Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-142
A nemzetgyűlés 142. ülése 1923. De tovább megyek, t. Ház ! A születési arányszám is ezt bizonyítja. Itt sem valami radikális felforgatót idézek, hanem az Országos Statisztikai Hivatal kiadványaira, és Balogh Pálra, az egyik legszellemesebb, legzseniálisabb magyar publicistára és tudósra, illetőleg az ő munkáikra hivatkozom. Es természetes is, hogy Magyarországon a Dunántúl a legrosszabb a születési arányszám, épen a magyar fajban, ez szinte magától értetődik, hiszen a holtkézi szántok országos átlaga 10%, ami Erdélyben leesik 5%-re, a Dunántúl felugrik 17%-re, sőt Baranyában 25%-re. Holtkézi szántókról beszélek és nem az erdőkről, mert minket e kérdésben elsősorban csak a szántók érdekelnek. (Ugy van! balfelöl.) Gr. Hoyos Miksa: Tévesek ezek az adatok. Baross János : Hoyos gróf t, képviselőtársam azt mondja, hogy tévedek. Nem hiszem, mert ezeket az adatokat az Országos Statisztikai hivatal kontrollálta, (Zaj jobbfelöl) a hivatal most készülő jubiláris évkönyve részére irott értekezésemben vannak azok felsorolva és ezeket az adatokat hivatalosan kontrolálták, tévedésről tehát nem lehet szó. Különben is meglehetősen közismert adatok ezek. (ügy van ! balfelöl.) Amint mondtam, az egykét, a születési arányszámot kutatva épen a magyar faj mutatja a legszomorúbb képet. Erdélyi Aladár : A vagyonosoknál ! Baross János: Az öt éven aluli csecsemők halandósága is a magyar fajnál mutatja a legnagyobb arányszámot. Mindezen káros szociális hatások kétségtelenül visszavezethetők a hiányos és egészségtelen birtokeloszlásra. Még a házasságra is később gondol a magyar ember. A fiatalkorú jegyespárok statisztikája is a magyar fajra hátrányos, úgyhogy letagadhatatlan, hogy az a latifundiális birtokpolitika, amelyet az előbb vázoltam, a magyar fajra pusztító hatással volt és van. (Ugy van! bal felöl.) Kiss Menyhért : A Dunántúl csak grófok és cselédek születnek. (Zaj.) B. Podmaniczky Endre: Átment a Lánchídon s onnan ismeri a Dunántúlt. (Derültség.) Baross János : Vannak adatok, t. Ház, amelyeket letagadni nem lehet, amint nem lehet letagadni azok következményeit sem : az * egygyermekrendszert, a kivándorlást, a tuberkulózist és az öt éven aluli csecsemőhalandóságot, amelyek mind épen a magyar fajnál a legpusztitóbbak. Propper Sándor: Zalaegerszeget sem lehet letagadni! (Zaj és derültség jobbfelöl.) Baross János: Annak a birtokpolitikához kevés köze van. Szabóky Jenő : A szovjetet se lehet letagadni ! (Zaj a szélsöbaloldalon. ) Propper Sándor : A fehér bolsevizmust sem S (Felkiáltások jobbfelöl : Azt çsak maguk találták ki! Elnök csenget,). évi június hó 21-én, csütörtökön. 49 Baross János: Ismételten kérem t. képviselőtársaimat, ne tárgyaljuk ezt a kérdést nyugtalanul. E kérdés tárgyalása annyi kölcsönös jós'íándékot és jóindulatot igényel, egymás álláspontjának, jóhiszeműségének kölcsönös megbecsülését annyira feltételezi és megkívánja, hogy enélkül nem lehet azt nyugodtan megoldásra vinni. (Igaz! Ugy van! Általános helyeslés.) Mi, akik a törvény hibáira rámutatunk és egy novelláris megoldást kívánunk, nem akarjuk felforgatni Magyarországot, csak egészséges megoldást akarunk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nem toldozgatást-foltozgatást, hanem olyan megoldást, hogy lelkeket kielégítse, hogy a szociális és nemzeti szempontok végre kielégülésre találjanak, mert a nyugalom csak igy állhat helyre és csak így állandósulhat. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Rothenstein Mór: Ezzel a kormánnyal? Horváth Zoltán : A kisgazdapárt ezt már elfelejtette! (Zaj és ellenmondások jobb felöl.) Csontos Imre : Ne hidd azt ! Baross János : A birtokreformtörvény alkalmatlannak bizonyult ennek a helytelen gazdasági megoszlásnak a megjavítására. (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) Hiánya a törvénynek az is, hogy a középbirtokok szaporítását sem akarja komolyán és komolyan nem mozdítja elő. Rá kell mutatnom még egy statisztikai adatra. Magyarországon a magyar birtokoknak már csak alig egy százaléka középbirtok... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Halljuk ! Haljuk ! balfelöl.) Baross János : Nagy-Magyarországon 0'7°/ 0 volt a középbirtok, tehát mint birtokpolitikai fogalom is kezdett már elenyészni a középbirtok Magyarországon, pedig épen a nagy ellentétek mellett szükség volt és szükség lenne Magyarországon a középbirtokok szaporítására is. Gaal Gaston : Szóval ne a népnek adjuk a földet, hanem a nadrágos uraknak! Baross János : Vannak olyan nadrágos urak, akik szintén megérdemlik, hogy földet kapjanak ! Horváth Zoltán : Okleveles gazdáknak igen ! Gaal Gaston : Tanárok ! Ilyen földreformból én nem kérek! Nemzetgyűlési képviselők! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gaál Gaston : Képviselők szereznek földet ! Elnök : Gaal Gaston képviselő urat kérnem kell, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Baross János: A másik kérdés az, hogy az erdőbirtokokat, amelyeket a háború alatt szereztek, feltétlenül szintén igénybe lehessen venni az állam részére, mert vannak földbirtokosok, akik mezőgazdasági birtokukból egy részt kénytelenek leadni, ezek részére módot kell adni hogy különösen a külföldiek kezén levő erdő'
