Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-143

70 A nemzetgyűlés 143. ülése 1923. évi június hó 22-én, pénteken. a háború alatt hadifogságba került véreink iránt a legtöbb emberi érzést, (Igaz! TJgy van!) a kegyetlen béke által teremtett helyzetünkben pedig igaz megértést tapasztaltunk. (Igaz! TJgy van !) Ezért azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés egyértelmű hozzájárulásával fog találkozni azon indítványom, hogy Olaszországnak e katasztrofális elemi csapás által sújtott lakossága iránt mély részvétünket fejezzük ki s ezt az olasz képviselői kamarával táviratban közöljük. (Elénk helyeslés.) Hozzá méltóztatnak ehhez járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt a Ház határozataként jelentem ki. Napirend szerint következik az indemnitási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Haller István! Elnök: Nincs jelen. Következik? Héjj Imre jegyző : Szabó József ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Amikor a legutóbbi indemnitási törvényjavaslatot tárgyaltuk, akkor a nemzetgyűlésnek erről az oldaláról majdnem minden képviselő sürgette a kormánnyal szemben, hogy a kormány végre hagyjon fel az indemnitásokkal való kormányzásokkal, terjesszen a nemzetgyűlés elé költségvetést és mutassa be a zárszámadásokat. Kívántuk ezt azért, mert látni akarjuk, hogy a kormány mire költi el a polgárság adófilléreit, (TJgy van! a baloldalon.) látni akarjuk, hogyan sáfárkodik a polgárság véres verejtékével megfizetett adófillérekkel. Egy félév telt el azóta, s a válasz erre a kívánságra egy ujabb felhatalmazási törvény, egy ujabb indemnitási javaslat. S még csak semmi jel sincs arra nézve, hogy vájjon a kormány ezen a rendszeren változtatni szándékozik-e. Még csak semmi hang, semmi biztató kilátás, vagy Ígéret arra nézve, hogy a kormány a közeljövőben végre a nemzetgyűlés elé terjeszti a költségvetést és bemutatja a zárszámadásokat. A legutóbbi indemnitás tárgyalása során a kormány igen t. tagja, a pénzügyminister ur, és a kormány mögött álló kormányzópárt képviselői még csak igyekeztek legalább érvekkel alátámasztani, hogy miért indokolt és szükséges az indemnitásokkal való kormányzás, mégis csak hallottunk itt-ott érveket, mégis csak próbálkoztak ezt a lehetetlen ós nem menthető eljárást menteni és igazolni, a mostani indemnitás tárgyalásánál azonban még csak egy ilyen hang sem hallatszott. A pénzügyminister urnák nincs expozéja (Zaj a jobboldalon.) és egész szokatlanul ennek az indemnitási törvényjavaslatnak tárgyalását semmiféle expozéval, programmal, be nem vezette. Kiss Menyhért: 0'06-on áll a korona! Szabó József: A törvényhozások életében teljesen szokatlan ez az eljárás ; de szokatlan tXZ HZ eljárás is, amelyet a többségi párt tanúsít. Még meg sem indult a vita, s a többségi párt tagjai ép ugy, mint az ellenzékiek, feliratkoztak az indemnitáshoz, s amikor az első szónok befejezte beszédét, hamarosan letörölköztek és elálltak a szólás jogától abban a hitben, hogy az ellenzéki képviselők számítanak a kormánypárti képviselők felszólalására is, és igy, nem tartózkodván esetleg a teremben, az egész indemnitási vitát puccsszerűen be fogják fejezni. (Elénk ellenmondások jobb felöl) Kiss Menyhért: Volt már egy ilyen eset! Erdélyi Aladár: Senki sem korlátoz senkit! Szabó József: En gyerekes csinyvetésnek találom az egész eljárást... Erdélyi Aladár: Inkább ezt a beállítást! Szabó József :... mert hiszen az ország érdeke kívánja azt, hogy [itt az ország kormányzása, a kormánypolitika felett egy termékeny, egészséges, tárgyilagos kritika induljon meg. Erdélyi Aladár: Tessék! Szabó József : Ezen egészséges, komoly, tárgyilagos kritika elől a kormány maga sem kívánhat elzárkózni, mert az ország érdekében azt maga is kívánatosnak kell, hogy találja. Ehhez azonban mégis kellett volna az, bogy a pénzügyminister ur romlott gazdasági viszonyaink mellett és pénzünknek napról-napra való rohamosan leromló tendenciája mellett legalább irányelveket adott volna a nemzetgyűlésnek, legalább tájékoztatta volna a Házat és az országot arról, hogy mit akar csinálni, hogy hogyan akarja stabilizálni a koronát, ... Rothenstein Mór: Nem tudják! Szabó József : ... vagy hogy akarja ezzel a gazdasági leromlással ós lezüléssel kapcsolatosan a dolgozó nép érdekeit megvédeni, hogy akarja ezeknek életét biztosítani. Kiss Menyhért: Most stabilizál! A szobájában be van zárva és stabilizál. Szabó József : Nem hallok erre vonatkozólag semmi irányelvet, semmi programmot, ha csak nem nevezhető programmnak, az, amit a pénzügyminister ur néha-néha az egységes párt klubjában elmond. Az az eljárás, ez a magatartás a politikai életben egészen szokatlan, és nem mondható egyébnek, mint a nemzetgyűlés lebecsülésének, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) tovább megyek, nemcsak a nemzetgyűlésnek, de az egész nemzetnek, az egész országnak lebecsülése. (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Minket a polgárság, a dolgozó nép küldött ide, azokat vagyunk hivatva képviselni, és azok megbízásából kötelességünk a kormányt rábírni, hogy az ország ügyeinek vezetéséről tájékoztasson bennünket ós rajtunk keresztül az egész nemzetet. Az indemnitási törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, szokatlan nagy hatalmat biztosit a kormánynak. Ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ezen alapon halmazával jelenhetnek meg az uj meg uj rendeletek, egész csomó fontos kérdést kénye-kedve szerint szabályozhat a kormány rendeletekkel. Csak egynéhányat leszek bátor megemliteni.