Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

A nemzetgyűlés 158. ülése 1923. évi július 19-én, csütörtöMn. 303 ugyanis a Spar und Darlehen­Casse-k vásárolják ezeket a gépeket, a darálókat, triőröket, sőt az igáskocsikat is, és azokat bérbe adják és ezáltal is előmozdítják a kistőkével rendelkező kisgazdák termelési lehetőségeit. Sajnos, mondom, ezzel mi Magyarországon nem találkozunk, mig ellenben Németországban egy statisztika szerint közvet­lenül a háború előtt a 20—100 hektárig terjedő gazdaságoknak több mint 50%-a aratógép felett rendelkezett. Ezek alapján esak arra a konklúzióra jut­hatunk ezen a téren, hogyha ezeket a gépeket eredményesen akarjuk használni és a kisgazda­ságba be akarjuk vezetni, akkor ennek első alap­feltétele a szövetkezés eszméjének elterjesztése • és népszerűsítése. (Élénk helyeslés jobbjelől.) A kisgazda gyanakvó természetével szemben annak beigazolása, hogy ez a kisember számára nem veszedelmeket rejteget, hanem feltétlen előnyt és hasznot, az állam részéről gyakorlati módon való beigazolása ennek a ténynek egyik legfőbb úttörője lesz annak, hogy ezeket a gépeket szövet­kezeti utón is el lehet népszerüsiteni a magyar kisgazdaságokban. (Élénk helyeslés és tetszés a középen és hälfe öl.) T. Nemzetgyűlés ! A gépek kérdésével ekké­pen végezvén, méltóztassék megengedni, hogy egy pillantást vessek egy másik rendkívül fontos kér­désre, a trágyázás kérdésére. Akármilyen ügyesen osszuk is meg a csapadékot, akármilyen nagy­szerűen műveljük is meg a modern kultúra köve­telményeinek megfelelő és gazdaságos módon a földet, ha annak a földnek azokat a hiányait ok­szerű trágyázás utján pótolni képesek nem va­gyunk, amely hiányok pótlása nélkül a gazdaságot továbbvinni eredményesen nem lehet, akkor min­dennemű munka hiábavaló és eredménytelen. Már pedig nálunk, Magyarországon — mint tud­juk — pazarlás folyik minden téren ; igy pazarlás folyik az állam pénzügyei terén is, de elmond­hatjuk, hogy nagyobb pazarlás nincs, mint ami­lyet a trágyázás terén visznek véghez különösen a kisgazdák. Erdélyi Aladár : A trágyakezelés terén Î Beck Lajos : Rátérek erre is. Különösen azok­nál tapasztalható ez a nagy pazarlás, akik nem tudták megtanulni, megbecsülni a trágya értékét és nem tudták megtanulni, értékelni annak rend­kívüli jelentőségét. Nálunk nem tanulták meg azt, hogyha nem alkalmazzuk Liebig-nek minimumtörvényét, ha nem pótoljuk a földben azt az alkatrészt, amely hiányzik abból, akkor a termelés fokozásáról nem baszélhetünk, hanem csaka termelés csökkenéséről. Már psdig azzal a tárgyilagossággal, amellyel ezt a kérdést mindig kezelni kívánom, konstatálnom kell, hogy, sajnos, kisgazdáink körében még egy­általában nem vétetett fogmatba annak a kérdés­nek tisztázása, hogy tubjdonkép:n az ő földjük milyen összetételből áll, h°gy azok a mostoha terméseredmények, amelyeket elérnek, miért kö­vetkezek b Q s roHy hiányai azok a földnek, ame­lyeknek pótlása nélkül a termelés fokozását nem remélhetik. Nálunk el kell népszerüsiteni azt a gondolatot, hogy a kisgazda, de nem csupán a kisgazda, hanem a gazdák igen jelentékeny része vizsgáltassa meg földjének összetételét . . . Erdélyi Aladár : Még a tizezerholdas sem vizs­gáltatja meg ! Beck Lajos :... hogy annak megvizsgálása alapján pozitive és határozottan konstatálhassa, hogy a földjében ilyen és ilyen hiányok vannak, amelyeknek pótlása tehát ilyen és ilyen műtrá­gyázás alkalmazását teszi szükségessé. Ez terra incognita minálunk, olyan, amellyel megbarát­kozni senki sem akar. (Mozgás a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A természet gondoskodik bizonyos alkatrészekről, amelyek megvannak abban a földben s bizonyos folyamatok következ­tében elvon bizonyos alkatrészeket, amelyeket pótolni kell. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Főképen a szénsavról, virsoxidról és klórról gondoskodik a természet legnagyobb részben, sőt részben a mész­ről és a magnéziáról is, ellenben a legnagyobb hiányok a magyar földben a foszfornál, nitrogén­nél és kálinál vannak. Az istállótrágya rendkívüli nitrogéntartalma, kellő felhasználás mellett, nagyon értékesíthető. Azonban — mint erre Erdélyi Aladár igen t. kép­viselőtársam igen helyesen utalt — nálunk a trá­gyának és az istállótrágyáiiak kezelésében rejlik eredendő hibája az egész kérdésnek. Nálunk az istállótrágya okszerű kezelésére egyáltalában nem szoktak figyelmet fordítani. Erdélyi Aladár : Csak a barcasági svábok S Beck Lajos : Nálunk kikövezett trágyadom­bok, kutakkal ellátott trágyadombok, rendszeres öntözése a trágyának terra incognita. Nálunk a taposása a trágyának, kainittal, tőzegalommal való kezelése a trágyának alig ismeretes, holott ennek óriási eredményei vannak. Szomjas Gusztáv : Nem birjuk megvenni, olyan drága ! Beck Lajos : Mindjárt rátérek a kérdésnek erre a részére is. A német számítás szerint a rossz kezelés miatt a trágya nitrogénértékének 30%-a elvész, úgyhogy a német birodalomban a háború előtt 600 millió aranymárkára becsülték azt a vesz­teséget, amely egyedül a nitrogén elillanása folytán sújtja a mezőgazdaságot. Halász Móric : Hát még minálunk ! Beck Lajos : Arra nem akarok különösebben ráutalni, hogy a trágyadombok elhanyagolása elő­mozdítja azok értékes tartalmának az elillanását, amely értékes tartalomnak konzerválása és kellő időben — mikor a trágya még ezen értékes tartal­mának a telj ében van — felhasználása magában a földben, egyik alapfeltétele a termelés fokozásának. Ami a műtrágya kérdését illeti, ennek szük­ségességére külön utalnom talán felesleges. A magyar gazdákat, különösen pedig a magyar kisgazdákat azonban erre még meg kell tanítani. Hogy mi hiányzik a földből, azt

Next

/
Thumbnails
Contents