Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-157
À nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, 279 ában. Megtiltották, hogy ott megjelenjék; de nemcsak megtiltották, hanem ellene kihágási eljárást is tettek folyamatba azért, mert a mozdonyvezetőknél meg akart jelenni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Cserti József: Határtalan szemtelenség! Horváth Zoltán: Azután kérte, hogy engedélyezze a rendőrtanácsos ur azt, hogy 15-én délután 1 I^ órakor a ceglédi ipartestületben, tehát zárt helyiségben, az iparosokkal érintkezhessek, ott egy kis értekezletet tartson. A rendőrtanácsos ur 5076/1923 számú határozatával ezt is megtagadta. Azt mondotta, hogy (olvassa) : »a kérelmező a gyűlés megtartása iránti kérelmét csak folyó hó 15-én adta be hatóságomhoz, igy a 2200/1922. számú rendelet 57. §-ában megszabott határidőt nem tartotta meg. De meg azért sem volt engedélyezhető a gyűlés, mert ugyanazon időpontra ott, ahol a megtartani szándékolt helyisége fekszik, a város főterén, egy másik népgyűlés tartására az engedélyt már előzőleg kiadtam«. Szabó Imre: így szokták ezt csinálni! Horváth Zoltán : Ha ez igaz, hogy a piacon tartanak egy gyűlést, ugy amellett egy zárt helyiségben, az ipartestületben, még mindig meg lehet engedni egy másik gyűlést. Cserti József: Ha r akarják! Horváth Zoltán : És Eóthy Vilmosnak nem engedték meg, hogy ezt a gyűlést az ipartestületben megtartsa. Yiszont azonban Pálfy Dánielnek megengedték, hogy megtarthassa. Cserti József : Persze, Dani bácsinak ! Horváth Zoltán : Azután beadott egy kérvényt a képviselőjelölt, illetve beadtak a választói, hogy engedjék meg legalább a programmbeszéd megtartását, mert 22-ike az utolsó időpont, amikor a választási rendelet szerint programmbeszédet lehet mondani, azután már tilos a gyűlés, mert 29-én lesz a választás. Ezt is megtagadták, és pedig azzal az indokolással tagadta meg a rendőrtanácsos, hogy (olvassa): »A ceglédi függetlenségi 48-as Kossuth-párt kérelmének beérkezése előtt, a f. hó 22-ikén délelőtt fél 11 órára és délután fél 6 órára kérelmezett nyilvános népgyűlés engedélyezése tekintettel azon körülményre, hogy f. hó 22-ikén országos vásár lévén, a város idegenforgalma vehemens mértékben megnövekszik (Derültség a szélsőbaloldalon.) s a nép hangulata a közbiztonság szempontjából már emiatt is a szokottnál izgatottabbá válik, de meg mivel elsőrangú fontos közérdek, hogy a választóközönségben az ellentétes szélsőséges pártszenvedélyek hatásaként már is mutatkozó nagymérvű izgalom lehetőleg mérsékeltebb irányba tereitessék, továbbá minthogy egy és ugyanazon a napon három, ellentétes pártelvektől átfűtött nyilvános népgyűlés engedélyezése azok méltóságteljes, zavartalan lefolyását ós az elérendő célt és a közrendet komolyan veszélyeztetné, a bejelentés tudomásul vehető nem volt ; igy kérelmezőt kérelmével el kellett utasítani. Az elutasított kérelemben különben sincs megjelölve a pontos tárgysorozat, a szónokok nevei; továbbá a gyűlést kérelmező egyének a hatóság előtt ismeretlenek lévén, azok személye sem szolgálhat megfelelő biztositókul a gyűlés zavartalan lefolyására.« Ebben az indokolásban a fő-fő indok, hogy a gyűlés megtartását nem engedte meg az országos vásár miatt. Ez a gyűlés a kérdéses nap délután 3 órájára kéretett. Köztudomású, hogy az ilyen vásárok délelőtt le szoktak zajlani, délután már a vásárló közönség részben elutazik, részben kimegy a tanyára. Ellenben, a kormánypárti jelölt, Pálffy Dániel, ugyanezen nap délelőttjére kérte a piactérre az engedélyt, amikor igazán nagy az idegenforgalom és Pálffy Dániel meg is kapta az engedélyt, hogy a vásár napján megtarthassa a gyűlést. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Persze !) Peyer Károly : Igy van, ahol engedélyt kell kérni gyűlés tartására! Horváth Zoltán : Azt mondja a rendőrtanácsos ur itt, hogy a kérelmezők nem szolgálnak kellő garanciát és amellett ismeretlenek. Ezzel kapcsolatban érdekes egy másik eset, amikor ugyanezek a kérelmezők kérték, hogy adjanak hát egy népgyűlés megtartására engedélyt ; de ezt is megtagadták. Ez 17-ikén délután 6 órára volt kérve és itt a következő indokolást tartalmazza az elutasító határozat (olvassa) : »Kérelmező a hatóság közvetlen tudomása szerint állandóan olyan egyénekkel érintkezik, akik a múltban tanúsított szélsőséges politikai magatartásuk miatt (Derültség a szélsöbaloldalon.) állandó rendőri felügyelet alatt állanak, (Egy hang a szélsőbaloldalon : Szóval ismeretlen !) mint ilyen egyén politikailag a jelenlegi állambiztonsági szempontból egyénileg teljesen megbízhatatlan, a jelenlegi kormányzat elleni izgató elveit Kossuth Lajosnak, a magyar köznép nemzeti ideáljának cégére alatt, nem engedélyezett falragaszokkal iparkodik a munkásság és általában az elégedetlen néprétegek körében minél szélesebb körben terjeszteni, mely működése, tekintettel a több irányú pártok működésének hatásaként mutatkozó izgatott néphangulatra, közrendi, állami és közbiztonsági szempontból egyenesen veszélyes, — igy kérelmező kérelmével elutasítandó volt.« Míg tehát azt mondja a rendőrtanácsos az előző végzésben, hogy nem ismeri az aláirókat } itt már annyira ismeri, hogy megállapítja róluk, hogy rendőri felügyelet alatt állanak. Azt is kuriózumként említem fel, hogy a t. rendőrtanácsos ur megállapítja, hogy Kossuth Lajos csak a magyar köznép ideálja. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy van ! Ebben igaza van !) Más magyar embernek, ugy látszik, az ő felfogása szerint nem ideálja.
