Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

116 A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hó 26-án, "kedden. volna, hogy ez a fontos törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Minthogy azonban ugy látjuk, hogy a kormánynak egyáltalán nincs is szándékában a földbirtoknovellát beterjeszteni, a kormány kedvéért nem tesszük meg azt, hogy a vitában ne vegyünk részt. Ha a tisztviselőkérdés késik, talán helyesebb is, mert a koronánk folyton esik, és később talán majd kialakul a helyzet. A kormány ne siesse el ennek a kérdésnek rendezését a korona zuhanása előtt, mert mire a tisztviselők megkapnák a felemelt összeget, még ott sem tartanának, ahol azelőtt egy hónappal voltak. Ugy tudom, hogy a kormány ezt a kérdést is rendezte már rendeleti utón, az ellenzéket tehát ennek a kérdésnek elodázásáért legkevésbé sem terheli a felelősség. (Ugy van ! a szélsőbaloldalion.) Mielőtt a kormány politikáját kritika tárgyává tenném, megragadom az alkalmat, hogy újra figyelmeztessem a kormányt az ellenzék padjairól arra, hogy nem a nép által megnyilvánult többség akaratából van itt, hanem olyan többségnek akaratából, amelyet a hatósági erőszak, terror, pénz és csendőrszurony hozott össze. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amikor tehát ezt a kormánynak tudomására hozom . . . Elnök : A képviselő urat figyelmeztetem, hogy a Ház másik oldalának ilyen értelemben való beállítását és meggyanusitását nem engedhetem meg. (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon : Pedig ez igaz !) Rassay Károly : Ez az igazság ! Kuna P. András : Ráfogás ! Hazugság ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! . . . Tessék folytatni. Szijj Bálint : Legalább megtudtuk mi is. Eddig nem tudtuk. Cserti József : Amikor erre felhívom a kormány figyelmét, egyúttal figyelmébe ajánlom azt is, hogy a kormánynak nem lehet sürgősebb feladata, mint megalkotni az általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójogot. . . (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Rassay Károly: A programmjuk! Mi van a programmal? Cserti József : . . , és elrendelni mielőbb az uj választást. De ha a kormány nem rendelné is el az uj választást, kell hogy mielőbb törvényben legyen lefektetve a titkos választójog, mert nem tudjuk mire ébredünk holnap. A kormány ma itt áll választójogi törvény nélkül és nem tudjuk holnap vagy holnapután ki csinálja a választást. A kormánynak tehát a választójogi törvény megalkotásánál nincs sürgősebb feladata. Nem akarok bővebben foglalkozni vele, hogy hogyan folyt le a legutóbbi választás. . . Rassay Károly : Pedig nem árt emlékezetbe hozni. Cserti József : . . . minden jóérzésű, törvénytisztelő magyar embernek meg van erről a maga saját külön véleménye. Patacsi Dénes: G-yere Baranyába és ott kérdezd meg. Cserti József: Baranyában is és mindenütt máshol megvan erről az embereknek a véleményük. Rá akarok mutatni arra a politikára, amelyet a többségi bizalom eredményezett, mely a kormányzatot ott folytatja, ahol Tisza István elhagyta, (Mozgás a jobboldalon.) de sajnos nem csak ott folytatja, hanem visszamegy még évszázadokkal előbbi időre. (Zaj a jobboldalon.) Rassay Károly : Bethlen maga mondta, hogy nem lehet ott folytatni, a vezérük mondta itt a Házban ! Cserti József : Olyan politikát folytatnak, mintha 1914 óta nem lett volna egy rettentő világégés, nem lettek volna forradalmak, mint ha nem történt volna körülöttünk semmi sem. Mintha álom lett volna az egész katasztrófa és semmi konzekvenciát nem vontak le ezekből a rettenetes eseményekből. Rá akarok mutatni ezekre az eseményekre és rá akarok mutatni... Pataesi Dénes : A köztársasági forradalomra ! Cserti József : . . . arra a kormányzati rendszerre, mely az emberi jogok legelső, legelemibb részét, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot egyszerűen felrúgja és elkobozza, és rá akarok mutatni arra a kormányzati módra, mellyel embereket birői Ítélet nélkül elhurcolnak innen és évekig fogva tartanak. Csak erőszakos utón összehozott és nem a nép bizalmából létrejött többség alkothat ilyen kormányzatot. Amikor mindezekre rámutatok, még egyszer felhivom a kormány figyelmét arra, hogy nincs sürgősebb feladata és hazafiasabb kötelessége, mint az . . . Rassay Károly: Hogy lemondjon! Cserti József: Hogy megalkossa a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot és uj választást rendeljen el. Épen azért a következő határozati javaslatot terjesztem be : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy mielőbb terjessze be az általános, egyenlő, a nőkre is kiterjedő választójogi törvényjavaslatot.« (Helyeslés a baloldalon és a szélsobaloldalon). Rassay Károly: Helyeselni! Ez a Programm ! Helyeselni kell ! Esztergályos János: Szögre akasztott Programm ! Rassay Károly: Szijj Bálintnak ma is ez a programmja, én tudom. Cserti József: Szent István a legnagyobb magyar politikus és diplomata annak idején belátta, hogy a pogány magyar nemzet nem állhat meg a művelt keresztény nemzetek sorában, ha nem veszi fel a kereszténységet. Ha a magyar nemzet pogány maradt volna ezer évvel ezelőtt, bizony nem tudta volna megtartani uralmát mindmáig. Sajnos, hogy a mai időben nem akad olyan nagy emberünk, aki amikor a vezetés a kezébe kerül, belátná, hogy Magyarországot ma a körülötte levő demokratikus nemzetek között csak egy módon lehet megtartani, ugy,