Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-157

À nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, 251 magyar nemzetgyűlési képviselőt befeketíteni? (Ügy van! TJgy van! jobb felől.) Peyer Károly : Viczián István is felolvasott ! Eckhardt Tibor: Honnan vette a képviselő ur azt a bátorságot, hogy ő, aki a keresztény kurzustól olyan távol áll, mint Makó Jeruzsá­lemtől . . . (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor : Honnan vette magának azt a bátorságot, hogy a keresztény nemzeti irányzatot . . . (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) Eckhardt Tibor : . . . befeketíteni próbálja ilyen szennyközlemények alapján? (TJgy van! jobbfelöl.) Szabó Imre : Ott kezdték azon az oldalon ! Eckhardt Tibor : Es igen t. képviselő ur, ha ön itt a magyar nemzetgyűlésen ezeket az állításokat meg meri kockáztatni, legyen bátor­sága ezt a nemzetgyűlésen kivül is megtenni. (TJgy van! TJgy van! jobbfelöl.) Ünnepélyesen felelősséget vállalok, hogy önt azonnal bíróság elé fogom ezért állítani. (Élénk helyeslés jobb­felöl.) Elvárom azonban öntől, hogy amig ezt nem teszi, itt a nemzetgyűlésen se merjen az immunitás és a mentelmi jog védelme alatt rá­galmazni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselő ur, még egy valótlan állítására akarok hivatkozni. Nagyon nehéz az ilyen köz­életi utonállással szemben védekezni. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Rendre ! Rendre ! — Igaz ! TJgy van ! jobbfelöl.) Peyer Károly : Honnan veszi ezt a jogot magának? (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Várnai Dániel : Haszontalan tacskó ! Ilye­neket mondani! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Folytonos nagy zaj.) Rothenstein képviselő urat rendreutasí­tom. Csendet kérek képviselő urak. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Bessenyey Zenó,: Ki mondta rá, hogy ha­szontalan tacskó ? Álljon fel ! Itt nem fog ülni ! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Hall­juk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Várnai Dániel : Útonállónak bélyegezni lehet ? (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A kép­viselő uraknak legelemibb kötelességük . . . (Foly­tonos nagy zaj.) Csendet kérek! (Felkiáltások jobb felől : Halljuk az elnököt ! Nagy zaj.) Nagy Ernő képviselő ur, tessék csendben maradni! Platthy György: Halljuk! Ez nem kocsma! Bessenyey Zenó (közbeszól). Elnök : Bessenyey Zenó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Nagy zaj.) Nagy Ernő képviselő urat rendreutasítom ! (Foly­tonos nagy zaj.) Nagy Ernő képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Helyeslés a jobb­oldalon.) NAPLÓ XIV. Ha a képviselő urak egymással szemben sértő kifejezéseket használnak . . . Nagy Ernő: Ott kezdték! Elnök :... és ezért az illető képviselő ur kénytelen felszólalni, akkor az illendőság azt kívánja, hogy a legnagyobb nyugalomban mél­tóztassanak őt meghallgatni. (TJgy van! TJgy van! jobbfelöl.) A baloldalt pedig arra figyel­meztetem, hogy r az elnök utasításokat senkitől el nem fogad. Én tudom, mikor kell a ház­szabályokat abban az irányban alkalmazni, hogy kit mikor utasitsak rendre. A képviselő ur sértő kifejezést nem használt. (Nagy zaj a szélsöbal­oldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! (Hall­juk! Halljuk! jobb felöl. Felkiáltások a szélső­baloldalon : » Útonállás« nem sértő ?) A képviselő ur nem »utonálló«-ról, hanem »útonállás «-ról beszélt. (Nagy zaj és közbeszólások a szélsö­balóldalon.) Kabók képviselő ur, ne méltóztas­sék az elnökkel feleselni. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. Ha mégegyszer méltóztatik az elnökkel feleselni, kénytelen leszek a képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Helyes­lés és éljenzés a jobboldalon.) Méltóztassék folytatni ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Esztergályos János: Ez a többségi terror! Eckhardt Tibor : Propper képviselő ur a tudatosan valótlan állitások megkockáztatása alkalmával jónak látta még azt is megjegyezni, hogy ő nem kivan ezzel személyeskedni. Bátor vagyok ezzel szemben leszögezni azt a tényt, hogy mi egyéb célja lehetett ennek a beállí­tásnak? A képviselő ur igenis, személyeskedni kivánt és pedig abban az alattomos formában, hogy valakit meg akart gyanúsítani olyan mó­don, hogy felelősségre vonható ne legyen, felté­telezve azonban azt a latin közmondásban fog­lalt igazságot : Semper aliquid haeret — valami mindig megragad ; jó lesz azt az ellentáborban álló urat végighurcolni a radikális, a zsidó és egyéb sajtó hasábjain, mert mindig fog akadni ember, aki csak azt olvassa el, a cáfolatról azonban nem vesz tudomást. Ha tehát a kép­viselő ur ezt a rágalmazási szándékát tudatosan megvalósította, ismételten felszólítom, álljon érte helyt ott, ahol felelősségre vonható érte. Amig ezt meg nem teszi, r eljárását közéleti utonállásnak minősítem. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Várnai Dániel : A legfelsőbb erkölcsi ma­gaslat ! Elnök : Propper képviselő ur személyes kér­désben kivan felszólalni. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Eck­hardt képviselő ur egészen szokatlan formában igyekezett engem felelősségre vonni. (Zaj és de­rültség jobbfelöl.) Esztergályos János: Halljuk! Ne terrori­záljanak ott! (Nagy zaj) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! 36

Next

/
Thumbnails
Contents