Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-153

À nemzetgyűlés 153. ülése Í9Á tartom azt, hogy pl. egy olyan intézményt, mint az Országos Stefániaszövetség anya- és csecsemővédő intézete, amelynek fentartása és sürgős továbbfejlesztése a nemzetre nézve egyenesen exisztenciális érdeket jelent, az állam ne támogatna a lehető legmesszebbmenő mértékben. Meg vagyok győződve arról, hogyha a t. pénzügyminister ur venné magának a fáradságot és megtekintené ennek az intézménynek például vas-utcai otthonát, ahol virággal díszített, apró kis fehér ágyacskákban tucatszámra fekszenek egymás mellett a jövő kertjének legifjabb, de legreményteljesebb csemetéi, ha látná az úgynevezett védőnők önzetlen fáradozását és áldozatkész munkáját, melyet havi 14.000 korona éhbérért végeznek, ha elgondolná azt, hogy az országban már mintegy 78 helyen évenkint körülbelül 100.000 csecsemőt, illetve kisdedet ápol és ment meg a nemzetnek ez az áldásos intézmény, amelyet annakidején a magyar társadalom teremtett meg s később a nemeslelkü Pedlow kapitány, majd a szeretetreméltó hollandok támogattak és élesztettek fel újra és újra, akkor ugy hiszem, hogy a pénzügyminister ur költségvetésében elsősorban ennek a tételnek szorítana helyet. (Helyeslés a jobboldalon.) És habár az az összeg, amely ennek az országos intézménynek fentartására és továbbfejlesztésére szükséges a mai 6 centime-os korona mellett néhány száz millió, ennek az összegnek gyors előteremtése nézetem szerint a t. kormánynak legelemibb emberi és honfiúi kötelessége ! Az összes kiadásoknak még akkor is csak a felét fedezi a kormány, mert a másik felét — ugy reméli az intézőség — a társadalom áldozatkészsége révén fogják továbbra is biztosithatni az intézmény számára. (Mozgás.) Meskó Zoltán : Az agglegények megadóztatása ! Esztergályos János: Ugyanez áll a Zsófia gyermekszanatóriumra is, amely nyomorog és vegetál ugyanakkor, amikor milliókat adnak ki a spiclirendszerre. Alföldy Béla : Ha ez az intézmény megkapná a sürgősen kért segélyt, ez nem jelentene kevesebbet, mint azt, hogy ennek fejében mához egy évre már nem lenne az országban olyan 15.000 vagy ennél több lélekszámmal biró helység, amelyben ez az intézmény ne működnék. Ilyen módon mindenütt fel tudnák állítani az anya- és csecsemővédő intézetet, fizetni tudnók az intézmény kiterjedt, de a sanyarú viszonyoknál fogva már-már csüggedő és kedvétvesztő személyzetét, ki tudnók képezni a csecsemővédelemre és a gyógyászat speciális szakmájára az orvosokat, nyilt védőintézeteket és tejkonyhákat létesíthetnénk és ami rendkívül fontos, valamennyire gátat tudnánk vetni a kuruzslók és magzatelhajtók országszerte végzetesen romboló munkájának. Az elmondottak kapcsán a következő határozati javaslattal fordulok a kormányhoz (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon. Olvassa) : 3. évi július hó 11-én, szerdán. 45 »Határozati javaslat. Tekintettel a csecsemőilletve gyermekhalandóságnak egész nemzeti jövőnket érintő kedvezőtlen statisztikájára, utasítsa a Ház a kormányt, hogy 1. tegye sürgősen a kormány megfontolás tárgyává a már több oldalról régóta sürgetett állami tehenészetek létesítését, amelyek kizárólag a csecsemők és kisdedek, továbbá beteg gyermekek, kórházak és tejkonyhák kifogástalan tejjel való ellátását volnának hivatva biztosítani (Helyeslés a jobboldalon.), 2. intézkedjék haladéktalanul az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő intézetének július hó folyamán a népjóléti minísteriumhoz benyújtott kérvényében foglaltak iránt, melyek szerint utaltasson ki lehetőleg még e hó folyamán a csonka Magyarországon évente mintegy százezer csecsemőt és kisdedet gondozó 78 védőintézet fentartására szükséges 224 millió korona összegnek legalábbis egynegyedét, hogy a szükséges anyagbeszerzések úgyszólván még az utolsó órákban biztosíttathassanak, mielőtt a drágaság még tűrhetetlenebbé válik. (Helyeslés.) Továbbá ntalja ki ezzel együtt az emiitett országos intézmény nemzeti szempontból feltétlenül szükséges továbbfejlesztéséhez megkívánt, ugyancsak az említett beadványban kért 8 még a tiz centime-os alapon számított 112 millió koronát, valamint ennek a jelenlegi 6 centime-os alapnak megfelelő 40%-át, mert ezen összegek haladéktalan kiutalásának elmulasztása az egész országos intézmény megrendülését és felbomlását vonná maga után, ami fajvédelmi és ezzel egyúttal nemzetvédelmi szempontból katasztrofális, többé helyre sem hozható csapást jelentene. 3. Végül részesítse sürgősen anyagi támogatásban a kétszáz ágyas Madarász-utcai csecsemőkórházat, illetve Anyaotthont, hogy ez legkésőbb három hónap alatt üzembe legyen helyezhető, miáltal a budapesti anya- és csecsemővédő központ jelentékenyen kiépíttetnék. Az intézet körüli munkálatok különben érthetetlen okokból ősz óta alig haladtak előre, holott már az épület teljes befejezés előtt áll, és csupán bűnös közönynek és a legnagyobb mértékben elitélendő szükkeblüségnek tulajdonítandó, hogy ez a nagyértékü szociális intézmény még mindig nem adható át annyira fontos rendeltetésének.« (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! A trianoni u. n. zsiványdiktátum nyomán ránkszakadt nyomor két szörnyszülöttének egyikéről, az ijesztő gyermekhalandóságról az imént szólottam ; a másik, a folyton növekvő méretekben romboló tuberkulózisról más alkalommal már szintén nyilatkoztam, és nyilatkoztak mások is a Ház minden pártja részéről, — sajnos — nem sok eredménnyel, mert hiszen a sxót alig követték tettek. Most a tuberkulózis kérdésének kapcsán csak néhány fontosabb momentumra óhajtanék röviden rámutatni, u. m. a szociálpolitikára, és