Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-143
74 A nemzetgyűlés 143. ülése 1923. évi június hó 22-én, pénteken. Erdélyi Aladár: Mit ér az? Szabó József : A természetbeni ellátás a mai számitás szerint 7000 koronát ér fejenként, a gyár kimutatása szerint. Méltóztassék tehát elképzelni, hogy az a munkásember, aki teljesen egyedül van, ezekhez a fizetésekhez kap még 7000 koronát, férj és feleség, gyermek nélkül 14.000 koronát. A nagy családdal biró munkásembereknek, akik öt-hat-nyolc gyermekkel rendelkeznek, a helyzete aránylag valamivel jobb. De méltóztassék elképzelni a helyzetét egy elsőrendű szakembernek, aki értékes munkaerő, de azért, mert nincsen felesége, vagy nincsenek gyermekei, ilyen alacsony munkabérben részesül, m3 g e É>y másik napszámosember, vagy talán kevesebb szaktudással biró munkásember, aki aránylag nem hajt annyi hasznot a gyárnak, de mert nyolc gyermeke van, lényegesen több javadalmazást kap. (Zaj jobbfelöl.) Erdélyi Aladár : Szidják a falut, ahol háromszor annyit kap a munkás! Propper Sándor : Erdélyi képviselő ur menne egyszer a gyárba dolgozni! (Zaj.) Erdélyi Aladár : Nekem nem muszáj ! Ön se dolgozik ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Erdélyi Aladár: Ezt én is keveslem! Reisinger Ferenc: Szeretném már hallani egyszer beszélni. Elnök : Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó József". A munkások bérének kifizetése a következőképen történik! Kap 28.281 koronát végösszegként egy hónapra, ebből azonban kap előlegként hetenként 4000 koronát és a hó végén az a munkás, aki, 28.281 koronát kapott, kap kézhez 17.253 koronát. Ismerek személyesen munkásembert, aki Kispesten lakik, három nagyobb gyermeke, akik Pesten járnak iskolába. A villamosköltség épen felemészti a 4000 korona előleget, tehát egész hónapban nincs a háznál egy krajcár sem, meg kell várni hónapról-hónapra a 17.600 korona jövedelmet. Méltóztassék elképzelnie munkásemberek sorsát, életét, ahogy ezek életüket tengetik. Propper Sándor : Ez az igazi destrukció ! Ilyen állapotokat fentartani! Szabó József: A fizetéseket néha rendezik, igy a legutóbb is rendezték a fizetést az egyszerűsítési elv alapján és a 12 koronás óradijpótlékot — mert csak eddig terjedt az egyszerűsítés — elvonták a munkástól és adták a napibér 300°/ 0-át. Ez azt jelenti, hogy azok a munkások, akiknek három korona alapbérük van, azután 12 korona helyett csak 9 koronát kapnak, tehát a fizetésrendezéssel, amelyet javításnak állítanak be, 3 korona veszteség érte a munkásokat óránként. (Zaj.) Mi nem kívánjuk azt, hogy az állami gépgyárakban a természetbeni ellátást töröljék el, hagyja meg ezt a kormány, mert ez kívánatos. Tény az, hogy a nagy családdal biró munkásembereknek — tekintet nélkül arra, hogy szellemi vagy fizikai munkások — megélhetése nehezebb, mint a kis családdal biró, vagy teljesen gyermeknélküli munkásembereké. De nem teheti a kormány a szociális elbánás alapján azt, hogy azért, mert ezeket ilyen kedvezményben részesiti, a kis családdal biró, vagy egyedül álló munkásoknak a legkevesebbet, vagy még a létminimumot se biztosítsa. A mi kívánságunk tehát az, hogy a létminimumot, azt, ami a megélhetéshez feltétlenül szükséges, minden munkásnak kivétel nélkül biztosítsák. Propper Sándor: A lónak is megadják, hogy meg ne dögöljék! Szabó József.' Lássuk továbbá a listát, hogyan fest a kezdő munkás helyzete, aki tehát ideiglenes alkalmazott és nem kapja meg a természetbeni ellátást. A Máv. gépgyárnál vannak altisztek, —^ egy csomó nevet tudnék felsorolni — akik mindössze napi 550 korona fizetést kapnak, (Felkiáltások balfelöl : Másfél kiló kenyérre elég!) a nők pedig 250 koronát. Egy csomó név áll rendelkezésemre. Ezek altisztek, akik több, mint egy esztendeje állanak a gépgyár szolgálatában, Hogy kaphatnának tehát a magyar állami üzemek és gépgyárak odaadó, lelkiismeretes munkást 500 korona napibérért? Ebből vehet magának az illető másfél kiló kenyeret és ezzel tengetheti az életét. Semmivel sem jobb, t. Nemzetgyűlés, a főműhelyek és a vasúti munkások helyzete. Ott a munkabérek u. n. egyezményárak 30 év előttről valók, 30 év előtt állapították meg az egyezményárakat, amelyek egyenesen nevetségesek. Csak egy példát említek : Egy vasúti kocsinál a zár elkészítése hat korona egyezmény! árban van megállapítva Ehhez a munkabérhez, aki ezt a munkát elvégzi, kap különböző címeken pótlékokat, százalékot. Ez azonban káoszt teremt és legtöbbször a munkás maga sem tudja, hogy mit követelhet, mi az ő járandósága, s annyi bért vesz fel, amennyit épen adnak neki. Ha tehát indokolt a kormánynak az az eljárása, hogy a köztisztviselők fizetését a sokféle pótlékot és illetményt egyszerűsíteni akarja, akkor fokozottabb mértékben indokolt ez az állami üzemek munkásainál, mert hiszen a köztisztviselő iskolát végzett ember, ha ceruzát, papirt vesz a kezébe, mégis ki tudja számítani a járandóságát . . . Szilágyi Lajos: Olyan közalkalmazott nincs. Kiss Menyhért : Logaritmus-táblával. (Zaj.) Szabó József: Annál tragikusabb, mert ha köztisztviselő sem képes erre, akkor nem várhatjuk ezt a munkástól. A munkás tehát egészen tájékozatlan a jövedelmét illetőleg és azt a munkabért veszi fel, amit adnak neki, de nem tudja, hogy ez az egész-e, ami neki jár, csak azt tudja, hogy kevés. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon érdekes és a kereskedelemügyi minister ur figyelmébe ajánlanám, ha jelen volna,
