Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-150
A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. ivi július hó 5-én, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az indemnitásről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Karafláth Jenő ós társai inditványának benyújtása a sürgősség kimondása iránt. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Wal ko Lajos, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Herrmann Miksa képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása végett három heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom Vasadi Balogh György képviselő ur levelét, amelyben összeférhetlenségi bejelentést tesz önmaga ellen. A bejelentés a házszabályok 152. §-a alapján áttétetett az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz. A házszabályok 154. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság gróf Cziráky György nemzetgyűlési képviselő ügyében első érdemleges tárgyalási határnapul folyó hó 13-át tűzte ki. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik az indemnitásről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Hegedüs György ! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási törvényjavaslat előrehaladott vitájában nem szándékozom a kormány egyes ténykedéseit részletesen bírálni, hanem inkább arra törekszem, hogy különböző gazdasági és politikai NAPLÓ xin tüneteknek megvilágítása mellett és az ezekből vont következtetések leszögezésévei megállapítsam azt, hogy mindaz, ami ebben az országban gazdasági, politikai és általában közéleti kérdésekben az arany középút, liberalizmus és más altató jelszavak alatt történik, tulajdonképen nem áll a magyarság érdekében. Arra törekszem továbbá, hogy az egyes gazdasági és politikai kérdések megvilágítása mellett rámutassak arra, hogy közéletünknek minden zugában, egész területén a destrukció hogyan működik és hogyan támad minden ellen, ami magyar és keresztény, (ügy van ! a jobboldalon.) Én a destrukció fogalma alá vonok minden olyan törekvést, törtetést, tendenciát és támadást, amely nem szolgálja az egységes magyar életnek az ügyét, amely nem szolgálja a keresztény nemzeti célt. A liberális sajtó a maga nagy felkészültségével, szakadatlan lármájával, továbbá azokkal az állandó célzatos törekvésekkel, amelyek hasábjain napról-napra megjelennek, elérte azt, hogy az u n. destrukció fogalmát a keresztény magyar lelkekben elhomályosította. Elérte azt, hogy a destrukció fogalma köré nagy köd ereszkedett, és elhitte azt, hogy a destrukció tulajdonképen nenr-^iás, mint csupán az ébredőknek, a fajvédőknek, az intranzigenseknek találmánya, amely nem szolgál egyebet, mint a szabadkőművesek, magyarok, keresztények és zsidók között a békének, az összemüködésnek megzavarását és meggátlását. Ámde annak, aki törődik a haza sorsával, nyitott és éles szemmel kell néznie közállapotainkat, és annak észre kell vennie, hogy e nagy rágalmak, leszólások és örökös gáncsvetések mellett működik egy igen nagy iparüzem, amelyben pontos munkamegosztás mellett napról-napra semmi áldozatot nem sajnálva gyártják a destrukciót és a destrukció alkatrészeit. Az egyik telepen dolgozik a liberalizmus a szabadkőművesség vezetésével. ti