Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-150

A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. ivi július hó 5-én, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az indemnitásről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Karafláth Jenő ós társai inditványának benyújtása a sürgősség kimondása iránt. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Wal ko Lajos, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebels­berg Kunó, Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Herrmann Miksa képviselő ur levelét, amelyben egészségé­nek helyreállítása végett három heti szabadság­idő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. A nem­zetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom Vasadi Balogh György képvi­selő ur levelét, amelyben összeférhetlenségi bejelentést tesz önmaga ellen. A bejelentés a házszabályok 152. §-a alapján áttétetett az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz. A házszabályok 154. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság gróf Cziráky György nemzet­gyűlési képviselő ügyében első érdemleges tár­gyalási határnapul folyó hó 13-át tűzte ki. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik az indemni­tásről szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalása. Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Hegedüs György ! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Az in­demnitási törvényjavaslat előrehaladott vitájá­ban nem szándékozom a kormány egyes tény­kedéseit részletesen bírálni, hanem inkább arra törekszem, hogy különböző gazdasági és politikai NAPLÓ xin tüneteknek megvilágítása mellett és az ezekből vont következtetések leszögezésévei megállapítsam azt, hogy mindaz, ami ebben az országban gaz­dasági, politikai és általában közéleti kérdések­ben az arany középút, liberalizmus és más altató jelszavak alatt történik, tulajdonképen nem áll a magyarság érdekében. Arra törekszem továbbá, hogy az egyes gazdasági és politikai kérdések megvilágítása mellett rámutassak arra, hogy közéletünknek minden zugában, egész területén a destrukció hogyan működik és hogyan támad minden ellen, ami magyar és keresztény, (ügy van ! a jobboldalon.) Én a destrukció fogalma alá vonok minden olyan törekvést, törtetést, tendenciát és táma­dást, amely nem szolgálja az egységes magyar életnek az ügyét, amely nem szolgálja a keresz­tény nemzeti célt. A liberális sajtó a maga nagy felkészült­ségével, szakadatlan lármájával, továbbá azokkal az állandó célzatos törekvésekkel, amelyek ha­sábjain napról-napra megjelennek, elérte azt, hogy az u n. destrukció fogalmát a keresztény magyar lelkekben elhomályosította. Elérte azt, hogy a destrukció fogalma köré nagy köd eresz­kedett, és elhitte azt, hogy a destrukció tulaj­donképen nenr-^iás, mint csupán az ébredőknek, a fajvédőknek, az intranzigenseknek találmánya, amely nem szolgál egyebet, mint a szabadkőmű­vesek, magyarok, keresztények és zsidók között a békének, az összemüködésnek megzavarását és meggátlását. Ámde annak, aki törődik a haza sorsával, nyitott és éles szemmel kell néznie közállapo­tainkat, és annak észre kell vennie, hogy e nagy rágalmak, leszólások és örökös gáncsvetések mellett működik egy igen nagy iparüzem, amelyben pontos munkamegosztás mellett nap­ról-napra semmi áldozatot nem sajnálva gyárt­ják a destrukciót és a destrukció alkatrészeit. Az egyik telepen dolgozik a liberalizmus a sza­badkőművesség vezetésével. ti

Next

/
Thumbnails
Contents