Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-150
330 A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. évi július hó 5-én, csütörtökön. tóztassanak az előbb elmondott bizonyítékokon gondobi. De még azokra sem. A legközelebbi bizonyíték az elmúlt kommunizmus ideje. Ha földet akartak volna adni, csinálták volna meg, vagy kezdték volna meg. De nekik termelőszövetkezet kellett. Szilágyi Lajos : A szociáldemokraták ellen a legjobb orvosság a novella beterjesztése lenne. (Felkiáltások a szélsőjobboldalon : Meglesz!) Hegedüs György: A földkérdés tekintetében van még egy nagy betegség, a földbéruzsora. Nem akarok ezzel a nagy betegséggel foglalkozni, csak példának hozom fel a következőket. A kerületemben levő gr. Andrássy Sándor-féle birtokon 800 négyszögöl területért évi bér fejében két métermázsa búzát kell fizetni. Szijj Bálint: Meglepő a némaság, amely odaát honol! Jól vannak dresszirozva. Hegedüs György : Még egyet méltóztassanak a nagybirtokos urak megváltoztatni : változtassanak azon, hogy a bérlőik és intézőik is csak zsidók legyenek. Van ebben az országban elég keresztény ember, akiket az állam nem tud alkalmazni, akiket a nyomorúságos helyzet miatt kénytelen elbocsátani; tessék ezeknek munkaalkalmat, állást adni, hiszen a magyar nép, a magyar intelligencia tudásban talán nincs mögötte a zsidóságnak? Patacsi Dénes: Ezt nem hallgatják, de tegnapra a karzatot berendelték Bassay beszédére! Csontos Imre: Berendelték az atyafiságot Epsteinék ! (Derültség.) Hegedüs György : Igen röviden akarok foglalkozni az adókérdéssel és itt a destrukció munkájába akarok rámutatni. A magyar közgazdasági élet egyik nagy tekintélye. Eber Antal 1917 szeptember 15-én egy cikket irt a Nyugatba, amelynek cime: »A valutakérdés.« Ebben az irányban egy propozicióval él, méltóztassanak meghallgatni. Azt mondotta, hogy a közös jegybankot meg kell szabadítani azoktól az előlegektől, amelyeket az állam a háború folyamán a jegybanktól igénybe vett. Mert — mondja tovább — addig, amig bankot — s most gondoljunk a mi jegybankunkra — ezektől a kényszerkövetelésektől meg nem szabadítjuk, amig a bankjegyinflációt ezen előlegek révén forgalomba került bankjegyek bevonása révén le nem lohasztjuk, addig a valuta gyógyítására gondolni sem lehet. Ezt az elvet fektette le. A mai helyzet pedig micsoda? Az, hogy a magyar jegybank óriási kölcsönöket, úgynevezett kereskedelmi hitelt nyújt az egyes bankoknak és nagykereskedelmi cégeknek, szóval inflációval dolgozik. Amikor a régi Osztrák-Magyar Bank a két államnak adta a kölcsönöket, akkor ez az infláció, ez a kölcsönbe adás nem volt jó, most azonban jók ezek a kölcsönök, amikor a Magyar Jegybank a magyar államvagyont egyes bankoknak, egyes nagycégeknek adja, Csontos Imre : Duplán nyertek az atyafiak ! Hegedüs György: Ha az idő nem lenne ennyire előrehaladott, foglalkoznék azokkal a javaslatokkal, amelyeket Éber Antal az adó tekintetében ugyancsak ajánlott s amelyek legnagyobb része Hegedüs Lóránt pénzügyministersége alatt meg is valósult. így azonban csak egy javaslatát akarom felolvasni, amely a nagybirtokra vonatkozik és amelyik inkább csak a nagybirtokosokat érdekli. Azt mondotta, hogy a nagybirtokot az egyenes adók felfokozása érdekében erősen meggyarapodott jövedelme miatt súlyosan meg kell adóztatni. Ez bizonyára érdekli a nagybirtokosokat, akik erős nexusban vannak a bankokkal, mert a kisbirtok keretét meghaladó minden földbirtokost, talán 50 katasztrális holdon felül, arra kellene kötelezni, hogy bevallja földbirtokának általa felbecsült értékét, viszont az államnak jogot kellene adni arra, hogy amennyiben a bevalott értéket kevésnek tartja, a földet a bevallott értéknél 25%-kal magasabb értekkel kisajátítsa. Erre egy decentralizált megfelelő szervezetet szándékozott létesíteni. Majd azt mondja : Azok a birtokosok pedig, akik nem képesek, vagy nem hajlandók nagyobb munkateljesítménnyel földbirtokuk jövedelmezőségét megfelelően emelni — nyilvánvaló, milyen birtokokat ért ezeken — belefognak nyugodni abba, hogy ingatlanaik kisajátittassanak. Nem részletezem a különböző tendenciák érvényesülését arra nézve, — akár a háború alatt, akár a háború után, amely az országot tönkretette, — hogy milyen javaslatokkal jöjjenek elő részben az adózás téren, amelyek legnagyobb részben a földbirtokra nehezedtek volna, és milyen javaslatokkal jöjjenek elő a föld tulajdona tekintetében. Nem földreformról beszéltek, hanem megváltásról: állami, kincstári kézbe venni a nagybirtokot. Szilágyi Lajos : Kisajátítás ! Hegedüs György : Legutóbb nagy szakemberek bevonásával egy ankét volt, amelyen arról volt szó, hogy a jegybank adhat-e a mezőgazdaságnak hitelt. Ezen az ankénten egyik u. n. fő pénzügyi szakértőnk, Teleszky János, azt állította, hogy a jegybank egyáltalában nem adhat hitelt a mezőgazdaságnak, mert a jegybank csak olyan árura adhat hitelt, amely már meg van, holott a mezőgazdaság olyanra kér hitelt, amely még nincs meg. Bell Miklós: A föld mit jelent. Hegedüs György: Azt kérdezem erre? hol van az előírva a jegybanknak, hogy csak kereskedelmi hiteleket folyósítson; hol van előírva, hogy a jegybanknak a magyar közgazdasági léetben ezt az álláspontot kell elfoglalnia ? Nem érti meg senki, hogy akkor, amikor látjuk, hogy a nemzeti életnek, nemzeti ellenállásnak és nemzeti jövendőnek egyetlen fundamentuma a föld, a földdel összekötött gazdálkodás és a földdel összekötött egyének menta^*
