Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

~Á nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július M 20-án, pénteken. 369 csoportba tartozó munkások és munkásnők csatolt névjegyzékét közelebbi adatokkal — születési év, hely, illetőségi hely, apa, anya neve — kiegészítve hivatalomnak mielőbb újból küldje meg.« Tehát egyszer már megküldték a névjegyzéket. Erre fogják magukat és kérnek születési bizonyítványt, illetőségi bizonyítványt, apjának, anyjának keresztlevelét. Mi ez ? Hát van még egy ország a világon, ahol a közigazgatási hatóság ilyen önkényesen ennyi zaklatásnak meri kitenni a munkásságot ? És amikor ennek a felhívásnak eleget tesz a szervezet, — mert eleget tett valamilyen formában — akkor azt mondja (olvassa) : »A magyar belügyminister ur 77.000/1922. B. M. VII. számú rendelete — ez az az ominózus rendelet — az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről. III. rész : fiókegyesületek alakulása b) pontja értelmében a kecskeméti helyi csoport alakuló közgyűlésén jelen volt alapitótagok foglalkozása, lakhelye és névsora : igazoljuk, hogy alant következő tagjaink mint kecskeméti lakosok és bőripari munkások, Kovács Ferenc, Szabó János, Búzás Mihály, Végh Mihály, Szeles István, Balabás János, Nagy Erzsébet, Nagy Mária, Adorján János, Farkas István, Dékány István, Bartos Sándor, Schuller János, Kiss Gyula, Hegedüs László, Máté Lajos, Takács László, Rehák István, Pap Ferenc, Antal Mária, Kőszegi János. Buczkó József és Szabó András.« Egyetlen egy zsidót sem találnak az urak köztük, ez mind csupa magyar ember. Fráter Pál : Nem is életrevaló társaság ! Vanczák János : Nem-e ? Olyan szép cipőket csinálnak, hogy csodálkozni fog rajta képviselőtársam. Sehol a világon nem fogunk találni ilyen csomóban ennyi magyar nevet, és akkor jön a magyar hatóság azzal, hogy ennek születési helyét, bizonyítványát, apja, anyja nevét és az egész bűnügyi nyilvántartó-lapot töltse ki a szervezet . . . BatitZ Gyula : A kormanyfőtanácscsok között nincsenek ilyen jó, születelt magyarék. Vanczák János : . . . mintha ezek csupa gonosztevők volnának, akiket szépen madzagra kell kötni és tartogatni, hogy a rendőrség, amikor neki tetszik, eljárhasson ellenük. Sütő József : Ez az a demokrácia, amit a külügyminist er ur hirdet ! Vanczák János : Ugyancsak ennek a szervezetnek panasza az, hogy a kommün bukása után elrekvirált ingók és ingatlanok ügyében beadott panaszaik orvosolatlanul maradtak. (Olvassa :) »A Budapest-központi és I. számú csoportnál 1920 május 6-ikán több tagból álló karhatalmi csoport házkutatást tartott, amely alkalommal magukkal vitték Marx, Engels, Tolsztoj, Lassalle, a szocializmus fejlődését ábrázoló faképeket, továbbá egy üvegre festett, ajándékból származó emlékképet, valamint a háború- és alkoholellenes stb. levelezőlap csoportképet, és május 8-ikán elvitték a kommün idején megjelent összes szaklappéldányokat. Debrecenben felelőtlen elemek, katonák és civilek a csoport könyvtárából elvittek körülbelül 200 NAPLÓ XIV. darab könyvet, több széket és egy asztalt, Kecskeméten a munkásotthon lefoglalása által a helyiségben csoportunk tulajdonát képező és a leltári kimutatás szerint 11 tételben 83 darab különböző felszerelési tárgyakat és könyveket. Pápán a lefoglalt munkásotthonban a csoport tulajdonát képező leltári kimutatás szerint 10 tételben 47 darab különböző felszerelési tárgyat és könyvet. Nagykanizsán a lefoglalt munkásotthonban a csoport tulajdonát képező leltári kimutatás szerint 12 tételben 74 darab különböző felszerelési tárgyat és könyvet. Gyöngyösön a munkásotthon lefoglalása által a helyiségben a csoportunk tulajdonát képező leltári kimutatás szerint 10 tételben 77 darab könyvet és különböző felszerelési tárgyat.« Az igen tisztelt Nemzetgyűlés tagjai láthatják, hegy ott, ahol ezek a foglalások és eltulajdonitások történtek, sehol egyetlen egy puskát, egyetlen egy revolvert, egyetlenegy bombát nem találtak, ellenben elvitték a könyveket, vitték az asztalt, vitték a széket, az értékeket, amiket a munkások keserves garasaiból szereztek meg azért, hogy legyen a kultúregyesület ükben felszerelésük, és nem bombára és nem a társadalom felforgatására gondoltak, hanem arra, hogy művelődjenek, mert mindenütt volt nekik könyvtáruk. A könyveiket hurcolták el és nem adták vissza soha. Nemcsak egy szervezetnek, hanem valamennyi itt élő és működő szervezetnek ugyanilyen panaszai vannak. Elhurcolták a könyvtárakat durva módon, igen sok helyen petroleummal leöntötték a könyvtár tartalmát, felgyújtották és táncoltak körülötte, mint valami afrikai vadak, mikor egy fehér embert ölnek meg, hogy azon lakmározzanak. BatiCZ Gyula : Kulturbestiák ! Vanczák JánOS : Itt van a kereskedelmi alkalmazottaknak egy sereg panasza (olvassa) : »Nagykanizsán 1922. évben feloszlatták a csoportot, mert a tagok Rassayra szavaztak (Derültség a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) és az érdekében agitáltak. A csoport megalakulását máig sem engedélyezték. — Erzsébetfalván, Zalaegerszegen, Cegléden pedig azzal az indokolással nem vették tudomásul a csoport megalakulását, hogy közérdek szempontjából arra szükség nincsen. — Kiskunfélegyházán a rendőrség az alakuló gyűlésen a központ külflöttjét nem engedte felszólalni, csupán jelen lehetett az alakuláson, viszont a belügyminister azért nem vette tudomásul a csoport megalakulását, mert csak 48-an és nem ötvenen voltak jelen. (Derültség a szélsőbaloldalon.) •—• Keszthelyen másfél év óta nem engedélyezi a főszolgabiró a csoport megalakító közgyűlés megtartását. Az egyik indok ugy szól, hogy azért nem engedi az ülést megtartani, mert helyi csoportot akarnak alakítani és nem befizető csoportot. (Derültség a szélsőbaloldalon.) . . . Baticz Gyula : Én bejelentettem a befizető csoportot, azt sem engedték meg ! Vanczák János : A másik indok az volt, hogy a folyamodók a gyűlés tárgysorozatát nem jelentették be, a harmadik az volt, hogy a rend és csend 52