Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

302 A nemzetgyűlés 158. ülése 1.923. évi július 19-én, csütörtökön. A mezőgazdasági gépek kilenctized része állati erővel használtatik, ennélfogva ez magában a termelés fokozásának olyan akadályát nem képezi, amely lehetetlenné tenné, hogy a kisgazda is lényegesen emelje gazdasága hozamát. Itt van azonban elsősorban és főként az eke kérdése, mint amelyet mindig legfőbb argumentumul szegeznek a kisgazdával szemben, mert hiszen azt mondják, hogy a gőzekét egyáltalában nem lehet kis gazdaságban használni. Hát, tény, hogy a kisgazdák a földszalagjaikon a mozdonyt és gőzekét nem tudják felhasználni, mert hiszen annak a mozdonynak annyiszor kellene helyet cserélni és változtatni, hogy lehetetlenné teszi szinte időbeosztás dolgában annak felhasználását, azonkívül a vontatókötél 200 öles hosszúsága megakadályozza, hogy a keskeny földeken ezt a gépet eredményesen használhatnák, ámbár az Alföldön dűlőnként nyomásos gazdálkodásban ez valamiképen eredményes lehet. Hogy azonban kisebb gazdaságokban, ahol a tagosítás és minden egyéb műveletek véghezvitettek, a gőzekéket minden nehézség mellett mennyire tudják használni, bizonyítja a német mezőgazdaságnak az a megkapó statisztikai eredménye, amelyet Zahn állított össze, és amely azt mutatja, hogy a német birodalomban a háború előtt 1914-ben 2995 gőzeke volt forgalomban és ebből csak 442 állt a tulajdonosának kizárólagos használatában, míg 2553 bérletre és kisgazdák szövetkezetének bérletére használtatott fel. Halász Móric : Ezt kellene itt is megcsinálni ! Beck Lajos : Azt hiszem, hogy ez a példa annyira klasszikusan megvilágítja annak lehetőségét, hogy a kisgazda gőzekével is művelheti földjét, hogy több szót a kisgazdák intenzív gazdálkodásának emelése tárgyában e legfőbb argumentum ellen vesztegetni nem szükséges. Azt senki sem tagadhatja, hogy a mélyszántásnak lényeges előnye, hogy a föld meglazul, a nap behatását könnyíti, másfelől lehetővé teszi a viz kellő megosztását és kellő konzerválását. Egyet azonban konstatálni vagyok kénytelen, azt, hogy a szemtermelésnél azt a közvetlen hatást maga a gőzeke már csak azért sem éri el, mert a kalászok gyökere magasan van, ennélfogva — hangsúlyozom — a gőzekés szántásnál a közvetlen hatás a kalászosnál sokkal kevésbé jelentkezik, mint például a répánál és a burgonyánál. Egészen más lapra tartozik, hogy a gőzeke munkájának eredménye később megmutatkozik a föld lassú megkeverése és forgatása utján, hogy a későbbi években a gabonatermelésnél is kedvező a hatása. Még ha a gőzeke használatát a mélyművelés szempontjából elengedhetetlen feltételnek tartanok is, akkor is konstatálni kell, hogy különösen a német kutatások eredménye alapján a mélyművelést ma már mélyen szántó ekékkel, fogatos erőkkel használt ekékkel is ugyanolyan eredménnyel lehet hasznosítani, mint a gőzekékkel. Itt van a német mezőgazdasági társaság idevonatkozó jelentése, amely 1900-ban már ezt irja : »Mélyművelés nem kizárólag gőzekével eszközölhető^ sőt az alkalmas fogatos mélyszántó ekék most már a földnek ugyanolyan felszántását teszik lehetővé, mint azt eddig a gőzekék tették. Elérik az ekebarázdának 45 centiméterét s ezt a kapásoknál, különösen cukorrépánál alkalmazzuk, míg a szárnövényeknél csak a közepes ekemélység szokásos.« Szomjas Gusztáv : Nyolc ökör és három béres kell ! Beck Lajos : Ami a költségkülönbséget illeti, ez sem érdektelen a gőzekénél és a fogatos ekénél. Az egyik német mezőgazdasági kamarának körkérdésére beérkezett válaszok szerint az eredmény a következő : az egyik szakértő konstatálja, hogy a gőzekével való holdankénti megművelés 11 márkába, az igáserejü ekével való megművelés 12—14 márkába kerül, tehát lényegesen többe. A másik szakértő véleménye szerint 37 centiméterig való szántással a bérelt gőzekének katasztrális holdanként való mélyszántása 9 márka 75 pfennigbe, az igáserejü ekével való mélyszántása pedig 10 márka 75 pfennigbe kerül. Szomjas Gusztáv : Olyan eke nincs, hogy ökörigával 37 centiméterre szántson ! Beck Lajos : Németországi eredmény. Hb Eltekintve a gőzekétől, konstatálhatjuk, hogy a modern gépgyártásná.1 lassan hozzáférhetőkké teszik a nagy gépeket is a kisgazdaságok számára, egyfelől a nagyobb ekéknek kis formátumra való átalakításával, úgyhogy már a háború előtt jelentékenyen kisebbre tudta formálni magát a gőzekét az amerikai gépgyártás, de a cséplőgépeknek, szántógépeknek, fűkaszálóknak, aratógépeknek, kukoricamorzsol óknak is rendszerint egészen kis formátumaival találkozunk, másfelől az u. n. univerzális, szétszedhető és átalakítható kaszálógépek, az amerikai univerzális eke szintén lényeges könnyebbséget szereznek a kisgazdaságban. Aki Posenen keresztülutazik, a falukban a házakon óriási hirdetéseket olvashat, amelyekben gépgyárak, nemcsak németek, hanem amerikaiak is, óriási vörös táblákon nagy fehér betűkkel hirdetik ezeket a kisméretű, szétszedhető gépeket, hirdetik az ilyen gőzekéket, még pedig nálunk szinte elképzelhetetlen kis formátumokban. Nálunk a gőzekével való mély szántásnak igen kezdetleges eredményei vannak. Erre vonatkozólag próbák és kísérletek alig történtek. Én nem emlékezem más egyébre, mint néhai gróf Serényi Bélának azon kezdeményezésére, amely közvetlenül a háború kitörése előtt egy ilyen gőzekével való bérszántó-társulat megalakulására vonatkozott. Ugy tudom, hogy maga a társaság meg is alakult, meg is szerezte az első két gőzekéjét, de hogy miképen prosperált, a háború hová vetette ezeket, nem tudom. Tény azonban, hogy a háború után erről a vállalkozásról vagy más hasonló vállalkozásról többet nem hallottunk. Kétségtelen, hogy nem csupán a gőzekénél, de a többi gépeknél sem találjuk itt azt a helyzetet, amit Németországban konstatálhatunk, hogy