Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

 nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hó 26-án, hedden. U3 a kormány a maga adópolitikájával majd mit fog csinálni. Igen t. elnök ur, legyen szabad néhány percnyi szünetet kérnem. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Ha a kormány ténykedése feletti kritikát tovább gyakorolom, akkor meg kell emlékeznem arról is, kogy ez a nemzetgyűlés immár több mint egy esztendeje együtt ül és ez alatt az esztendő alatt töbhizben hangzott el erről az oldalról felszólalás az internálótáborok borzalmairól. Annyira jutott már ügy, hogy egyizben maga a nemzetgyűlés is szükségét látta annak, hogy egy bizottság oda kiszálljon, hogy egy bizottság vizsgálja meg azokat a'i állapotokat, amelyek az internálótáborban vannak. A bizottság visszaérkezett és a bizottság tagjai közül számosan már ott a helyszínén is belátták és elismerték azt, hogy az internálótáborban tényleg olyan állapotok vannak, amelyeken változtatni kell, . . . BatiCz Gyula : Fel kell oszlatni ! Propper Sándor : Le kell beretválni a föld szinéről! Kabók LajOS : . . . hogy az egész internálási kérdést revizió alá kell venni, és mindazoknak az ügyeit, akik ott vannak, felül kell vizsgálni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Fel kell oszlatni !) Egy esztendő után tehát azt kérdem, mi van a revizióval ; hol van a revizió ? Nekünk ugyan nem is ez a követelésünk, de kérdezzük, hol van a kormány Ígérete a revízióra vonatkozólag. Mert az internálótábor továbbra is gyönyörűen virul, sőt amint hire hallik, különböző tatarozási munkálatokat végeznek ott, igaz, hogy más céllal, más szándékkal, mert egyébre akarják átalakítani. Ez alkalommal is a leghatározottabban ki kell jelentenünk, hog}" az a kormány amely bizalmat kér az ország ügyeinek intézésére és vezetésére, az a kormány kell hogy megteremtse elsősorban az országon belül a teljes politikai szabadságot és ne állitson fel internálótábort mint kormányzati eszközt, mintegy megfélemlitési eszközül azok számára, akik politikai megnyilatkozásokat tennének. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János: Évi százmillióba kerül. Kabók Lajos : Az a kormány, amely a kormányzati eszközök közé beiktatja az internálótábort, ne iparkodjék reménykedni abban, hogy a külföld majd segitő, tárt karokkal fog ennek az országnak a sorsán enyhiteni. Amig a külföld nem látja itt a tökéletes belső politikai konszolidációt, addig hiába mindenféle epekedés, hiába mindenféle vágyakozás a külföldi segítség után, mert a külföldnek van annyi Ítélőképessége, a külföld tudja azt, hogy csak oljan kormányoknak nyújthat segítséget, amelyek erre a segítségre teljes garanciát is nyújtanak. Azok a kormányok, amelyek a demokratikus eszközök hiányában az internálótáborral, a sajtó-, az egyesülési és gyülekezési szabadságnak megfojtásával dolgoznak, mint kormányzati eszközökkel, azok a kormányok tegyenek le arról a gondolatról, arról a reményről, hogy a külföld segítségében fognak részesülni. De tovább is lehet menni ezen a téren. Annyit hallottunk már a telefon- és a levélcenzuráról. Kormánynyilatkozat is történt, hogy telefoncenzúra és levélcenzura nincs, s mégis mi a helyzet ? Úgyszólván nincsen olyan telefonbeszélgetés, amelyet a cenzor ki ne hallgatna ; (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) nincsen olyan telefonbeszélgetés, amelynél észre ne lehetne venni, hogy addig nem is kapcsol a központ, míg a cenzort oda nem hívják és amig ez munkáját el nem kezdi. . . Várnai Dániel : Nem cenzor az, hanem akusztikai ellenőr ! (Felkiáltások jobbfelöl ; Ezt bizonyítani is kellene ! Állitani könnyű ! Zaj a szélsőbaloldalon.) Baticz Gyula : Nem kell ezt bizonyítani ! Halász Móric : Állítani lehet ! Propper Sándor; Hallani, amint bekapcsolják ! Esztergályos János ; Minden dróton egy cenzor lóg ! Várnai Dániel : Múltkor az akusztikai ellenőr megismételtetett velem egy mondatot. Nem hallotta jól i (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, legalább a saját szónokukat ne zavarják. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem, zavarjuk !) Maradjon csendben a képviselő ur, akkor nem fogja zavarni. Propper Sándor : Magyar királyi akusztikai ellenőr ! Kabók Lajos : Szeretnék reagálni Halász Móric t. képviselőtársam közbeszólására, mert én véletlenül olyan szakmából való vagyok, amelyben a telefonnal nagyon sok dolgom volt, és véletlenül a telefonközpontoknál igen nagy összeköttetéssel rendelkezem. Hogy igenis van telefoncenzura, azt olyan emberekkel tudom bizonyítani, akik ott látják napnap után a cenzort, és ezt egyszerű kétkedéssel elintézni nem lehet. Ha az igen t. képviselő ur kételkedik ebben, ám méltóztassék módot adni arra, hogy kettesben elmenjünk a telefonközpontba, ott majd meg fogom mutatni a telefoncenzor urakat vagy hölgyeket, amint azt a munkát végzik. Halász Móric : Akkor lehet, hogy elhiszem, de addig nem. Kabók Lajos : Ilyen dolgot nem lehet fölényes gesztusokkal elintézni, nem lehet azzal elintézni, hogy a mi kijelentéseinket állandóan hazugságnak és rágalomnak mondják. Propper Sándor *• Ez is kormányzati eszköz ! Kabók Lajos : Méltóztassék elhinni, hogy amit mi itt mondunk, annak valóságáról először meggyőződünk és csak akkor mondjuk el, amikor erről meggyőződtünk. En erről meggyőződtem, személyes tapasztalatokat szereztem, és épen azért