Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-157

250 A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 19-én, szerdán, Propper Sándor : ... a magyar munkásosz­tály a maga munkája után becsületes, termé­keny életet akar élni, (Helyeslés a szélsöbalolda­lon.) a magyar munkásosztály részesülni akar mindabból, amit egy ország a polgárainak nyúj­tani tud. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon és a balközépen.) A magyar munkásosztálynak nin­csenek túlhajtott igényei, arra azonban, amit a mai napig a munkásosztály a külföldön is elért, igényt tart, ezt méltóztassék tudomásul venni. (Közbeszólások a jobboldalon és a középen.) Értsük meg egymást. A magyar munkásosztályt nem nehéz megérteni. A magyar munkásosztályt megérteni kell és nem üldözni. (Felkiáltások a jobboldalon : Ki üldözi ? A gyűlések betiltása nem üldözés ? (Zaj a jobboldalon és a középen. Közbeszólások a szélsöbaloldalon.) Szeder Ferenc : A pofozásokat nem isme­rik. (Nagy zaj.) Propper Sándor: Ma egész nap aktákkal bizonyítottam és ha önök távollétükkel tündö­költek, én arról nem tehetek. Mi az üldözés kritériuma? Hát mindaz, ami a magyar munkás­osztállyal történt, még nem meríti ki az üldö­zés kritériumait? Talán még tovább akarják vinni a dolgokat? En mindazzal, ami történt, kimerítve látom, de különben is maga a tömeg­érzés és a tények határozzák azt meg. Majd interpelláció keretében be fogunk mutatni két salgótarjáni munkást, akit kékre-zöldre, színesre vertek. Ez nem munkásuk! özés? Az, hogy akadályozzák, hátráltatják a szer­vezkedésüket, nem munkásüldözés? Nem ugy értelmezem én ezt a szót, hogy az utcán ker­getik végig. Intézményesen folyik a munkásül­dözés, tehát intézményesen kell megszüntetni. Legutóbb kibocsátottak egy rendeletet a nemzeti kisebbségek védelméről. Nagyon helyes. Későn jött és nem megfelelő, de erről máskor. Most csak azt akarom mondani, hogy ha szük­ségét érezték a nemzeti kisebbségek védelmé­nek, tessék a nemzeti többséget, a dolgozó nép­osztályt is megvédelmezni. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon. Közbeszólások és zaj a jobb­oldalon. ) Elnök: Csendet kérek. Propper Sándor: Minthogy a kormányban és a kormány cselekedeteiben nem tudom fel­fedezni azt az ősszinteséget, amely az ország újjáépítésére szükséges; minthogy az egységes párt nemlótező programmjában semmi olyant nem fedezek fel, amely minket megnyugtatna; minthogy semmi olyan momentumot nem tudok felfedezni, amely a dolgozó nép érdekeit szol­gálná, minthogy tehát ezt a kormányt és ezt a többséget az ország sikeres kormányzására al­kalmatlannak tartom, az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsöbal­oldalon.) Elnök : Eckhardt Tibor képviselő ur a ház­szabályok 215. §-ának a) pontja alapján szemé­lyes kérdésben kíván szólni. Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő ur jónak látta mai beszédében egy előttem ismeretlen Finanz­montag nevű bécsi újság cikkére hivatkozva, engem személyemben megtámadni. Errevaló tekin­tettel érzem magam kényszerítve arra, hogy Propper képviselő úrral, akivel különben nem szívesen vitatkozom, mégis néhány pillanatig fogla lkozzam. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Propper képviselő ur állítása szerint ebben a Finanzmontagban egy cikk jelent meg, amely­ből ő idézett is. A cikk lényege az lenne, hogy Propper képviselő urnák valami Feingold nevű bécsi hitsorsosával én állítólag üzleti összeköt­tetést tartanék fenn . . . (Derültség jobbfelöl.) Peyer Károly : A zsidó pénz nem büdös ! Egymillión felül már nem büdös az ember ! (Zaj.) Eckhardt Tibor: E szerint a cikk szerint ez a Feingoid nevű ember annak köszönheti hirtelen meggazdagodását, hogy velem össze­köttetésben áll, hogy ennek következtében telefon áll a rendelkezésére, naponta nem tudom hány­szor, és ennek folytán az én protekcióm vagy közbenjárásom, vagy a velem való összeköttetés révén hirtelen meggazdagodott. Ebből a tényből Propper Sándor képviselő ur a keresztény kur­zusra most már egyéni következtetéseket látott jónak levonni.f Ünnepélyesen kijelentem, hogy a Feingold nevet én Propper képviselő úrtól hallottam éle­temben legelőször, fogalmam sincs, kicsoda ez az egyén, a képviselő ur a meglevő bécsi össze­köttetései révén talán könnyebben megállapít­hatja, én, az igazat megvallva, nem érdeklődtem ez iránt és a jövőben sem fogok iránta érdek­lődni, mert a saját álláspontomhoz, valamint annak idején a magyar konzervatív és naciona­lista politikusok által elfoglalt állásponthoz híven ós a bécsi szenny-sajtónak semmiféle közlemé­nyére soha, semmiféle formában nem vagyok hajlandó reagálni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha Propper képviselő ezt az ő befeketitési vagy megrágalmazási akcióját kellő gondossággal készítette volna elő, még nagyon sok mindent olvashatott volna fel a bécsi szenny-sajtóból. Felolvashatta volna pl., hogy a budapesti kir. vár szőnyegeit én loptam el és én értékesítettem Bécsben ; felolvashatta volna azt is, hogy a magyar-francia repülőjáratokban én csempészem az ezüstöt, miután az egész repülőjáratot ón szerveztem és rendeztem. Felolvashatott volna tömérdek ilyen szemen­szedett és a képviselő úrhoz közelebb álló körök által kitalált híreszteléseket, amelyekkel azonban én igazán a legkevésbé sem vagyok hajlandó sem most, sem a múltban, sem a jövőben tö­rődni. (Helyeslés a jobboldalon.) Amivel azon­ban törődöm és ami miatt a képviselő urat itt nyilvánosan felelősségre akarom vonni, az az: hogyan merészel a képviselő ur szennylapok hazug állításai alapján itt a nemzetgyűlésen egy

Next

/
Thumbnails
Contents