Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-153
A nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi július hó 11-én, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Karoly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : A külügyminister benyujtja az állandó nemzetközi bíróság szabályzatának elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. — Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Hegymegi-Kiss Pál a külügyministerhez, az optáltak erdélyi birtokainak biztosítása tárgyában. — Eckhardt Tibor a külügyministerhez, a magyar optánsok erdélyi földbirtokainak nemzetközileg jogellenes elkobzása tárgyában. — A külügyminister válasza Hegymegi-Kiss Pál ós Eckhardt Tibor interpellációjára. — Homonnay Tivadar a pénzügyministerhez, a közszolgálati alkalmazottak részére ujabb júliusi segély azonnali kiutalása ós az élelmiszer kószpénzváltság júliusi összegének felemelése tárgyában. — A pénzügyminister váiasza. — Eupert Rezső az összkormányhoz, az Ínségesek gabonaellátása tárgyában. — Rupert Rezső az igazságügyministerhez, a választói névjegyzék összeállítása körül elkövetett bűntettek tárgyában. — Tankovics János a földművelésügyi ministerhez, a vámőrlő malmok sérelmes kontingentálása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Daruvár y Géza, Kállay Tibor, Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), Walko Lajos, Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 25 perekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Bodó János jegyző ur. a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovits G-yörgy jegyző ur jegyzi. A külügyminister ur kivan szólni. Daruváry Géza külügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Yan szerencsém beterjeszteni az állandó nemzetközi bíróság szabályzatának elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével az igazságügyi és külügyi bizottsághoz utasitani. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a külügyi és igazságügyi bizottságnak. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Felszólalásom célja az, hogy megvilágítsak egyes kérdéseket, amelyek az NAPLÓ xiv. indemnitási vita folyamán ismételve szóbakerültek. Sürün van szó a külkereskedelmi mérlegről és a felszólalásoknál egyes tételek különféle beállításokkal szerepelnek. A tényleges helyzet az, hogy 1921-ben 300 millió aranykorona volt a külkereskedelmi mérleg passzivitása, ami 50 °/o-os passzivitásnak felel meg, tekintve, hogy akkor az importok körülbelül 600 millió aranykoronára voltak tehetők. Ez azt jelenti, hogy importjainknak fele volt exporttal megfizethető 1921-ben. 1922-ben annyiból változott a helyzet, hogy a passzivitás 210 millió aranykoronát tett ki, ami 40°/o-os passzivitásnak felelt meg. Ha nem naptári év szerint csoportositjuk az adatokat, hanem inkább a gazdasági esztendőhöz közeledünk, akkor az 1921 július 1-től 1922 június végóig terjedő időszakban 140 millió aranykorona passzivitást mutat a külkereskedelmi mérleg, aminek az a magyarázata, hogy igy az 192l-es esztendő szituációja tükröződik vissza, amely 1921. esztendőnek termése jobb volt, mint az azt követő 1922. esztendőé. Amikor a külkereskedelmi mérlegről beszélünk, tekintetbe kell venni, hogy azok a cikkek, amelyeket exportálunk, sokkal kisebb arányban drágultak a világpiacon a háború előtti időhöz képest, mint azok, amelyeket importálunk. Mi 1922-ben & U részben mezőgazdasággal kapcsolatos árukat exportáltunk. Ezeknél a mezőgazdasági terményeknél általános helyzet, hogy ezek a világpiacon a háború előtti időkhöz képest körülbelül 40—50°/<rkal drágultak
