Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

114 A nemzetgyűlés 144. ülése 1928. évi június ha 2H~án, kedâeii. emeltem ez ellen szót. Azt kérdezem, hogy rendezett politikai viszonyok vannak-e olyan országban. amelyben szükség van teleföncenzúrára? Rendezett politikai viszonyok vannak-e abban az országban, amelyben a leveleket felbontják s azután megint leragasztják? Propper Sándor : És ráirják, hogy »háború idején érvényes kivételes rendelkezés alapján« ! Kabók Lajos : A kormány azt mondja, hogy nincs cenzúra, a posta'tagadja, hogy ő bontja fel a leveleket. De hát kinek van joga leveleket felbontani? Kinek a kezébe jutnak a levelek? A levelet bedobják a postaládába, s mielőtt a címzetthez jut, csak hivatalos emberek kezébe kerül. Ezért nyilvánvaló, hogy hivatalos emberek bontják fel a leveleket, úgyhogy nem lehet folyton azt állítani, hogy nincs levélcenzura. Ezt a tényt époly kevéssé lehet letagadni, mint a telefon cenzúrát. Esztergályos képviselőtársam már adatokat is tárt fel annak idején a nemzetgyűlés előtt s igy bizonyította, hogy a levélcenzura működik, ezt nem lehet egyszerűen letagadni. Amidőn ilyen állapotok vannak, akkor ne méltóztassék azt várni, hogy mi az indemnitási javaslat vitájával sietni fogunk ; hogy sietünk a bizalom megszavazásával és a felhatalmazás megadásával, mert nekünk kötelességünk is rámutatni az országban lévő bajokra, az országban lévő rendezetlen állapotokra, és felhívni a kormány figyelmét arra, hogy itt olyan bajok vannak, amelyeken segítenie kell, s egyúttal kötelességünk rámutatni a segítés módjaira és eszközeire. T. Nemzetgyűlés Î Azt hiszem, az sem lesz egészen érdektelen dolog, ha a kormánynak és magának a keresztény kurzusnak a zsidó tőkésekkel való vonatkozásairól beszélek. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nagy Ernő : Az jó lesz ! Nagyon érdekes ! Propper Sándor : Lássuk a fajvédelmet ! Peyer Károly : Kicsoda a spirituszkartell ügyvédje? (Zaj.) Propper Sándor : Hol a spiritusz-bakter? (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Kabók Lajos : Kéthly Anna t. képviselőtársam egy alkalommal borzasztó katasztrófát tárt a t. Ház elé, amidőn a Fecske-utcai robbanásról beszélt, amely az egész Házat megdöbbentette. Annak idején kiderült, hogy ennek a halálgyárnak egyik igazgatósági tagja, vagy talán elnökigazgatója Hegyeshalmy ^ajos volt kereskedelemügyi minister ur. Farkas István : Nagyon szereti a zsidó bankokat ! Nagyrabecsüli a zsidó tőkét ! (Zaj. Elnök csenget.) Kabók Lajos : Azokat a vonatkozásokat, amelyek a keresztény kurzust a zsidó tőkésekkel összehozzák, egyszerűen abban mutathatom be, hogy Hegyeshalmy Lajos volt minister ur a Gyáriparosok Országos Szövetségének tagja, bent van abban az úgynevezett zsidó társaságban, '

s ez a kormánynak és a keresztény kurzusnak felfogásával nagyszerűen összeegyeztethető. Cserti JÓzsef : Az üzlet üzlet ! Kabók Lajos : A nemzetgyűlésen beszélnek keresztény fajvédelemről és egyéb hasonló dolgokról, a valóságban pedig egészen más dolgokat látunk és tapasztalunk. Azt látjuk, hogy a keresztény kurzus összeölelkezik, kezet fog a zsidó tőkével, (TJgy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) együtt zsákmányolják ki a népet és garázdálkodnak az országban. (Zaj.) Propper Sándor : A Bettelheim-részvénytársaság ! Peyer Károly : Weiss Manfréd sem az utolsó ! Kabók Lajos : Az a jelszavas politika, amely ebben az országban folyik, ilyen dolgokat produkál s ilyen körülmények között álljon valaki oda és támogasson olyan kormányt, amely nem látja meg ezeket a dolgokat, amely maga is a faj védelem álláspontján áll s maga is a kereszténységet veszi ajkára, de nem átalja, hogy az előbbihez hasonló módon maga is összebarátkozzék a zsidó tőkésekkel. Volt alkalmunk a napokban a kereskedelemügyi minister ur egy nyilatkozatát hallani, amikor Farkas István t. képviselőtársam indítványára adott válaszában a zsidó tőkéseket, nagyiparosokat vette védelmébe, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. ) Valóságos örömmámort váltott ki ebben a tár-, saságban, amiről alkalmam volt meggyőződni, mert ugyanaznap beszéltem ezekkel az urakkal, amikor a t. minister ur itt ezeket elmondotta. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a minister ur milyen okos ember. Persze, hogy okos ember, hiszen az ő érdekeiket szolgálja. Ha az ellenkezőjét mondotta volna, mindjárt a legostobább ember lett volna a minister ur. Amikor ilyen intézkedéseket látunk és ilyen nyilatkozatokat hallunk, akkor nem lehet azt várni, hogy mi az indemnitási vitában csak röviden mondjuk el véleményünket ; ezekre igenis rá kell mutatnunk s nemcsak jogunk, de kötelességünk is ezekre kitérni. Amikor a kormány konszolidációt hirdet és amikor megjelöli az ő középutas politikáját, akkor olyan törvényja\aslatokat látunk, amelyek félre \ annak ugyan téve egy időre, de amelyeket, mint a kormánynyilatkozatokból kitűnik, nem azért tettek félre, hogy egyszersmindenkorra lomtárba kerüljenek, hanem azért, mert a kormány várja az alkalmas időpontot, amikor azokat a Házban tárgyalás alá veheti és akkor akarja majd törvényerőre emelni azokat. Volt már szó ebben a Házban a rendtörvényjavaslatról s én ez alkalommal a szakszervezeti törvényjavaslatról akarok szólani. Baticz Gyula : A munka szabadságáról ! Kabók Lajos : Tényleg a munka szabadságáról van abban szó, legalább is azt óhajtja a minister ur szabályozni és biztosítani. Épen azok nevében, megbízásából és érdekében, akik ellen szól ez a törvényjavaslat, tisztelettel kijelentem, hogy azok az ilyen ipari munkaszabadságból nem kérnek és az ilyen ipari munkaszabadságot minden rendelkezésükre álló eszközzel meg is fogják akadályozni,