Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-157
278 A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi julius hó 18-án, szerdán, szónak és léleknek minden nemes fegyverével harcolhassák meg. Nagyon jól tudjuk, hogy a kormánynak érdeke az, hogy egy kormánypárti ember kerüljön be, ellenben az országnak is érdeke, hogy ebben a küzdelemben a többi pártok is megvillogtassák és megcsillogtassák a fegyvereiket. Az igazságügyminister ur és a mögötte ülő hatalmas nagy tábor, ha nem is jön be a ceglédi kormánypárti képviselő, akkor is vannak elegen és biztosítják a kormány pozicióját. A volt ceglédi képviselőt, Haller Istvánt szintén ellenzéki programmal választották meg, tehát az volna a természetes dolog, hogy az utódja is ellenzéki képviselő legyen. De hiszen ebbe nem szólhatunk bele. Mi csak azt az általános parlamenti szempontot hangsúlyozhatjuk, hogy legfontosabb szabadságjognak tartjuk a politikai gyűlés tartás jogát a választási küzdelemben s ezt a jogot kívánjuk, hogy teljes igazságos mértékben biztosítsa az igen t. kormány minden képviselőjelölt részére. Én egy ellenzéki kereszténypárti képviselőjelölt és pártja érdekében szólalok fel, aki nem más, mint a zsurnalisztika kiváló elméje : Lendvai István, aki 22-én akarta megtartani gyűlését s dacára annak, hogy a rendőrség először engedélyezte, később visszavonta mégis, állítólag azzal a titkos kijelentéssel, hogy a belügyminister ur intenciója ez. Ellenben a kormánypárti képviselőnek, Pálfy Dánielnek későbbi dátumra, 23-ára engedélyezték a gyűlést. Mindezeknek a tényeknek hangoztatásával . . . Halász Móric: Nem ott beszélt Ulain Cegléden ? Kiss Menyhért : . . . igen, de még egy gyűlést akartak tartani. Egy választási küzdelemben nemcsak egy gyűlést, hanem többet is szoktak tartani. Mindenkinek meg kell adni az alkalmat, hogy tartson gyűléseket. Ez az egyetlen eszköz arra, hogy a jelölt magának híveket toborozzon. Tessék megadni a módot erre. Mindezek után a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a ceglédi rendőrhatóság visszavonta azt az engedélyt, amellyel Lendvai Istvánnak, illetve pártjának Ceglédre, 1923 julius 20-ára népgyűlés megtartását engedélyezte. Igaz-e, hogy az engedelem visszavonása a belügyminister ur egyenes utasítására következett be? Van-e tudomása a belügyminister urnák, hogy akkor, mikor a Lendvai István pártja által kért és már megengedett népgyűlés megtartását kormányintézkedéssel megakadályozták, az egységespárt jelöltjének julius 22-re adtak népgyűlés megtartására engedélyt, holott a választásról szóló rendelet értelmében a választást nyolc nappal megelőzően nem szabad népgyűlést tartani. A ceglédi választás julius 29-ére tüzetett ki, tehát az egységespárt engedélyezett gyűlése tilalmi időbe esik. Hajlandó-e a belügyminister ur ezeket a sérelmeket orvosolni.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Horváth Zoltán ! Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Ugyancsak abban a tárgyban óhajtok interpellálni, amelyben az előttem szólott Kiss Menyhért képviselőtársam interpellált. Mielőtt interpellációm előterjeszteném, kénytelen vagyok a tényállást röviden ismertetni. A ceglédi nemzetgyűlési képviselőválasztásnál egyik képviselőjelölt, Fóthy Vilmos mérnök, fővárosi bizottsági tag, függetlenségi 48-as Kossuth Lajos-párti programmal lépett fel. Ennek még sokkal roszszabb sorsa van, mint a Kiss Menyhért képviselőtársam interpellációjában emlegetett Lendvai Istvánnak Lendvai István hírlapírónak legalább egy alkalommal megengedték azt, hogy a választóközönséghez szóljon ; ellenben Fóthy Vilmos képviselőjelöltnek még ezt sem engedték meg. Vele a következő dolog történt : 5041/1923 szám alatt iktattatott be az első kérvénye, amelyben julius hó 15-én délelőtt Va 12 órájára kért az 1770. számú tanyára, délután 1 órára pedig a XI. kerületben levő Fischertelepre népgyűlésre engedélyt. Ezt a bejelentését, a kezemben lévő akta szerint, miután a rendőrkapitányság vezetője szabadságon volt, az őt helyettesitője, dr. Nagy nevű rendőrfogalmazó tudomásul veszi és egyben utasítja a csendőröket, hogy jelenjenek meg a kérdéses gyűléseken. De ez a határozat még meg sem melegedett Fóthy Vilmos képviselőjelölt kezében, amikor a szabadságon levő rendőrtanácsos ur hirtelen visszaérkezik a szabadságáról és ugyanezen szám alatt a gyűlés engedélyezését elrendelő határozatot hatályon kívül helyezi és megtiltja, hogy Fóthy Vilmos népgyűlést tartson. Ebben az iratban azután a szabadságáról hirtelen visszatért rendőrtanácsos ur a következőképen indokolja a megtagadást. (Olvassa) : »Minthogy az értekezletek helye nem a város bel-, hanem a külterületén fekszik, a város középpontjától több kilométer távolságra, ahol a mostani választási mozgalmak miatt a feltétlenül kívánatos intenzív ellenőrzés a megkívánt mértékben a hatósági közegek teljes elfoglaltsága miatt nem eszközölhető, a kérelem közrend, állam- és közbiztonság szempontjából elutasítandó volt...« (Derültség a szélsőbaloldalon. ) Peyer Károly: Fogalmazni, azt tudnak! Horváth Zoltán (továbbolvas): »...illetve a már előzőleg kiadott engedély e címen hatálytalanítandó volt«. A fogalmazó, a rendőrkapitány helyettese, megadta, ellenben a rendőrtanácsos ur nem adta meg, visszaszívta. Ugyancsak ez a képviselőjelölt látogatást akart tenni meghívás folytán a Cegléden alapszabályokkal működő »Mozdonyvezetők Otthon«»
