Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-159
A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hó 20-án, pénteken. 377 kézigránáttal szemben is haladnak azon az utón, amelyen eddig haladtak, hát hogyha az a kézigránátos ut, — amely kézigránátokkal nem mi szoktunk dobálni — az Ujságüzem részvényeivel van kikövezve, akkor kívánom a képviselő urnák, hogy csak haladjon ezen az utón tovább és vigye magával az egész fajvédelmi akciót. (Derültség.) Elnök ". Kiss Menyhért képviselő ur személyes kérdésben kér szót. (Felkiáltások jobb- és balfelöl: Nines értelme! Eláll!) Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! En csak két mondattal kivánom visszautasítani azt az erkölcsi oktatást, amelyben Fábián képviselő ur engemet részesíteni akart. Én teljesen korrekt módon jártam el. Azt is megmondhatom, hogy fogalmam sem volt arról, mi vagy ki áll a részvény mögött; nekem ajánlották, én megvettem a részvényt és készpénzzel kifizettem. Ennek semmiféle politikai tendenciája nem volt, a képviselő ur azonban mindenképen kompromittálni akar engem ezzel. Minthogy teljesen mag nélküli ez a támadás és tisztán olyan jerichói kürt hangjára emlékeztet, én ezt a jellegzetes támadást, amely énrajtam egyáltalában nem fog, a leghatározottabban visszautasítom. Fábián Béla: Éljen! (Derültség.) Elnök : Rátérünk a sürgős interpelláció meghallgatására. Farkas Tibor képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy azok a képviselőtársaim, akik ma este elutazni szándékoznak, úgyszintén azok is, akik itt maradnak, igazat fognak nekem adni abban, hogy interpellációm indokolását a lehető legrövidebbre kivánom fogni. A hangulat nem alkalmas arra, hogy én itt hosszasan fejtegessem ezt a témát; azonban én ezt is komolynak tartom, és ezért bátorkodom a tényállást a következőkben előadni. A napilapok közölték, hogy a pénzügyminister ur, aki szokása szerint nincs jelen, foglalkozik avval, hogy az 1922. évre esedékes jövedelmi és vagyonadót valorizálni akarja. Hogy mit ért valorizálás alatt, ezt a lapokkal nem közölte. Az egyik terv szerint ezt a jövedelmi adót 20—30, esetleg 50-szeres összegben akarja behajtani. Bátorkodom a t. Nemzetgyűlés figyelmét a következőkre felhívni. Mikor hossza tárgyalás, hosszú kapacitálás után megszavazta a nemzetgyűlés a pénzügyminister ur kedvéért olyan gyors tempóban az adójavaslatokat, akkor a földadójavaslatnak 2. §-ába a következők iktattattak (olvassa) : »A törvényhozás utasítja a pénzügyministert, hogy ugy a földbirtokból, mint más jövedelmi forrásból származó nagyobb jövedelmek megadóztatásánál a progresszivitás elvének az eddiginél hatékonyabb érvényesítése céljából oly időben terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a jövedelmi adónak az 1920. és 1921. évre folyamatban lévő kivetése utáni uj általános NAPLÓ XIV. jövedelem- és vagyonadó-kivetés a megalkotandó uj törvény alapján történhessék meg. Már most kimondja a törvényhozás, hogy a jövedelmi adó alól mentesíteni kell azt az adózót, akinek öszszes jövedelmei 100.000 koronát meg nem haladnak, és a jövedelmi adó legmagasabb kulcsát évi 40 millió korona után 44%ban kell megállapítani. A jövedelmi adónak megfelelő arányban progresszive állapítandó meg a vagyonadó kulcsa. Annakidején többen, akik az adójavaslatokban nem láttunk olyan abszolút igazságos, olyan abszolút bölcs intézkedéseket, akik nem tudtunk hinni abban, amit a pénzügyminister ur mindig hangoztatott, hogy ő igenis megvan győződve arról, hogy stabilizálja a koronát, és hogy a koronát stabilizálja a bizalom, — ebben a pénzügyi elvben, ebben a teóriában, hogy a mi bizalmunk stabilizálja a korona értékét, osztozni sohasem tudtam — azt mondtuk, hogy ne merjünk ilyen labiiis érték terére,és ne ilyen kis összegben, 100.000 koronában állapítsuk meg a létminimumot, hanem ha jó volt a pénzügyminister urnák a buzaadó, állapítsuk meg a jövedelemnél és a keresetnél is a minimumot, ennek mindenkori ellenértékében. Ezt javasolta Gaal Gaston, valamint Szeder Ferenc képviselő ur is és én is bátorkodtam a 2. §-hoz egy módosítást beterjeszteni, hogy jövedelem adómentes legyen az az adózó, akinek összes jövedelme a 20 métermázsa búza értékét meg nem haladja. Ezt csak azért vagyok bátor felhozni, mert a pénzügyminister ur akkor nagyon ellenezte ezt az indítványt. Mikor a pénzügyminister ur megjelent május 4-én a Házban, — megjegyzendő, hogy előzőleg a jóvátételi bizottság előtt is előadta jövő terveit — felemlítette azt, hogy igenis Magyarországon a mezőgazdasági cseléd kereseti minimuma mentes lesz majd a jövedelmi adó alól. (Mozgás a baloldalon.) Ez volt a terv. A tervekből egyébként nem tudunk semmit, bár a pénzügyminister ur itt is több izben tett kötelező ígéretet, hogy rövidesen mindjárt az adójavaslatok után hozza a jövedelmi adóról szóló javaslatot és a községi háztartás rendezéséről szóló javaslatot. A jövedelmi és vagyonadó rendezéséről szóló novellát én azért tartom sürgősnek, mert az ezekre az adókra vonatkozó törvények szakaszai szerint igen sok kisember esik jövedelmi adó alá, épen azért, mert nagyon nagy mértékben esett a korona. Épen ezekkel szemben volt igazságtalan a kivetés, épen azokkal szemben tehát, akikkel szemben annyiszor hangoztatták, hogy szivén feküsznek a kisgazda-földmives és még nem tudom milyen pártoknak a Ház különböző oldalain. Epen ezekre való tekintettel sürgős a jövedelmi adó reformja, mert a kulcs aránytalanságán elsősorban javítani kell, de erre hiába vártunk. Most egyszerre talán a pénzügyminister ur maga is meglepetve attól a nagy sikertől, 53
