Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-142
À nemzetgyűlés 142. ülése 1923. évi június hó 21-én, csütörtökön. 50 hogy ne maradjon itt nekünk más, csak a magunk papirja. Propper Sándor : Húsz percent provízióért ! Drozdy Győző : De, t. Ház, a kormány pénzügyi politikája nemcsak a valorizációs balelméletekben, hanem a helytelen adópolitikában is kulminál. (Zaj. Elnök csenget.) Azt mondotta a pénzügyminister ur egyik utóbbi beszédében, hogy Magyarországnak az adózásnak minden neme ki van merítve. MeskÓ Zoltán : A háborús vagyon még nincs megadóztatva ! Drozdy GyŐZŐ : Mi kereken tagadjuk, hogy ugy volna. Nincs még sem progresszív földadó, sem progresszív jövedelmi adó ! Némelyeknek rémségesen, bűnösen nagy a vagyonuk és rémségesen, bűnösen kevés adót fizetnek, ezekkel szemben másoknak, millióknak semmi vagyonuk sincs, de ők viselik a nemzet legnagyobb adóterheit, a forgalmi és fogyasztási adót. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A kereseti adót meg a munkások !) Rupert Rezső : Minden adót a szegénység visel, mert átháritanak mindent ! Drozdy GyŐZŐ : Magyarország gazdasági helyzetén csak a progresszív földadó segíthet, a 80%-ig emelkedő progresszív jövedelmi adó, amely már külföldön is megvan, helyreállítaná az államháztartást, stabilizálná a koronát, s ha ezt megcsinálnák, nem éhezne a tisztviselő és nem keserítenék el a népet azzal a hatvannyolcféle, igazságtalanabbnál-igazságtalanabb adóval, amivel ma sújtják. Tehát ez bizony destruktív programra, t. Ház, az októberi forradalom találmánya, mert az októberi forradalom jött a progresszív adókkal, és az Isten mentsen minket meg attól, ugyebár, hogy ilyen destruktiv gondolatokkal boldogítsuk a magyar népet. (Zaj.) T. Ház ! Nehéz sorsa van itt egy tisztviselőnek, még nehezebb, vagy legalább is olyan nehéz sorsa egy munkásnak, és a legnehezebb helyzete egy földmunkásnak. Szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ezzel szemben micsoda jó dolga van ebben az országban pl. egy nagybirtokosnak, akinek, mondjuk, csak 5000 katasztrális holdja van ! Erdélyi Aladár : Hát annak, akinek sok részvénye meg autója van ! Csontos Imre : Te is sokat kerestél a nyomdán, Drozdy, azt mondják ! (Élénk derültség jobb felől. Zaj a baloldalon.) Propper Sándor : Annak is jó, akinek kormánypárti malma van ! Csontos Imre : Kormánypárti malmot hol láttál? Rupert Rezső : Karcagon ! Csontos Imre : Az nem kormánypárti. Mindenkinek egyformán dolgozik ! Hasznos munkát végez ! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Drozdy Győző : Primitiv számítással, csak két métermázsás tiszta jövedelmet véve, megállapíthatjuk, hogy egy 5000 holdas nagybirtokosnak NAPLÓ XIII. Magyarországon 350 millió korona évi tiszta nyeresége van, tehát minden napra csaknem egy millió korona zsebpénz, költőpénz jut neki. Propper Sándor : Két adag Kopinits ! (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ : Elnök ur, kérem, sziveskedjék nekem öt perc szünetet adni. Elnök (csenget): Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Drozdy G-yőző képviselő urat illeti a szó. Drozdy GyŐZŐ : T. Nemzetgyűlés ! A kormányzat pénzügyi politikájának — ugy látszik — ma már legkényesebb pontja a devizakérdés. Peidl Gyula : Egyetlen pontja. Drozdy GyŐZŐ : A múlt esztendőben, amikor a német márkának katasztrofális zuhanását láttuk, a kormány megcsinálta a Da vizaközpontot azzal a szándékkal, hogy a német márkától el tudja választani a magyar koronát ; azzal a céllal, hogy a külföldi váltókkal, azaz devizákkal, továbbá külföldi pénzekkel, azaz valutával való forgalmat szabályozza. Eltiltotta a külföldi pénznek, a külföldi kifizetésnek a magánforgalomban való értékesítését. Kimondotta, hogy külföldi pénzt, valutát vagy devizát csakis a Davizaközpont utján szabad átutalni, eladni, vásárolni, kölcsönadni, elcserélni. Állítólag hármas célt szolgált a pénzügyminist érnek ez a rendelete. Az egyik, hogy letörje a spekulációt, a másik, hogy stabilizálja a koronát, a harmadik pedig, amit először Emiltettem, hogy a német márkától elválassza a magyar koronát. A spekuláció letörésére a súlyos büntetések szolgáltak, a korona stabiüzálását pedig a kormány azzal óhajtotta elérni, hogy a külföldi piacokon, de leginkább Zürichben a 23-as kurzus alatt jelentkező magyar koronáidnál at okát megvásárolta. A korona stabilizálása rövid időre csakugyan sikerült is, de ez mégsem állandósult, különösen idebent nem. Megszületett külföldön, Zürichben egy külső korona, amely egy ideig stabil volt, azután megszületett egy belső korona, a magyar korona, amelynek az értéke egészen más volt itt bent, mint kunt. mert ha odakünt egv ponton is állt, idebent a zuhanás, az árdrágulás tovább tartott. Hogy a kormány a Zürichben kurzus alatt piacra dobott magyar koronákat megtudja vásárolni, titáni küzdelmet folytatott idebent a devizák, valuták megszerzése ért. Azt az összeget azonban, amelyet kapott, sohasem bocsátotta az iparnak vagy kereskedelemnek rendelkezésére, csupán a legminimálisabb mértékben, hanem azokkal mindig a nívó fentartását fizette meg odakint Zürichben. Az ipar és kereskedelem igy külföldi adósságokba 9
