Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

366 A nemzetgyűlés 159, ülése 192b másik oldalon meg legyen a lehetősége annak, hogy a törvényes rendelkezéseket teljesítsék. Nem kárhoztatjuk, hogy ez igy van, nem kárhoztatjuk, hogy a földmivelést érintő kérdéseket a Gazdaszövetséggel, az ipari kérdéseket az ipari érdekeltséggel és a financkérdéseket a financérdekeltséggel tárgyalják meg előre. Ellenben ezek mellett az érdekeltségek mellett volna itt még más valaki is az országban, azt hiszem, hogy a bankárokon, gyárosokon és nagybirtokosokon kívül van itt még valami néposztály, amely szintén számításba jön. Itt azonban már vége van a köicsönösségnek, a megértésnek és jóindulatnak, hogy bizonyos dolgokat megbeszéljenek. Magyarországon a szakszervezetek több mint 30 esztendeje működnek. Ha majd lesz egy pártatlan történettudósa ez országnak, aki bele fog mélyedni abba, hogy Magyarország gazdasági történetét megírja, megvagyok róla győződ ve, hogy abban a történetben aranylapok fognak jutni a magyar öntudatos munkásosztály gazdasági mozgalmainak. Ez a szakszervezeti élet több mint 30 esztendeje van meg. Ennek kinőttek a maga szervei; itt van az élén a szakszervezeti tanács, amely összefoglalja az összes magyarországi munkás gazdasági egyesületeket, képviseli őket a hatóságokkal és mindenkivel szemben, képviseli az egész ország gazdaságilag szervezett munkásságát a külfölddel szemben és az egész világ munkásainak egyetemében. Ezt az egész világ munkásaival való érdekeltséget és képviseletet ne tessék lebecsülni, mert ez azt jelenti, hogy körülbelül 32 millió öntudatos munkást reprezentál az a nemzetközi szövetség, amely magában foglalja a magyar munkásosztályt is. Az, hogy a magyar munkásosztály benne van ebben a nemzet őzi képviseletben, azt jelenti az ország számára, hogy az egész világon tudják, hogy itt van virágzó ipari élet, lehetőség az ipari életre, van intelligens, felvilágosult munkásosztály, amely az országnak értéke, van európailag látó és cselekvő munkásosztály, amely nem ragadt a röghöz, a tudatlansághoz és az egyoldalú elzárkózottsághoz, hanem amely a maga állami és nemzeti érdekeinek képviselete mellett megérti az egész világ öntudatos népeinek törekvéseit és céljait, bele tud kapcsolódni azokba és a maga nemzeti létén keresztül elő tudja segíteni azokat a nemzeközi törekvéseket is, amelyek az egész világ népét ős munkásságát akarják magasabb életszínvonalra emelni, a kultúra magasabb fokára eljuttatni. Mondom, nem olyan lebecsülendő az, hogy van ilyen képviselete a magyar munkásságnak. Itt van azután a szociáldemokrata párt. Akármilyen kellemetlen és kényelmetlen, hogy ez megvan, de bizonyos tekintetben ezt is meg kell érteni. Apponyi t. képviselőtársunk már nagyon régen, jó másfél évtizeddel ezelőtt hangoztatta itt ebben a Házban, hogy bizony az '. évi július hó 20-án, pénteken. ország gépezetének helyes működéséhez szükséges az a néhány szocziális olajcsepp, amely abban nyilvánul meg, hogy a magyar munkásosztálynak képviseletet kell adni a nemzet gyűlésén. Ott tehát volt belátás. Azután a háború vége felé akármilyen rosszul volt megcsinálva az a választójogi törvény, amely még Tisza István ministerelnöksége alatt készült és szavaztatott meg, mégis csak tudatosan azt a célt szolgálta, hogy a magyar szervezett munkásosztály, tehát a szociáldemokrata párt bekerüljön az országgyűlésbe, mert nem lehetett tovább fen tartani azt az állapotot, hogy mig körülöttünk az egész világon mindenütt engedett merevségéből az osztályuralom, addig épen Magyarország legyen ez alól kivétel. Nagyon óvatos, félénk lépés volt ez az akkori törvényhozástól, de mégis egy lépés volt, s ez igazolja azt, hogy eljött a szüksége annak, hogy a munkásosztálynak utat nyissanak az alkotmány sáncain keresztül a nemzet fórumához. Az ellenforradalom győzelme után tettek intézkedéseket nélkülünk, de ezt nem vesszük rossz néven, mert a forradalomban mindig az az ur, akinek utoljára marad kezében a puska, és az azután ugy intézkedik, ahogy a maga elfoglalt pozícióját legjobban tudja biztosítani. Ezt tehát nem vesszük rossz néven. De azután tovább jutottunk ettől az időponttól, jött a helyzet változása s a munkásosztály képviselete mégis csak megvan. Mi azonban nem bujtunk el, még a legvadabb időben is együtt ültünk, tanácskoztunk és hirdettük, hogy a szocializmus itt nem halt meg, pártunk él és a szocializmus híveinek tábora megvan. Az 1920-iki téli választások alkalmával olyan gyűléseket tartottunk Budapesten és a vidéken, amilyeneket egyetlen párt sem tudott összehozni. Magyarország munkásosztályának létezése tehát kifejezésre jut a szakszervezeti tanácsban is, a pártban is, mindenütt. Ugyanakkor azonban, amikor minden törvényes intézkedést és rendelkezést megbeszélnek a másik oldalon, ezen az oldalon nyakló nélkül adnak ki rendeleteket, részben nyíltan, de legtöbbnyire titkosan, s ezek a rendeletek, ha nem tudatos rosszindulattal, akkor tudatlanul vagy a helyzetet nem ismerve fogalmaztatnak meg, adnak módot és alkalmat arra, hogy a magyar munkásosztály a legnagyobb zaklatásoknak legyen kitéve, és a közigazgatási hatóság ugy elkalandozzék a megértés, a jogszolgáltatás, az állampolgári jogok tekintetbevétele és megbecsülése terén, hogy ezen a téren igazi ázsiai állapotok honosodnak meg. Tisztelettel kérek egy kis szünetet. (Szünet után.) Elnök : Az ülést a képviselő ur kérésére öt percre felfüggesztem. Elnök: Az ülést újból megnyitom.