Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-142
48 A nemzetgyűlés 142. ülése 1923, lyuggatva az a törvény, annyi akadály van elébe állítva, hogy abban a törvényben vannak ugyan szép gondolatok, de szép és erős rendelkezések nincsenek benne. Ezzel a törvénnyel lehet agrárius kongresszusra menni, lehet propagandát csinálni abban az irányban, hogy hogyan kell, minek keli majd egy uj törvényben lennie, amelyet majd újonnan megcsinálnunk kellene, de ezzel a a törvénnyel Magyarország földbirtokainak elosztását egészséges, helyes magyar nemzeti irányban megváltoztatni nem lehet. (Úgy van ! a baloldalon.) Hiányzik a nagy nemzeti koncepció az egész földbirtokreformból, megdöbbentő tehát az az eredménytelenség is, amely ennek a törvénynek a következtében előállott. (Helyeslés balról.) Halász Móric; Eddig már egy millió hold földet szétosztottak. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hol? Nagy zaj.) Baross János : En nem szeretek nagy számokkal dobálódzni ; én két számot olvastam eddig t. képviselőtársam, erre nézve : az egyik a földbirtokreformnovella előadói tervezetének indokolásában jelzett szám, ahol 136.000 holdról történik említés; ezt meg akarja cáfolni Buday Barna, az OMGE előadója, aki összesen 200 és néhány ezer holdat emlit. Hol vagyunk tehát még az egymillió holdtól? Halász Móric : A többi előkészítés alatt van ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : A Képes Krónika szerint ! Baross János : Eddig 2300 községben még hátra van a földreform végrehajtása, s összesen csak 544 községben végezték azt el. Nekem a hivatalos indokoláshoz kell tartanom magamat és azt kell mondanom, hogy eddig 136.000 hold került felosztásra, ami az ezer holdon felüli nagybirtoknak csak 3'3°/ 0-át teszi ki. Amikor tehát mi keveseljük ezt a 3°/o-ot, akkor azt mondani, hogy túlságosan radikálisak és felforgatók vagyunk, az nagy elfogultság az ellenpárton! A novella indokolása azt mondja, hogy a nagybirtoknak körülbelül 15—20%- a az, amelyet, ha a novella keresztülmenne, birtokpolitikai célokra igénybe vesznek. Bocsánatot kérek, a mi egészségtelen birtokelosztásunk mellett, amikor az agrárproletáriátus milliói nin esetlenek, és amikor erre a csonka Magyarországra van összepréselve az egész magyar nemzet intelligenciája, amikor ebben a kis országban nekünk valamenynyiünknek helyet kell találnunk, akkor egy olyan novellát, amely az ország nagybirtokainak 20, vagy mondjuk 25%-át is akarná igónybevenni, én túlságosan radikálisnak magyar nemzeti szempontból nem tarthatok. (Helyeslés a baloldalon.) Végre eggyel legyünk tisztában a legbékésebb megoldási és kiegyezési szándékok mellett is : hogy a magyar népet a holdban elhelyezni nem lehet ; azt csak ebben a csonka Magyarországban, vagy Amerikában lehet elhelyezni! (ügy van! Zaj a baloldalon.) Abszolúte távol áll tőlem az, hogy én Magyarország földjét csupa 5—10 vagy 15 holdas csikókra akarnám évi június hó 21-én, csütörtökön. felosztani. Ilyen bolondot senki sem kivan azok közül, akik a gyenge földreformtörvényt novellával meg akarják javítani. (Zaj.) Horváth Zoltán : Ez csak a Képes Krónikában van benne. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Baross János : De csodálatosképen még sehol sem olvastam, hogy e novella érdekében csak egyetlen gyűlést is tartottak volna Magyarországon. (Zaj bal felöl.) Kiss Menyhért : Hát lehet egyáltalában gyűlést tartani? Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Baros János : Az én ideálom t. Ház, nem az, hogy az ország földjét csupa apró csikókra osszuk fel. E tekintetben teljesen igazuk van a német nagy agrártudósoknak, akik azt mondják, hogy nem az egyenlő kisbirtok az egészséges birtokeloszlás ideálja, hanem az, amelyben a különböző birtokkategóriák az illető ország népességi, politikai, talaj, mezőgazdasági és éghajlati viszonyainak megfelelően harmóniában vannak egymással. Azok a statisztikai adatok azonban, amelyeket eddig felolvastam, nálunk igazán nem mutatnak valami szép harmóniát. (Igazi Ugy van ! a baloldalon.) Bizonyos az is, hogy nekem az sem ideálom, hogy a magyar agrikultur népesség nagy része latifundiumban alkalmazott cseléd legyen. (Ugy van! balfelöl.) A föld nemcsak termőterület, a föld egyúttal a haza is ! Annak nemcsak búzát és krumplit kell teremnie, hanem hivatása az is, hogy magyar embert is termeljen, minél több önálló, független gazdasági exisztenciát, minél több m ön álló, egészséges, szapora magyar embert. (Elénk helyeslés bal felöl.) PakotS József: Ez az igazi fajvédelem! Baross János : Magyarország integritását is csak akkor tudjuk elérni, ha minél több egészséges, szapora magyar embert fog teremni ez a föld! Erdélyi Aladár : Buday statisztikája mit mond? (Zaj.) Baross János : Hogy mennyire igazam van, mutatja az, hogy annak a rettenetes statisztikának, amelyet a magyar birtokeloszlásról eddig bemutattam, megvannak a maga szomorú szociális következményei is. Az ilyen birtokeloszlás népegészségügyi, szociális hátrányai elmaradhatatlanok. Nem fogok idézni valami radikális felforgatót, mert gróf Széchenyi Imrének az egykéről irott könyvére hivatkozom, amelyben kimutatja, hogy épen a Dunántúl van legjobban elterjedve az egyke, tehát azon a vidéken, amelyre a hivatalos statisztika tanulsága szerint a hitbizományi szántóföldeknek több mint a fele esik. A logikai összefüggést a két szám között megtalálni nem nehéz. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Argumentálni ennél a kérdésnél tovább nem is kell
