Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-146

A nemzetgyűlés 146. ülése 1923. csupán egészen röviden érintve, a haszonbérleti intézménnyel s itt kérjem nyomatékosan a földmivelésügyi kormányt arra, hogy méltóztassék elsősorban a községi vadászterületek haszonbérleteinek megfelelő felemeléséről gondoskodni, illetőleg megengedni, hogy ezek megfelelő úton-módon felemeltessenek. A helyzet ma az, hogy a községi vadászterületeken a haszonbérleteket nem lehet felemelni. Az emelés az illető haszonbérlő különös jóindulatától függ és azt mondhatom, hogy a haszonbérlők 9/10-ed része belátja, hogy ezért a területért, amelyet 1000 koronáért kibérelt, nem fizethet egy fél nyulat, aminek körülbelül az az 1000 korona megfelel, igy aztán több esetben önmagától magasabb haszonbért fizet. Vannak azonban kegyetlenebb szivü emberek, akik ezt a helyzetet kihasználják. (ügy van! bal felöl.) Amikor az ipari vállalatok haszonbéreinek megfelelő birói oltalom melleti felemeléséről gondoskodtak, nem tudom megérteni, hogy egy községet miért sújtsunk és miért ne engedjük meg a községi vadászterületek haszonbérletének felemelését esetleg birói eljárás mellett, ha itt a megfelelő méltányosság mindenkiben nincs meg. Ezzel kapcsolatban rá akarok mutatni arra, — ami különben valutaspekulációból származik, — hogy számtalan haszonbérlő a haszonbérek felemelése iránt ellene indított birói eljárás következtében a haszonbért csak akkor fizette meg, amikor erre vonatkozólag jogerős birói ítéletet mondtak ki. Közben értéktelenedett a pénzünk, a gabona ára emelkedett, és a régi haszonbérleti törvénynek van egy pontja, amely azt mondja, hogy a terményben fizetendő vagy megítélt haszonbérletet nem azon árak szerint kell elszámolni, amelyek a kifizetés idejében szerepelnek, hanem akként, amint az a szerződés szerint esedékes. Ebből Jkifolyólag égbekiáltó igazságtalanságok származtak és egyik-másik tulajdonos mérhetetlen kárt szenvedett. Ez valutáris spekulációból történik s valóságos utazás a korona romlására ; ezért húzzák-vonják az eljárást és amikor megállapította a bíróság, hogy pl. holdanként egy métermázsát kell fizetni, végeredményben kifizettek 16—17 —18 kilót, a haszonbérnek tehát valóban csak egy kis részét. T. Nemzetgyűlési Utoljára hagytam a kormányzati ágak közül az igazságügyi részt. Nemcsak azért, mert a kormányzat ágai közül relative talán még az igazságügyi még a legjobb, hanem talán azért is, mert uj igazságügyministerünk van és remélhetjük, s én hiszem is, hogy az igazságügyi kormány politikája gyakorlati téren fog mozogni. Miért legjobb az igazságügyi kormányzat? Azért legjobb még eddig, mert a legkevesebb politika van benne. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el,) évi június hó 28-án, csütörtökön. 189 Az az első kérdésem tehát e tekintetben, hogy az igazságügyi kormányzat a bíróságot a politikától a jövőben is a lehetőségig kímélje meg. Ez egyformán érdeke az összes osztályoknak és az egész jogkereső közönségnek. T. képviselőtársaim pedig akkor, amikor igazságügyi kérdésekkel és olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek birói funkció segítségével oldódnak meg, szintén ne méltóztassanak fejtegetéseikbe politikát belekeverni. Ilyen kérdésekben a politika a Házon kivül hagyandó, nem lehet itt sem az Országos Földbirtokrendező Bíróságot, sem a büntető bíróságot, sem pedig más bíróságot különböző célzatokkal megtámadni, (Ugy van! balfelöl.) vagy pedig különböző célzatokkal a bíróságot kipellengérezni. Meskó Zoltán : A tárgyilagos kritika joga megvan ! Östör József : Nem csak ott kérem tehát a politika mellőzését, hogy a bíróságok lehetőleg mentesítessenek olyan ügyektől, amelyek politikai természetűek, de amikor birói működéssel kapcsolatos kérdések kerülnek a törvényhozás elé, legyünk tekintettel és méltányossággal és arról a bíróról, aki talán vérző szívvel fejt ki I igazságyi működést, a kritikát itt mindig a megI felelő határok között, politikamentesen adjuk elő. j (Helyeslés jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Arról hallunk, hogy a polgári törvénykönyv és a büntetőtörvénykönyv uj kódexei készülnek el rövid időn belül. Nem tudom, vájjon megfelel-e ez a valóságnak. Réí szemről azonban a polgári és a büntetőtörvény| könyvnek mostani uj elkészitését és a Ház elé | hozását súlyos hibának tartom. Nem olyan idők vannak, amelyek egyáltalán nagy kodifikátori működésre alkalmasak volnának, nyugtalan időkben nagy kodifikációt végrehajtani nem lehetséges. Ennek folytán be kell érnünk azzal, hogy toldjunk-f oldjunk és segítsünk ott, ahol a legjobban fáj. De egy másik szempont is van, amely egy uj kodifikációnak ellene szól, és ez az integritás kérdése. Tudjuk jól, hogy az ország elszakított részein ma is magyar civiljog van és ebből a szempontból sem volna kívánatos, szerény felfogásom szerint, egy teljesen uj magyar kodifikáció. Ez a közjogi szempont szintén figyelembe veendő. (Helyeslés.) Méltóztassanak megengedni, hogy itt az igazságügyi kormányzat keretében néhány legszükségesebb kérdést érintsek, ezzel azután felszólalásomat be is fejezem. (Halljuk!) A Curián félre vannak téve az úgynevezett köteles részek készpénzben való kifizetésére vonatkozó ügyek. Méltóztatnak tudni, hogy az Országbírói Értekezlet értelmében a köteles részek csak készpénzben fizetendők ki. Tudjuk, hogy ebben a tekintetben milyen igazságtalanságok voltak. Ez a kérdés különösen a kisgazdatársadalmat érinti, tehát érdekelni fogja kisgazdaképviselőtársainkat is. Amikor »osztály« történt 27»