Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-153

30 A nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi július hó li-én, szerdán. rizmust teljes egészében magunkévá tesszük, ez volt mindig és ez ma is a programmunk. Mi semmi­féle diktatúrát nem ismerünk el, sem a bolseviz­must, sem a proletárdiktatúrát ; nem ismerjük el • a kapitalizmus diktatúráját sem . , . Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Pártdiktatúra ! Saly Endre : ... de épenugy nem ismerjük el a kalandordiktaturát sem. Ha tehát a kormány ezt az országot ki akarja vezetni ebből a lehetetlen helyzetből, tessék neki olyan álláspontra helyez­kedni, tessék neki megcsinálni benn a törvényes rendet, tessék megcsinálni a demokráciát és ne tegyen kivételeket állampolgár és állampolgár között. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kuna P. András : Farkas beszél igy a bárány­nak ! Gaal Gaston : Mi az a demokrácia ? Saly Endre : A kormány nemcsak azt teszi lehetetlenné, hogy a munkásságnak egy darabka kenyérrel több jusson, de meggátolja a munkássá­got mozgási szabadságában is. A munkásságnak mozgási szabadságán kívül lehetetlenné teszi még a tisztességes megélhetést is, mert nem engedi meg, hogy amellett, hogy politikailag szervezkedik, gazdaságilag is szervezkedjék. Nincs olyan köz­szükségleti cikk, amelyből a kormány a maga vám­ját ki ne venné. Gaal Gaston : Ez igaz ! Saly Endre : A kincstári részesedés, forgalmi adó, fogyasztási adó, vám-, szállítási eszközök drá­gítása és sok más egyéb drágitja meg mindazt, amire a munkásnak szüksége van. Kuna P. András : Szakszervezeti adó ! Saly Endre : Az árdrágításban a 'kormány jár legelői. A többi árdrágító csak kis dilletans ahhoz képest, hogy a kormány hogyan drágitja meg az élelmiszereket és egyéb közszükségleti cikkeket. A kormány az érvényben levő adózási rendszerével egyenesen a vagyonos osztály érdekeit védi s az adózási rendszer is olyan, amellyel a kis­emberekre rój ja az adót s azoknak a kenyerét drágitja meg. Nem kell hosszan vitatnom, csupán utalnom kell arra, hogy az 1921—22. évi költség­vetésben elő van irányozva egyenes adóból 19 milliárd 200 millió korona bevétel, forgalmi adó­ból és illetékből pedig 36 milliárd korona bevétel, tehát majdnem mégegyszer annyi forgalmi adó és illeték van előirányozva, mint egyenes adó. Fo­gyasztási adóból elő van irányozva 10,877,620.000 korona. Hozzá kell még tenni, hogy a bevételekből 7 milliárd csak karhatalomra, csendőrségre és rendőrségre megy, tehát az adónemeknek egyhatod része karhatalmi alakulatokra megy. Iskola, kór­ház, tüdőszanatórium, orvos, tanító helyett csend­őrre, rendőrre, internálótáborra és börtönökre költik az állam pénzét. (Felkiáltások jobb felöl : Jól teszik ! Zaj a szélsőbaloldalon.) PataCSi Dénes : Majd szabadon tenyésztjük a gazembereket ! Saly Endre : A gazemberek ma épugy szaba­dod járnak, mint annakidején ! Szabó Imre : Az Andrássy-uton elegáns gummirádlisokon és autókon járnak. (Zaj.) Saly Endre : Ilyen rendszert azok tartanak fenn, akik magukat jó hazafinak tartják, de én azt hiszem, hogy a hazafiságnak igazán kevés köze van ahhoz, hogy valaki ilyen politikát foly­tasson. A Bethlen-kormány konszolidációt ígért és nemzeti, keresztény programmot hirdetett, de a gyakorlatban ennek az ellenkezőjét csinálja. Két­ségtelen, hogy a trianoni békeszerződés Magyar­ország gazdasági egységét úgyszólván megtörte és nincs meg az a gazdasági egység, amely meg­volt a trianoni békeszerződés előtt. Annyi azon­ban bizonyos, hogyha a dolgok ezen a téren nem alakulhattak ki, ebben nagyrészt a kormány a hibás és bűnös, mert amellett hogy a békeszerző­dés elvette területileg Magyarország kétharmad részét, a kormány a politikájával elvesztette Magyarország kétharmad részét gazdaságilag, még pedig azért, mert ezeket az országrészeket nem tudta bekapcsolni Magyarország kereskedelmébe. Tudni kell, hogy Magyarország szállított annak idej én iparcikkeket a balkáni államokba s a trianoni békeszerződés folytán, a békeszerződés után egyetlen iparcikket sem tudunk Jugoszlá­viába szállítani, kivéve a gépeket, mert a franciák és az olaszok az összes piacainkat elvették tőlünk a kormány helytelen politikája folytán. (Zaj jóbbjelől.) A kormány ahelyett, hogy iparkodott volna bekapcsolódni az elszakított országrészekbe s iparkodott volna legalább a lelki egységet fen­tartani, teljesen elrúgta és ellökte magától az el­szakított részek lakosságát, és igy önmaga tette lehetetlenné, hogy ezek az emberek visszakíván­kozzanak Magyarországra. (Zaj a jobboldalon.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Bizonyítani is kellene ám, nemcsak állitani. (Igaz ! TJgy van ! jobb felől.) Csik József : Hiába hízeleg a bárány a farkas­nak ! (Derültség.) Saly Endre : Magyarország még igy sincs kétségbeejtő állapotban, s én azt mondom, hogy Magyarország nemzeti egységét még igy is meg tudja védelmezni, s még igy is olyan állam t alkothat, amely helyes, okos és jó politikával fenn tudja magát tartani. Mert az országon belül van földbirtok, van földmunkás, aki ezt meg tudja művelni, van gyáriparunk, vannak ipari munkásaink, akik a gyári termékeket előállitják. úgyhogy nem kell kétségbeesnünk még akkor sem, ha a trianoni békeszerződés egyelőre a mostani keretekben tartja meg Magyarországot. Nekünk természetesen törekednünk kell olyan politikát folytatni, hogy ebből a lehetetlen helyzetből Magyarország mielőbb kikerüljön. Én azonban azt állítom, hogy azzal a kardcsörtető politikával amelyet folytattak annak idején .. . (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Szomjas Gusztáv : Ki csörteti a kardot %

Next

/
Thumbnails
Contents