Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

96 À nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. Ha nem, ugy hajlandó-e a minister ur az állami munkások és alkalmazottaknak, valamint a szegényebbsorsu fixfizetéses alkalmazottaknak, legalább ugyanazoknak a kedvezményeknek biztosításával, amelyeket a köztisztviselők kaptak, lehetővé tenni, hogy gyermekeiket utólag a középiskolába beírathassák ?« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a kultuszminister urnák. Szólásra következik ? Csik József jegyző : Karafiáth Jenő ! (Felkiáltások : Nincs itt I) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Szólásra következik ? Csik József jegyző : Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy a kereskedelemügyi minister ur máshol van elfoglalva, kérem a t. Házat, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napig elhalaszthassam. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem kimondhatom, hogy a Ház hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. Szólásra következik ? Csik József jegyző : Szentpáli István. Szentpáli István : T. Nemzetgyűlés ! A háború után a széntermelés nagy mértékben csökkent és ennélfogva a kormány igen helyesen szénbizottságot szervezett, hogy a szén elosztását ennek közreműködésével igazságosan intézhesse és hogy ennélfogva ugy a gyáripar, mint a magánháztartás és a mezőgazdaság is elegendő szénnel láttassék el. Most azonban, ugy a múlt évben, mint a folyó évben is a széntermelés olyan nagy mértékben fokozódott, hogy a szénbizottság fentartására tulajdonképen nemcsak szükség nincs, hanem azt lehet mondani, hogy a szénbizottság és az árvizsgáló bizottság ármegállapítása a szén árát nagy mértékben felemeli, amennyiben a szabad versenyt me gakadályozza. Annak illusztrálásául, hogy a széntermelés ugy a múlt évben, mint a folyó évben nagy mértékben emelkedett, bátor leszek egypár statisztikai adatot felolvasni. 1913-ban a széntermelés kereken 705.000 vagon volt, 1921-ben csak 621.000 vagon, 1922-ben pedig 711.000 vagon. A békeidőhöz számitva tehát kereken 5600 vagonnal több, a múlt évihez képest pedig százezer vagonnal több. A folyó évben, miután a szénbányák körülbelül négy milliárdra rugó befeletetéseket eszközöltek, a széntermelés még nagyobb mértékben kiterjedt, úgyhogy az eddigi statisztikai adatok szerint körülbelül 785.000 vagon széntermelésre lehet számitani. Ezenkivül a külföldi szén behozatala is nagy mértékben emelkedett. Igazolja ezt az, hogy pl. 1922 januárban 6400 vagon szén hozatott be, 1923-ban pedig 13.700 vagon, vagyis körülbelül hétezer vagonnal több egy hónapban. A kereskedelemügyi minister ur ismeri ezeket az adatokat és — amint többeknek kijelentette — ő maga is hajlandó volna bizonyos tekintetben a szénbizottság hatáskörét, illetőleg magát a szénbizottságot is megszüntetni, de bizonyos indokok gátolják ebben. Az első indok az, hogy attól fél, hogy a gyáripar nem lesz kellő mennyiségben szénnel ellátva. Ámde a Gyáriparosok Országos Szövetsége, ezenkivül az Országos Iparegyesület, a Szénkereskedők Egyesülete, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület mind kivánj ák a szénbizottság megszüntetését, mert ők is jól tudják, hogy a szén ára a szabadverseny következtében lényegesen olcsóbbodni fog. Erre az indokra tehát hivatkozni nem lehet. A másik indok a mezőgazdaságnak szénnel való ellátása. Ámde ezek a statisztikai adatok is igazolják, hogy e tekintetben sem lehet semmitől sem tartani. Budapestnek szénnel való ellátását az illető bányavállalatok hajlandók garantirozni, sőt bizonyos mértékig a szegényebb néposztály részére sokkal olcsóbban hajlandók szenet adni, mint ahogy az árvizsgáló bizottság azt eddig megállapította. Hátra volna még az, hogy a kisbányák ebben az esetben talán nem fognak exisztálni és egypár kisbánya kénytelen lesz az üzemét beszüntetni. Attól természetesen nem lehet tartani, hogy a kisbányákban alkalmazott munkások helyet ne kapjanak, mert ha egypár bánya meg is szüntetné az üzemét, ezek a munkások kétségkívül csakhamar helyet találnának a nagyobb bányákban. Viszont pedig egypár bányának megszüntetése előidézné azt, hogy százezrek és miihók sokkal olcsóbban jutnának a szénhez. Azt hiszem, a drágaság megszüntetése legnagyobb és legsürgősebb kötelessége ugy a kormánynak, mint a nemzetgyűlésnek. A drágaság különösen két cikkben érezteti legnagyobb mértékben hatását : a búzában és a szénben. A szénben azért, mert hiszen nemcsak az ipari termelésünk függ a szén árától, hanem maga a háztartás is, mert hiszen a főzés a szén és fa utján történik. Elodázhatatlanul szükséges ennélfogva, hogy a szénbizottság és a szénre vonatkozólag az árvizsgálóbizottság hatáskörének megszüntetése is mielőbb, sürgősen megtörténjék, annál is inkább szükséges ez, mert az árvizsgálóbizottság sokszor ugy állapítja meg a szén árát, hogy a rosszabb szénért magasabb árat kalkulál, a jobb szénért pedig sokkal olcsóbb árat. Ezekre nézve konkrét adatok is állanak rendelkezésemre, melyeket a kereskedelemügyi minister ur is ismer. Bátor vagyok ennélfogva a kereskedelemügyi minister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassd).: »Miután a szénbizottság fennállása, amenynyiben a szabad versenyt lehetetlenné teszi, a szén árát megdrágítja, amelyet az árvizsgálóbizottság ármegállapítása is fokoz, a kereskedelemügyi minister úrhoz tisztelettel azon kérdést intézem : hajlandó-e a szénbizottság és az árvizsgálóbizottságnak ide vonatkozó megszűnte-