Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-141
23. évi június hó 20-án, szerdán. â A nemzetgyűlés 141. ülése 19, Szakács Andor, a kultuszuiinisterhez : a hercegprimási uradalom nyugdíjasainak mostoha ellátása tárgyában ; Szabó Imre, a kereskedelemügyi ministerhez ; a munkanélküli munkások kedvezményes vasúti utazása tárgyában ; Kabók Lajos, a pénzügy ministerhez : az 1922 : XXIII. te, (kereseti adó) megváltoztatása tárgyában ; Sándor Pál, a pénzügyministerhez : a gyufakartel tárgyában, kapcsolatban a rettentő drágasággal. Mokcsay Zoltán, az összkormányhoz : a megszállott területekről menekült közalkalmazottak méltányos elhelyezése érdekében ; Dénes István, a földmivelésügyi ministerhez : Nagyszénás és Gádoros községekben folyó földreform eljárás kapcsán a vegyes bíróság által megállapított fizetési kötelezettségek közérdekellenes megállapítása tárgyában ; Fábián Béla, a ministerelnökhöz : a sajtóizgatások és némely aggasztó belpolitikai jelenségek tárgyában; Szabó József, a kereskedelemügyi ministerhez : a magántisztviselők jogviszonyait szabályozó törvényjavaslatnak még a nemzetgyűlés szünete előtt való beterjesztése és letárgyalása tárgyában ; Cserti József a pénzügy ministerhez : a jövedelmi és vagyonadó helytelen befizetési módjának tárgyában; Haller József, a pénzügyministerhez : a dolgozó állami nyugdíjasok kedvezményes ellátásának megvonása tárgyában ; Tankovics János, a pénzügyministerhez : a sérelmes illetékkirovások ellen ; Tankovics János, a közélelmezési ministerhez : a vámmalmok sérelmes kontingens-gabona kirovása ellen ; Kéthly Anna, a belügyministerhez : a csendőrségnek és a rendőrségnek a munkabérekbe való illetéktelen beavatkozása tárgyában; Patacsi Dénes, a közélelmezési ministerhez : a pécs-baranyai árvizsgáló-bizottság irányárainak megállapítása tárgyában. Elnök : Minthogy több interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására, napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb fél 2 órakor térjünk át. Méltóztatnak indítványomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a szót az előadó urnák megadnám, engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy két kérést intézzek a Ház minden oldalán ülő t. képviselőtársaimhoz. Az indemnitást tartalmazó törvényjavaslat tárgyalása a nálunk követett gyakorlat szerint alkalmul szokott felhasználtatni az ország közállapotaival s az általános politikai helyzettel összefüggő kérdéseknek széles mederben való megvitatására. Anélkül hogy e gyakorlat helyessége vagy helytelensége tekintetében állást foglalnék, jelezni kívánom, hogy miután a törvényjavaslat ezúttal is a költségvetési felhatalmazáson kivül az állami élet és igazgatás különböző ágazataira vonatkozó fontos intézkedéseket tártaim most meginduló tárgyalás folyamán sincs az elnökségnek sem módjában, sem szándékában a szólásszabadságot azokon a határokon túlmenőleg korlátozni, amelyeket a házszabályok a tanácskozás tárgyilagosságának és a Ház tekintélyének megóvása érdekében megszabnak. Epen ezért legyen szabad ezúttal is a Báz t. tagjainak hazafias érzésére hivatkoznom azzal a kéréssel, méltóztassanak saját közreműködésükkel is támogatni az elnökséget abban a törekvésében, hogy tanácskozásaink legalább ebből a két szempontból megmaradjanak azok között a határok között, amelyeknek megőrzését egyaránt követeli tőlünk az idők komolysága és az ország egész higgadt közvéleménye. Személyes kérdések untalan felvetését és feszegetését, a tanácskozási hang és modor eldurvulását, amelyek úgyszólván állandóan túlfűtött atmoszférát honosítottak meg a teremben, a miénknél szerencsésebb viszonyok közt levő országok sem számithatnak a közélet örvendetes jelenségei közé ; a mi válságos helyzetünkben ezeknek a jelenségeknek állandósulása egyenesen katasztrofális jelentőségű, s csak arra alkalmas, hogy nemzeti létünk és alkotmányosságunk legfontosabb garanciájának, a parlamentáris önkormányzatnak teljes lejáratására vezessen. Tárgyilagos törvényhozó munkát kíván tőlünk az ország, s mindazoknak a nemzeti, gazdasági és szociális érdekeknek, amelyeket a napirenden lévő törvényjavaslat érint, csak akkor teszünk törvényhozói hivatásunkhoz méltó szolgálatot, ha a mai viszonyok között sokszorosan drága időt a felmerülő közórdeki kérdések higgadt megvitatására használjuk fel s nem tékozoljuk meddő személyes szóharcokra, amelyek senkinek sem válnak hasznára, legkevésbé az országnak és nemzetünk jóhirnevének. Az utóbbi idők tapasztalásai kötelességemmé tették, hogy mai napirendünk tárgyalásának megnyitása előtt ezeket a szempontokat még egyszer a Ház minden tagjának hazafias megfontolásába ajánljam. Ezzel kapcsolatos az a másik kérésem is, hogy a még rendelkezésünkre álló idő minél gazdaságosabb kihasználása érdekében tegyék a t. képviselő urak idejében való megjelenésükkel lehetővé az elnökség részére, hogy az üléseket pontosan tiz órakor megnyithassa. Ezek után átadom a szót az előadó urnák. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási törvényjavaslatoknak, sajnos, már egy egész láncolata került a nemzetgyűlés elé,
