Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-150
A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. zsidóság nem hozott magával ebbe az országba, elsősorban kerüljön felosztásra. (Elénk helyeslés jobbfelöl s a középen.) T. Nemzetgyűlés! 3,800.000 katasztrális hold csonka Magyarországon ! Több, mint az összes egyházi birtok, több mint az összes lutheránus, kálvinista, görög keleti és unitárius birtok, hozzáadva ehhez a közalapítványi birtokokat is. Hát nem szégyene-e ennek a magyar nemzetnek az, hogy akkor, amikor itt az emberek százával és ezrével kérik az engedélyt a falvakból, hogy kivándorolhassanak Amerikába (Igaz! ügy van! jobb felöl.) azért, hogy a bányák mélyében ólom és szén között keressék meg családjuknak a mindennapi kenyeret, akkor idehaza millió és millió holdakon olyan társaság, olyan faj él, amely nem érzett együtt soha a magyar néppel, amely ezer éven át semmi bajban és viharban nem volt bajtárcsa a magyar népnek. (Igaz ! Ugy van ! jobb fel öl és a k" gépen.) Nagy Ernő : Nem a kisgazdák adták oda a földjüket ! Hegedüs György : Nem szégyen-e az is, t. Nemzetgyűlés, hogy még most is ezer és ezer holdak kerülnek bérlet utján zsidó kézre ? Erre kérek én a felelős tényezőktől választ. (Nagy zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Saját kerületemben — meg kell mondanom, bár nem szeretek személyekkel foglalkozni — gróf Batthyány Pálnak, vagy a feleségének van körülbelül egy 1600 holdas birtoka. Tavaly két falu, Rigyácz és Eszteregnye szegény földmivesei megjelentek nálam s előadták, hogy tudomásuk szerint a gróf ur, illetőleg felesége bérbe akarja adni ezt a birtokot, tegyem meg a lépéseket aziránt, hogy ennek a két falunak juttassák a bérletet, mert hiszen nagy szükségük van rá, kevés a falu földje, s ha ezt a nagyobb birtoktestet bérbe vehetik, 2-—3 év múlva lábra fog állni mind a két falu s virágzó községgé fog átalakulhatni. Én, t. Nemzetgyűlés, irtam a gróf urnák a szó szoros értelmében egy könyörgő levelet s arra kértem, legyen tekintettel arra, hogy ősei már régóta ott élnek Elgyáczon, teljesítse a két falu kérését, adja ki a földet bérbe a kisgazdáknak, ami politikailag is igen jó hatással lesz. Egy hónap múlva egy zsidó ügyvéd válaszolt, hogy már késő, mert a birtokot kiadták két zsidónak. (Zajos felkiáltások a középen : Szokás szerint !) Nagy Ernő: De ki a bűnös? Nem a zsidó! (Igaz ! Ugy van! jobb felöl) Griger Miklós : Nem a zsidó, hanem a gróf a bűnös! Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! A földbirtok kérdésénél foglalkozni akarok a szociáldemokrata párt álláspontjával is. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) A szociáldemokrata párt a sajtóban, a parlamentben és a népgyűléseken egyaránt igen hangosan követeli a földbirtokreform keresztülvitelét. Nézzünk azonban itt a NAPLÓ XIII évi július hó 5-én, csütörtökön. 329 dolgok mélyére, ós vizsgáljuk, hogy ennek a nagy nemzetmentésnek tulajdonképen mi az oka, mi a célja? T. Nemzetgyűlés ! Röviden : nekem az a felfogásom, hogy a le?;több érv és a legtöbb gondolat, amelyért a szociáldemokrácia küzd és amelyet a közéletbe bedob : csak népámitás. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl) A szociáldemokrácia mást mond, mint amit gondol, s mást mond, mint amit akar ebben a kérdésben is. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) Én kénytelen vagyok különösen kisgazda képviselőtársaim kedvéért bebizonyítani azt, hogy a szociáldemokrácia a lehető legnagyobb ellensége a földbirtokreformnak. (Ugy van! jobbfelöl) Csontos Imre : Tudjuk mi azt ! Héjj Imre: Természetes! Nem akarnak kisgazdákat tenyészteni ! Renczes János : Mert akkor a szakszervezeteknek nem lesz tagja ! Hegedüs György: Nem olvasom fel azokat az idézeteket, amelyeket egyes könyveikből e célra kijegyeztem magamnak, de rámutatok ezen igazi célra még abból az időből, amikor a nagy szociáldemokrata munka és küzdelem kezdődött :. 1868-ból Eccarius Györgynek könyvére, amely 58. lapján a lehető legnagyobb vehemenciával foglal állást a földbirtokreform ellen és azt követeli, hogy amint megvalósult egy ipari tőke, ugy meg kell valósulnia egy nagy földtőkének is azáltal, hogy a parcellabirtokokat — ahogy ők állandóan mondták és mondják most is : parasztbirtokokat — meg kell szüntetni, össze kell őket vonni és nagy szövetkezetekké átalakítva, át kell adni a szociáldemokraták vezetésébe. Renczes János: Azt hirdették a kommunizmus alatt is ! Hegedüs György : 1868-ban a brüsszeli kongresszuson a marxisták ugyanazt az álláspontot foglalták el, úgyszintén 1869-ben a genfi szekció is; 1874-ben »Zur Grund- und Bodenfrage« című könyvében Liebknecht is ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Marx ugyanezen az állásponton van. 189l-ben az ehrfurtiprogramm ugyanezt mondotta ki, mindezek befejezéséül pedig Engels Frigyes a következőket mondotta (olvassa) : »Kötelessége pártunknak a parasztgazdát szüntelenül és szakadatlanul felvilágosítani, hogy helyzete, mig a kapitalizmus uralkodik, feltétlenül menthetetlen, hogy parcella birtokot ebben a formájában fentartani feltétlenül lehetetlen, hogy feltétlenül bizonyos, hogy a kapitalista nagytermelés akként gázol át az ő tehetetlen elvénhedt kis üzemén, mint vonat a taligán.« Amikor t. szociáldemokrata képviselőtársaim itt a földreform kérdését sürgetik, amikor itt aknákat igyekeznek elhelyezni kisgazda képviselőtársaim közé, hogy azokkal robbantsanak, amikor ezt a világmegváltó nagy irányzatot ugy tüntetik fel, hogy ez az országot, különösen pedig a falut akarja megmenteni, akkor mél48
