Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-144
À nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hö 26-án, kedden. 117 ha az ország a demokratikus nemzetek sorába lép. (Egy hang a jobboldalon : Titkos választójoggal!) Rassay Károly: Legfeljebb egyesek nem fognak majd bejönni! (Mozgás.) Cserii József : Ha nem Tesszük át azt a demokráciát, mely a körülöttünk levő népet élteti, táplálja, naggyá és virágzóvá teszi, ugy nem fogunk tudni megállani a körülöttünk levő hatalmas, demokratikus nemzetek sorában. Rassay Károly: Ez a mi szégyenünk: a nyilt szavazás ! Farkas István : Nincs az urakban szégyenérzet. Elnök : Farkas képviselő urat őzért a kifejezésért rendreutasítom. Cserti József: A demokrácia, amelyre nálunk szükség van, pedig nem egyéb, mint az általános, egyenlő, titkos választójog megvalósítása. Esztergályos János: És a pogányság megszüntetése. Cserti József: Igaz ugyan, hogy Európa némely államában a reakció kapott lábra puccsszerűen, de a csata sorsa ott sincs még eldöntve, mert nem lehet tudni, hogy az első erőpróbánál ki marad alul és ki marad felül. Ha tehát be akarunk lépni a körülöttünk levő demokratikus államok sorába, ennek elemi feltétele az, hogy megalkossuk az általános, titkos választójogról szóló törvényjavaslatot, mely megvan minden civilizált és kevésbé civilizált népnél is az egész világon, csupán nálunk nincs meg. Tiz évvel ezelőtt két országban volt nyilt a szavazás, Magyarországon és Poroszországban, tudjuk azonban, hogy a német köztársaságban ma szintén titkos a szavazás, úgyhogy ma az egész világon csupán csonka Magyarországon van nyilt szavazás, csupán itt épiti a kormány a hatalmát nyilt szavazásra. Ha tehát be akarunk lépni a demokratikus nemzetek sorába, ugy meg kell alkotnunk a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. Reischl Richárd : Még a szünet előtt ! Cserti József: Ugy van! Azonnal! T. képviselőtársam miért nem beszél igy a választói előtt? Bizonyára előttük nem igy beszél. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urak folytonos közbeszólásaitól szinte nem lehet hallani a szónok szavát. Ez nem parlamentáris tárgyalás. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a parlamentáris tárgyalást megtartani. Patacsi Dénes: Ne tanítsák ki, hadd beszéljen maga! Cserti József: Patacsitól nem akarok tanulni ! Nagy Ernő: Nem is kell! Osak rosszat tanulna ! Cserti József : Mint Emiltettem, ma két fontos kérdés áll a politika homlokterében, az egyik a földreform kérdésének mielőbbi megoldása, a másik a tisztviselőkérdés megoldása. Mind a NAPLÓ XTTT kettő megoldását, tisztességes rendezését lehet ugyan húzni hónapról-hónapra, évről-évre, de végleg elodázni nem lehet. E két kérdés megoldásának elodázása azonban olyan súlyos veszélyeket rejt magában, hogy sokkal jobb lenne, ha azok, akik ezeket a kérdéseket, különösen a földreformkérdését el akarják gáncsolni, minél előbb megoldja, mert minél inkább késik a megoldás, annál kellemetlenebb lesz ez rájuk nézve. Rákóczi Ferenc: Nagyatádi is ezt mondja! Cserti József: Azt mondja, de sajnos nem ezt csinálja. Van egy törvényünk, az 1920. évi XXXVI. te, amely, mint tudjuk, öt esztendőt hagy a végrehajtásra. Azt is tudjuk, hogy három év ebből már lepergett és még csak kettő van hátra. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Azt is tudjuk, hogy ennek a törvénynek alapján vajmi kevesen kaptak földet, sőt merem állítani, hogy egyáltalán nem kaptak, mert akik kaptak, azok a Hegedüs-féle vagyonváltság alapján jutottak hozzá. (Mlenmondások.) A magyar nép érdekelt milliói nem hisznek a törvény komolyságában. Patacsi Dénes : Különösen, ha igy beszélnek a törvényhozásban. Cserti József: Sőt nem hisz benne a kormány, maga a minister ur sem (Zaj.), aki a törvényt benyújtotta, — ugyan nem ő alkotta meg, hanem az OMGE csinálta, — maga sem hisz benne, mert különben nem jönne ide a novellával. Ha jó volna a törvény, nem kellene most a novella. Senki ezt a törvényt jobban nem jellemezte, mint Hegedüs, amikor azt mondta; láttam füst nélküli puskaport, láttam drót nélküli telefont, drót nélküli távirót, de földnélküli földreformot még nem láttam. És ekkor mondta, hogy ilyet mégis látott, ez a Nagyatádi-féle földreform, és azt mondta, hogy majd ő fog földreformot csinálni. Megcsinálta a vagyon váltságot, amelynek alapján néhányan hozzájutottak néhány ezer hold földecskéhez, de sajnos az sincs egészen végrehajtva. (Ellenmondások a középen.) Patacsi Dénes: Sok a műveletlen föld, mert nem tudják kié! Cserti József : Akik a földhöz jutottak, azok nem a Nagyatádi-féle törvény alapján jutottak hozzá, (Ellenmondások a jobboldalon és a középen ) hanem a Hegedüs-féle vagyonváltság alapján. Patacsi Dénes: Mi képezte az alapját? Cserti József : Ez nem képezte alapját ! Patacsi Dénes : Hogy lehet törvényhozónak igy beszélni! Cserti József: Mert ez az igazság, t. képviselő ur. Elnök : Csendet kérek. Szilágyi Lajos: És ahol egyezség volt? 17
