Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-143
78 A nemzetgyűlés 143. ülése 1923. Kiss Menyhért : így védik a fajt ! Szabó JÓZSef : Van nálam pl. egy levél, melynek írója 41 évig működött egyik nagyobb uradalomnál és 41 évi munkálkodás után nagy nyomorról, nélkülözésről panaszkodik. A városi villamosvasutasoknál hasonló a panasz. A városi villamosvasutasok nyugdíjasainak nyugdíja hasonlóképen nem áll arányban az illetményekkel, a bérekkel, úgyhogy itt is a legnagyobb nélkülözéseknek vannak kitéve a magántisztviselők. Emlitésreméltó az egyik magántisztviselő nyugdíja, aki a gróf Károlyi-majornál eltöltött 27 évi szolgálat után a következő nyugdíj illetményeket kapja : 560 korona készpénzt, 688 liter búzát, 1050 liter kétszerest, 1040 liter árpát, 173 liter főzeléket, 49 métermázsa apró szénát, 20 métermázsa őszi szakmát, 148 métermázsa tűzifát, egy öreg sovány sertést, 8 darab különféle jószáglegeltetést és U5 katasztrális hold megmivelt föld használatát. Ez 27 évi munkájának a jutalma. Pénzértékben átszámítva ezek az illetmények, azt hiszem 1891-ben 1550 koronát, ma pedig 69.500 koronát tesznek ki. Ha tehát a kormány komolyan akarja a köztisztviselők kérdését rendezni, nem zárkózhatik el a magántisztviselők ügyeinek rendezése elől sem. Nem lehet a magántisztviselő sem mostohagyermeke a kormánynak. Épen azért a magántisztviselőknek azt a kívánságát, hogy jogviszonyaikat törvényhozás utján rendezzék, a jogviszony rendezése pedig magában foglalja az előbb említett sérelmekre vonatkozó intézkedéseket és a munkabéregyeztető bizottságok megszervezését, a kormány nem hagyhatja figyelmen kivül. Ha ez meglesz, akkor meglesz arra is a mód, hogy ezeknek a nagy kereskedelmi vállalatoknak vezetőit kényszeritsük, hogy alkalmazottaiknak tisztességes munkabért, öreg napjaikra pedig tisztességes nyugdíj illetményeket biztosítsanak. (Helyeslés a haloldalon.) Ezért a következő határozati javaslatot vagyok bátor beterjesztem (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, illetve a kereskedelemügyi minister urat, hogy haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezéséről. A törvényjavaslat tartalmazza különösen a magántisztviselőkamara, a fegyelmi tanács felállítására vonatkozó rendelkezéseket, intézkedjék a magántisztviselők létminimumának, a vasárnapi és ünnepnapi teljes munkaszünetnek, a túlóradíj, remuneráció, próbaés felmondási idő, szabadság, betegsegélyezés és nyugdíj biztosi tásáról, illetve ezeknek rendezéséről. Mivel pedig a megélhetés gondjai mind súlyosabban nehezednek a magántisztviselőkre és kereskedelmi alkalmazottokra és ezen válságos helyzeten a munkaadók önszántukból lényegesen javítani nem igyekeznek, a törvény életbeléptetéséig a magyar kereskedelemügyi kormány haladéktalanul szervezze meg a paritásos munkabéregyeztető bizottságot.« (Helyeslés a baloldalon.) Az állami üzemek munkásai érdekében kívánom, hogy amikor a kormány intézkedik a köz- ' évi június hó 22-én, pénteken. tisztviselők illetményeinek rendezéséről, ugyanakkor rendezze az állami üzemekben dolgozó munkások illetményeit is. (Helyeslés balfelől.) Ezért a következő határozati javaslatot vagyok^ bátor beterjeszteni (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a köztisztviselők illetményeinek rendezésével kapcsolatosan hasonlóképen rendezze az állami vasgyárak, állami bányák, vasúti műhelyek, dohánygyárak és egyéb állami munkások illetményeit is. A rendezés legyen olyan, hogy az minden egyes állami munkásnak legalább a létminimumot biztosítsa.« Csupán néhány szóval vagyok bátor érinteni a kisiparosok ügyét. A kisiparosok nem tartoznak sem a magántisztviselők, sem a munkások kategóriájába. Már sokat beszéltünk ebben a Házban erről a kérdésről, annak idején biztatásokat is kaptunk, de semmi érdemleges azóta nem történt. Az ipartörvény revíziójáról szóló törvény, az uj ipartörvény megalkot tat ott, de az életbeléptetésére vonatkozó végrehajtási utasítás mindmáig nem jelent meg. Kiss Menyhért : Még nem jelent meg? Szabó JÓzsef : Ez az iparosok között nagy elégedetlenséget váltott ki és sürgetik ennek az ipartörvénynek az életbeléptetését. Azért a következő határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urat, hogy az ipartörvény végrehajtási utasításáról szóló rendeletet haladéktalanul adja ki.« (Helyeslés a baloldalon.) Akikről szólottam, kivétel nélkül d:lgozó emberek, akik évről-évre pusztulnak. Felfogásom az, hogy az országot naggyá tenni, újjáépíteni csak munkával lehet. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hogy pedig az országot munkával felépíthessük, ahhoz az szükséges, hogy a munkát megbecsüljük. Sajnos, Magyarországon a munkát nem becsülik meg. Pikler Emi! : Nem uri dolog a munka ! KiSS Menyhért: Amerikázik a kormány! Szabó József : Magyarországon egy kis elevenséggel, egy kis élelmességgel, egy kevés lelkiismeretlenséggel munka nélkül könnyebben boldogulnak az emberek, mint munkával. Ma csak egy politika lehet irányadó, csak egy politikája lehet a kormánynak : a dolgozó nép életfentartásának a biztosítása. KiSS Menyhért : Ez lenne a fajvédelem ! Szabó JÓZSef : Szociális politikát kell a kormánynak inaugurálnia, mert a szociális kérdések mellett ma mindennek el kell törpülnie. A. szociális problémák megoldása keresztény feladat, tehát mi, keresztényszocialisták, fokozottabb mértékben, több odaadással és bennünket megillető joggal szorgalmazzuk a szociális problémák megoldását, mert a keresztényszocializmus megelégedettséget akar itt a földön is, az emberek megnyugvását, az emberek, békességét, a családi békét akarja biztosítani. Az elégedetlenség forradalmakat szit és forradalmakat teremt, mi pedig "minden forradalommal, minden forradalmositással szembenállunk
