Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-150

A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. évi július hó 5-én, csütörtökön. 327 mértékben feltétlenül keresztül kell vinni. A kisgazdaosztály felfelé törekszik. Ez reánézve a természetes fejlődésnek útja, de a legelső nemzeti érdek is, (TJgy van! TJgy van! jobb felöl) hogy a vészben, viharban, háborúban, szegénységben megritkult középosztály sorait a falu gyermekeiből kikerülő erős idegzetű keresztény felfogású hazafias emberekkel töltsük be. (Helyeslés és taps jobbfelöl.) F. Szabó Géza : Ez az egészséges felfogás ! Hegedüs György: Az a felfogásom, hogy a magyar középosztály számára a legtisztább vérforrás a magyar falu. (TJgy van ! TJgy van ! Taps jobbfelöl és a középen.) Egyenlőség különösen vagyoni tekintetben ezen a földön sohasem lesz. Azonban nemes intenciók, közös nagy nemzeti célok és gondolatok állandóan törekedjenek arra, hogy különösen a föld eloszlása terén ma fennálló nagy hibák kiküszöböltessenek — természetesen mindig csak a törvény keretén belül. Ha azokat az okokat keressük, amelyek az 1920: XXXVI. te. végrehajtását késleltetik, ne helyezkedjünk az agitátoroknak és azoknak a gyalogló és nem tudom hol ólálkodó apostoloknak álláspontjára, akik ellepik a falut, hanem nézzük meg magát a törvényt, és az azáltal teremtett tényleges helyzetet s akkor meg fogjuk találni a hibákat. Az egyik nagy hiba például az — és ezt ne méltóztassanak azok, akik el vannak telve a Közigazgatás dicséretétől nekem hibául felróni, ha azt mondom —, hogy ez nagyrészben a közigazgatásnak is köszönhető. Mondok egy esetet. A kerületembe kiküldött és a földreform elintézésével megbízott tárgyaló biró másfél esztendeje hiába kéri az alapanyagot a körjegyzőtől, mindezideig nem tudta megkapni. Ez már olyan hiba, amelyet orvosolni kell. A másik hiba a törvény 2. §-ának utolsó mondatában van szerintem — de ugy tudom, hogy több képviselőtársam ebben nem ért velem egyet, amely a járási gazdasági bizottságnak szinte teljhatalmat biztosított a tekintetben, hogy ő állapitsa meg, hogy valaki méltó-e arra, hogy földet juttassanak neki vagy sem? A törvény nem mondja meg azt, hogy a járási gazdasági bizottságnak meg is kell indokolnia, miért mondja valakire azt, hogy kommunista, dologtalan, forradalmár, vagy katonaszökevény. Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy a járási gazdasági bizottságok legnagyobbrészben a járási földbirtokosokból alakulnak meg. Ezek tárgyalást tűznek ki, amelyeken, sajnos, legnagyobb részben nem jelennek meg a kisbirtokosok és a munkások . . . Patacsi Dénes : Nincs is benne egy se. Hegedüs György: De van benne. Ne tessék olyant mondani. Igyekszem szigorúan a tényálláshoz ragaszkodni. így előáll az a helyzet, hogy maguk a nagybirtokosok, akik érdekeltek, mert a birtokuk ellen megy a földreform, — hoznak indokolás nélkül ilyen határozatot, amel]yel például az én választókerületemben Letenyén 412 igénylő közül 212-re mondták ki azt, hogy érdemetlen. Bevallom, észrevételekkel éltem a javaslat ellen öt községre vonatkozólag, és az OFB, a javaslatot visszaküldte azzal, hogy a járási gazdasági bizottság hozzon ujabb határozatot és indokolja meg, hogy egyeseket miért tart érdemteleneknek. Meg kell jegyeznem, vannak képviselőtársaim, akik ép az ellenkezőjét mondják, — hogy t. i. a járási gazdasági bizottság egyes helyeken viszont nem nézte azt, hogy ki mi volt, hanem szabadon azt mondta : ez is, az is érdemes. Meskó Zoltán : Kevés helyen. Hegedüs György : Azért mondom, hogy nem általánosítok, de Ivády Béla képviselőtársam mondta ezt, és el kell neki hinnem. Ezért én azt mondom : nem minden tekintetben rossz a törvény, de megértem, hogy egy novellának kell jönni a végrehajtás erősítése és gyorsítása végett. Azonban méltóztassék, igen t. földmivelésügyi minister ur megengedni, hogy itt egy kis javaslatot tegyek. Méltóztassék annak a bírónak törvényben megadni azt a jogot, hogy amely községi elöljáróság, illetőleg községi jegyző, bizonyos időn belül az alapiratokat, a szükséges adatokat nem terjeszti a kiküldött biró elé, azzal szemben a bírónak fényitő joga legyen. Erre azt mondhatják, hogy a jegyző külön státusban van, ezért a járásbiró a közigazgatás alkalmazottját nem büntetheti meg. Azonban ez a kifogás itt nem állhat meg, mert van már erre precedens is. Ott van az örökösödési eljárásról szóló 1890 : XVI. te. 20. és 47. §-a, amely szerint a járásbiró megbüntetheti azt a körjegyzőt, aki a felhívott időre a halotti anyakönyvi kivonatot, általában az eljárás lefolytatásához a szükséges iratokat nem terjeszti be. Példa tehát van. Tessék a jelen esetre is ezt a büntetési formát megkonstruálni és a birót feljogosítani arra, hogy a renitens jegyzővel vagy községgel szemben eljárhasson. Méltóztassék —- a magam részéről bátor vagyok ezt indítványozni — az egész eljárást jobban birói eljárássá tenni, mert azt látom, az egész földrendező eljárás ma már igen bő alapot és módot ad nemkívánatos agitációkra. (Ugy van! jobbfelöl,) Méltóztassék az Országos Eöldbirtok Rendező Bíróság előtt az ügyvédi képviseletet megengedni. Itt nem az ügyvéd beszél belőlem, de lehetetlennek tartom, hogy olyan eljárásnál, ahol jogok adásáról, elvonásáról, és igen fontos létkérdésekről van szó, ott maga a kérelmező, a tudatlan elem jogtudó emberrel ne képviseltethesse magát. Rupert Rezső : Mit szól ehhez Zsilinszky ? Hegedüs György : Az eddigi eljárás eredményéből nagy hibának tartom azt, hogy a törvény 2. §-ának 7. pontja, valamint 31. és 35. §-a, amelyek a középbirtokok megalapításáról szólnak, jóformán alig csak egy-két esetben hajtatott végre. Nekem az a felfogásom, hogy lehet