Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-153
r A nemzetgyűlés 153. ülése 1923. évi jultus hó 11-én, szerdán. 9 Vargha Gábor : Elérhetjük, ha egyszersmindenkora véget vetünk azoknak a személyeskedő, gyűlölködő harcoknak ; ha felhagyunk azokkal a gyalázkodó durva kifejezésekkel, amelyek éhben a teremben a közvélemény legnagyobb megbotránkozására nap-nap után elhangzanak. (Ugy van! a jobboldalon). Elérhetjük ezt a célt, ha ebben a Házban, ebben a teremben olyan atmoszférát teremtünk meg, amely megóv bennünket a pártindulatok, pártszenvedélyek kitörésétől, amely a komoly, tárgyilagos birálat alapján elveket és érveket visz a harcba, s mi ezen elvek és érvek segitségével igyekezünk egymást az igazunkról meggyőzni. Ne higyje a t. igazságügyminister ur, hogy a házszabályrevizióval segíteni fog ezen, s hogy ezzel emelni fogja a parlament nívóját (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A szólásszabadságnak bármily csekély mérvű korlátozása csak ujabb keserűséggel fogja eltölteni a lelkeket. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nagy Ernő : Erőszakra erőszak felel, az bizonyos ! Vargha Gábor : Itt ebben a helyzetben rajtunk csak a józan belátás segit; a képviselői kötelességnek sokkal magasabb szempontból való felfogása ós a parlamenti illem paragrafusokba nem szorítható szabályainak szigorú betartása és az a meggondolás segíthet, hogy elvégre nem azért küldöttek ide bennünket a választóink, hogy egymáss lekicsinyeljük, becsméreljük és gyalázzuk, hanem hogy az ország kormányzását ellenőrizzük; azt a kormányt, amely az ország érdeke ellen cselekszik, megbuktassuk, ha pedig az országnak jót akar, akkor támogassuk, még a legnagyobb önmegtagadás árán is és mindenek felett üdvös törvényeket hozzunk, hogy ezáltal az országban rendet, békét, nyugalmat, jólétet teremtsünk, a nép dolgozó millióinak kenyeret adjunk és egyáltalán a nemzet jövőjére nézve előnyöket szerezzünk. Mint mindenben, ebben a kérdésben is az iniciativát a kormánynak kell megragadnia. Minden igyekezetével oda kell hatnia, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsobaloldalon.) hogy a pártok között békét teremtsen. A kormánynak kötelessége, hogy céltudatos, alkotást elősegítő pénzügyi politikai intézkedésekkel levezesse a politikai szennyvizeket, hogy a kirobbanásra kész alkalmas ütközőpontok elhárításával állítsa az elmék érdeklődési körébe azokat a szociális, kulturális és gazdasági gondolatokat, eszméket, javaslatokat, amelyeknek jegyében ez a nemzetgyűlés megszületett, s amelyeknek megvalósítására eddig képtelennek bizonyult. Ha még ezenkívül is volnának áthidalhatatlan személyi ellentétek, igyekezzünk azoknak teljes félretételével a nemzetgyűlés figyelmét olyan kérdések felé fordítani, amelyek minden egyéni és pártérdekeken felül állva a lex suprema elvénél fogva csakis az ország érdekében oldhatók és oldandók meg. Ilyen kérdés nem egy, de ezer vár megoldásra. Egy ilyen fontos kérdést, egyikét a legégetőbb kérdéseknek, akarok kiragadni az ezernyi közül s ez nem más, mint mezőgazdasági szakoktatásunk elhanyagolása, a mezőgazdasági szakértelem hiánya. Ennek a kérdésnek felvetésére engem nem csak a falu népének, a földművelő népnek mélységes szeretete, nemcsak mezőgazdaságunk elmaradása, hanem körülmény is indít, hogy a földbirtokreform végrehajtásának keretén belül ezt a kérdést megoldhatónak tartom. A kérdés felvetésére a tulajdonképeni impulzust azonban az igen t. földmivelésügyi minister ur egyik közbeszólása adta nekem. Az első indemnitási vita alkalmával ugyanis, gr. Apponyi Albert igen. t. képviselőtársunk nagy indemnitási beszédében hangsúlyozta, hogy nekünk erőteljes termelési politikát kell űznünk, ki kell emelnünk földművelési termelésünket abból az elmaradottságból, amelybe nagyrészt a háború és ennek következményei vitték, mire az igen t. földmivelésügyi minister ur be sem várva a mondat befejezését, közbeszólva odakiáltotta : Szabadforgalom a termelés első feltétele. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az igen t. földmivelésügyi minister urnák bizonyára jobban kell tudnia mint nekem, vagy bárkinek, hogy mi a termelés előfeltétele. Jobban kell tudnia, hogy mi a termelés hiányosságának, a termelés fokozásának, az amúgy is sokat hangoztatott többtermelés elmaradásának oka és fokozásának feltétele ; de engedje meg az igen t. földmivelésügyi minister ur, hogy én, eltekintve minden egyéb októl, mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának okát ne a szabadforgalom hiányában keressem és találjam, mert hiszen szabadforgalom azelőtt is volt, s többtermelésünk még sem volt, hanem igenis, mezőgazdasági többtermelésünk elmaradottságát elsősorban mezőgazdasági szakoktatásunk hiányosságával, a mezőgazdasági szakismeretek teljes elhanyagolásával magyarázzam. Olyan fontosnak tartom ezt a kérdést, hogy nem hallgathatom el, hogy olyan bűnös mulasztások történtek ezen a téren az összes előző kormányok részéről, hogy azokat egyhamar helyrehozni alig lehetséges, de épen azért egy pillanatot sem szabad elmulasztani arra nézve, hogy ezeket a hiányokat pótolni igyekezzünk. Ha valakitől, ugy az igen t. földmivelésügyi minister úrtól, aki valóságos Cincinnatus Lucius Quintius-ként hatolt fel a magasra, joggal elvárhatja ez az ország, hogy a gyakorlati gazdaszakismeretónéi fogva valóságos belterjes politikai gazdaságot folytasson itt a nemzet mezején, hogy ne csak a felszínen mozgó, hanem valóban mélyreható reformokkal igyekezzék mezőgazdaságunkat a modern igények és a modern gazdálkodás követelményeinek megfelelő magaslatra emelni. Elismerem, hogy a szabadforgalom helyreállításával nagyobb lendületet vehetne a buzaKAPLÚ X1Y. ;/
