Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

~A nemzetgyűlés 158. ülése 192, présből való öntése tehát csak siettetné ennek a lázbetegnek elmúlását és csak előmozdítaná, hogy ez a vonagló test minél előbb elpusztuljon. De nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a közgazdasági és nemzetgazdasági fogalmakat ismerők előtt is ilyen inflációs politikának inauguralása és követése a legfőbb követelmény. Mindenki tudja közülünk, akik a kormány pénzügyi politikáját nem helyeseljük, hogy a papírpénznek mértéktelen és oktalan szaporítása, a fedezetlen bankjegyek nyomása a legegészségtelenebb adózás, mert hiszen a legigazságtalanabb és a legantíszociálisabb adózás. Mindenki tudja, hogy a fedezetlen papirbankó nem értékmérő, mint ahogy értékmérőnek kell lennie a pénznek és ez a betegséget, a miazmákat csak terjeszti. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy egészséges inflációra a kellő időben a kellő formák, keretek és határok között ne kellene áttérni. Tény az, hogy a kormánynak az az inflációs és deflációs politika, amiről az előbb szólottam, a megegészségesedést semmikép elő nem mozdítja, mert hiszen a pénz ezek között az adott viszonyok között egy bolygóhoz vált hasonlóvá, amely t

kitérült az útjából és ahelyett, hogy körforgása folyamán visszatért volna újra a gazdasági életbe, hogy azt újból megtermékenyítve ujabb értékeket és jószágokat termeljen, ahelyett épen ennek a pénzügyi politikának következtében eltűnt, elveszett a valutáknak, a devizáknak, az ékszereknek, értékpapirosoknak, régiségeknek dzsungeljében. (ügy van !) T. Nemzetgyűlés ! Ha nézzük, hogy e szomorú tapasztalatok dacára pénzügyi politikánknak legfőbb intézői a legújabb időkben milyen álláspontot foglalnak el, fájdalommal kell tapasztalni, hogy a pénzügyi kormány vezetője sem volt hajlandó okulni a tapasztalatakon. Kállay igen t. pénzügyminister ur nemrég, 1923. évi április hó 30-án a Pester Lloyd-ban egy nyilatkozatot adott, amelyben arra a kérdésre, hogy továbbra is ilyen rövid pórázon szándékozik-e tartani pénz dolgában a gazdasági életet, azt válaszolta: Nem adok fel semmit e téren abból a felfogásomból, amelyet elejétől fogva vallottam a pénzügyi politika irányzatában, — mondja — nem változott semmi és nem is fog változni semmi. A Pénzügyi Tanács igen t. elnöke pedig csak a legutóbbi napokban tartott mezőgazdasági hitelankéten újból nyomatékosan kijelentette, hogy ő, aki elismeri feltétlen szükségességét a mezőgazdasági többtermelés kifejlesztésének és fokozásának, ő, aki tudja és elismeri, hogy ezt a mezőgazdasági hitei kifejlesztése és kiépítése nélkül nem lehet megcsinálni, mégis újból nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ilyen célokra a magyar állam nem bocsáthat pénzt rendelkezésre, kivéve azt, ami a külföldi kölcsönből vagy az adó feleslegből ered. Amint méltóztatott látni, ő 1923 júniusában NAPLÓ XIV. '. évi július 19-én, csütörtökön. 291 a tapasztalatok és az elmúlt esztendők súlyos keserűségei dacára is ugyanott tart, ahol tartott 1920-ban a Közgazdasági Társaságban. A Pénzügyi Tanács t. elnöke ezen tételélének illusztrálására ugyanezen az ankéten kijelentette, hogy minek is adjanak pénzt, minek is préseljenek bankjegyet, hiszen az a kipréselt bankjegy még nem tőke, nem érték és — amint ő hozzátette — a földmivelésügyi kormányzat által kivánt befektetésekre, apaállatok beszerzésére és nemesitett vetőmag megszerzésére sem alkalmas. De elfeleju Teleszky t. elnök ur, hogy akkor, ha ezt az álláspontot foglaljuk el, a mai adott viszonyok között soha uj értéket termelni nem fogunk és nem leszünk képesek, és hogy az a bankjegy, amely mint értéktelen papir kerül ki fedezetlen voltánál fogva a bankóprésből, abban a pillanatban, amikor akár a külföldön, akár a belföldön apaállat vagy nemesitett vetőmag vásárlásába fektetik, élő és valódi értékké, valódi és élő jószággá változik, amely termel, szaporodik, fiadzik. (Igaz! ügy van! balfelöl és a középen.) így a kérdést megoldani a mai adott viszonyok között, hogy a külföldi kölcsön elnyerése előtt az adójövedelmek olyan mértékben fokoztassanak, hogy azokból — amint Teleszky elnök ur mondotta — még erre a célra feleslegek is maradjanak, nem lehet. Mert akkor bennvagyunk abban az örökké tartó circulus vitiosusban, hogy : papírpénzt nem préselek, mert ezzel uj értéket nem tudok termelni, ellenben uj értéket nem termelek, mert hiszen más forrásokat erre a célra rendelkezésre bocsátani nem vagyok képes. Ez nem egyéb, mint egyszerűen és világosan a termelés lehetőségének a kizárása ; ez nem egyéb, mint annak kizárása, hogy mi a termelés fokozásával lassan és idővel az országot abba a helyzetbe hozzuk, hogy uj értékek teremtésével egyfelől államháztartásunk mérlegét, másfelől pedig kereskedelmi mérlegünket rendezhessük. T. Nemzetgyűlés ! A Pénzügyi Tanács t. elnöke ugyanezen ankét folyamán élesen tiltakozott az ellen, hogy az ő politikájának mondják azt a politikát, amelyet a pénzügyi kormány hivatalosan hirdet. Formailag talán igaza van, hiszen ő nem pénzügyminister, ő nem olyan felelős állást tölt be, amelyért felelőségre lehetne vonni. Mindazonáltal, ha tudjuk és elismerjük egyfelől azt az iskolát, amelyet Teleszky János az ő éles és erős elméjével és kiváló képességeivel Magyarországon teremtett; ha tudjuk és ismerjük azt — ami abszolúte nem válik szégyenére tanítványainak — hogy azok az urak, akik ma a gazdasági tárcákat betöltik, igenis és valószínűleg büszkén vallják magukat Teleszky János tanítványainak; ha tudjuk és látjuk azt, hogy dacára annak, hogy Teleszky János elnök ur tiltakozik az ellen, hogy az ő politikájának mondják a pénzügyminister ur politikáját, mégis 41