Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-141

A nemzetgyűlés 141. ülése 1923. évi június hó 20-án, szerdán. 19 kor Athénjeinek szövetségét, és kihúzzuk, kirántsuk nemcsak megcsonkított, megbénított hazánkat, hanem egész Európát abból a veszedelemből, abból a dekadenciából, amelyben van, s amely mindig lefelé vezet a lejtőn, ha e két irányzatnak harcában nem tud mindenütt Athén túlsúlyra vergődni. Visszatérek arra az interpellációra, amelyről, mondom, újból nem teszem fel, hogy meg volt rendelve, de nagyon is tetszéssel találkozott, és amelyre válaszolva, Bethlen István gróf ministerelnök azt mondotta a többi között, hogy (olvassa) : »Itt van a végrehajtó hatalom minden törvényes eszköze és én csak annyit felelhetek a t. képviselő urnák, hogy ki fogjuk meríteni a törvényes eszközöket, mert azt, hogy ebben az országban a konszolidáció megbolygattassék és hogy újból az 1918. évi állapotok álljanak helyre, a magunk részéről tűrni nem fogjuk.« Nem mondotta ugyan ki, de a sorok közül olvasható volt, hogy ez az interpelláció én ellenem is irányult, mert én Prágában egy egész ártatlan, nem politikai dologban, hanem pacifista ügyben tartottam nyilvános előadást. (Felkiáltások a baloldalon: Nagyon helyes volt!) Azóta tényleg megtörtént, hogy teljes szatiszfakciót kaptam, hogy magának a képviselőház alelnökének vezetése mellett egy nagyobb deputáciő ment Prágába, Jól tették. De akkor nem helyes és nem következetes az, hogy két hónappal megelőzőleg a kormánypárt és a kormányelnök részéről olyan kijelentések történnek, amelyek mindig ki akarják zárni azt, hogy közeledés lehessen. Azért hozom e^t fel, hogy itt rámutassak arra, hogy ha valami itt történt, az nem a kormány és a kormánypárt meggyőződéséből és eddigi viselkedéséből következik, hanem sejtem, miért történt. Mikor én — nem vagyok indiszkrét, ha elmondom — amikor a mi csoportunknak kifejtették, — a ministerelnök beteg lévén — a külügyminister és a pénzügyminister ur adta elő azt a szándékot, hogy a külföldre mennek kölcsön megkötése végett, akkor én örömömnek adtam kifejezést, azt mondván, hogy a« mi részünkről nem fog semmi történni, hogy e lépése a kormánynak ne sikerüljön ; örömömnek adtam kifejezést azért is, mert a kormánynak módja lesz, hogy a külföldi intéző köröktől hallja, hogy milyen eljárást követelnek Magyarország politikájától és politikai rendszerétől. Talán nem tévedtem, amikor ezt mondtam, s a következményekből ugy látom, mintha csakugyan erre nézve valami leckét kaptak volna. Propper Sándor: De nem vonják le a konzekvenciát ! Peidl Gyula: Falrahányt borsó! Giesswein Sándor: Azért hozom ezt fel, hogy ne hangoztassa azt a túloldal, hogy mi kormányozunk, mi vagyunk a többség. Az kormányoz, az viszi előre a kormány szekerét, aki az igazságot megmondja, akinek előrelátása van, mert mi igenis elmondhatjuk, hogy innen hangzottak el azok az indítványok és interpellációk, amelyek előrelátásról tanúskodnak, mig ellenben a másik oldalon nem láttuk azt, amit a francia ugy fejez ki, hogy: »Gouverner c'est prévoir«. Ezért nekem egyszersmind afelett kell sajnálkozásomat és mintegy megbotránkozásomat kifejeznem, hogy a kormány részéről megtörténhetett az, hogy az interpellációknak és indítványoknak — és peclig aktuális, nagyon is életrevaló indítványoknak — egész serege sutba lett dobva. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hónapok óta várunk itt többen, akik indítványt tettünk, hogy végre-valahára tűzzék ki a napot rá. Fábián Béla: Százhatvankét interpellációra nem adtak választ. Giesswein Sándor: Húsz egynehány indítvány van, amely fel lett olvasva, s amelyekre azt mondták, hogy annakidején ezeket ki fogják tűzni napirendre. És dacára annak, hogy ez a parlamenti gépezet néha-néha már megakadt, nem tudtak munkát adni, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldaIon.) mégsem engedték meg azt, hogy a mi indítványainkat itt előadhassuk. Nem akarok elébevágni a dolognak, de itt van például Kiss Menyhért t. képviselőtársamnak indítványa a katholikus autonómiáról. (Igaz ! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Rassay Károly: Három éve bolonditanak bennünket vele! Drozdy Győző : Keresztény kurzusban nem lehet a katholikus autonómiát idehozni ! (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon : Hihetetlen!) Nagy Ernő : Majd megcsináljuk mi, ministerelnök ur ! (Derültség jobb felöl.) MeskÓ Zoltán : Ezt is zsidók fogják megcsinálni Magyarországon ! (Zaj. Halljuk 1 Halljuk!) Drozdy Győző : Yázsonyira vár ez is, ugylátszik ! Giesswein Sándor : At akarok térni az én indítványomra, amely különösen is aktuálissá lett : értem a párbajozás megbüntetésének szigorítását. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Rassay Károly : Én indítványoztam ! Giesswein Sándor : Igenis, Rassay t, barátom indítványozta! Meskó Zoltán : Ö sem vette komolyan, mert verekedett! Rassay Károly : Nem áll, hogy nem vettem komolyan, de ha a Ház nem szavazza meg. akkor nem tehettem mást. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Giesswein Sándor: Miután látom, hogy Eassay t. barátomnak szemrehányásokat tesznek, akkor, midőn most róla megemlékezem, nem azok ellen szólok, akik párbajoznak, de szólok róluk, mert ők részben egy hamis társadalmi előítélet hatása alatt vannak, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) amelyből csak egy 3*