Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június Jw 20-án, kedden. Hl olyan rendszabályokat alkalmazni, amelyektől azt véli és reméli, hogy az a lap célját betölteni nem tudja. Propper Sándor : Pedig jó kis osztálybirósága van ! (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Rendre !) Elnök : Propper Sándor képviselő urat ezért a kifejezésért, amellyel a biróság tekintélyét és pártatlanságát sértette, kénytelen vagyok rendreutasitani ! (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások ; Szégyelje magát !) HegedÜS György : A forradalmi törvényszék nem volt osztálybiróság ? Propper Sándor : Az is az volt, de most ne legyen az ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! HegedÜS György : Cserny, meg a többiek jók voltak ? Patacsi Dénes : Csirkefogó tábor — csirkefogó biró ! (Derültség a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Kabók Lajos : Vasárnap Orosházán járt a f öklmivelésügyi minister (Zaj, Halljuk ! Halljuk I) és ott beszédet mondott, amelyből én csak egyetlen rövidke kis részt fogok kiszakitani. Ezt a részt ez alkalommal az adott helyzettel igen nagyszerűen lehet összehasonlítani. Ugyanis a végszavaiban azt mondotta a minister ur : »Az állam hatalom minden eszközével kénytelenek leszünk az országban a rendet és a fegyelmet fentartani.« Helyes ez a ministeri kijelentés akkor, ha ez minden tekintetben megtörténik. Feltételezem azt, hogy a minister ur nem pusztán a maga nevében, hanem az egész kormány nevében tette ezt a ki jelentést. Akkor azonban, amidőn szinte a kormány nevében hallunk egy minister ajkáról olyan nyilatkozatot, amely az ország rendjének és fegyelmének fentartását célozza, akkor kénytelen vagyok sietve kijelenteni, hogy ehhez szükséges az, hogy ez a rendcsinálás minden irányban történjék meg s ne engedjenek meg itt olyan kisiklásokat és ne tűrjenek meg olyan gazságokat — és itt lehet gról beszélni — amelyek a nép tökéletes kiéhezésére vezetnek, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor tessék azt a rendet oly módon megcsinálni, hogy ne lehessen az egyik társadalmi osztálynak a másik társadalmi osztály rovására a maga előnyét keresni és megteremteni. Meg kell csinálni akkor ezt a rendet olymódon . . . Hegedüs György : Mit tettek 1918-ban? (Za

}

.) Kabók LajOS : . . . hogy a gabonaüzérekkel és másokkal szemben, akik ennek az országnak a népét nyomorítják, végezze el a, kormány a rendteremtés munkáját. Propper Sándor : Részt vesz benne ! Részt kap belőle ! (Zai.) Kabók Lajos : Ez a rendcsinálás azonban megint egész másra irányul, abból egész mást lehet kiolvasni. Azt hiszem, nem csalódom, ha azt gondolom, hogy a kormánynak eszeágában sincs ilyen irányban tényleg a rendet megteremteni. A kormány mindig csak politikai rendteremtésre törekszik, azonban az elmondottakból is meg lehetett állapitani, hogy tulaj donképen milyen is az a politikai rend, amely ebben az országban van. T. Nemzetgyűlés ! így lehetne ezt tovább folytatni s én itt kérek tisztelettel bocsánatot azért. hogy egyetlenegy témánál ilyen hosszú ideig tartózkodtam, Méltóztassanak azonban elhinni, hogy igen nagy felháborodást váltott ez ki belőlem, különösen azért, mert már többször kijelentettem a nemzetgyűlés előtt, hogy én ott vagyok a dolgozók között, látom, hallom a dolgozók baját, panaszát... Patacsi Dénes : De nem szenved velük ! Kabók Lajos : ... s ebből kifolyólag tapasztaltam, hogyan lázong és kesereg a nép azok miatt az állapotok miatt, amelyek ebben az országban vannak (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Épen azért felhasználtam ezt az alkalmat arra, hogy rámutassak egyes bajokra, egyes kormányintézkedésekre, amelyeken szerintem és minden igazságszerető ember szerint változtatásokat kell eszközölni. T, Nemzetgyűlés ! Ezek után rátérek az indemnitási javaslat egyéb részeinek birálatára. Már bevezető szavaimban megemlítettem, hogy én két okból is kifogásolom az indemnités! törvényjavaslatot. Az egyik — amint rámutattam — a fix fizetésű tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó inditvány beszúrása ; a másik a kereseti adó rendezésére vonatkozó szakasz beszúrása. Az előbbinél azt vagyok kénytelen még megemlíteni, hogy akkor, amidőn maga a nemzetgyűlés megállapította azt, hogy a társadalomnak egy bizonyos rétegénél szükség van arra, hogy a helyzete javuljon, szüksége van fizetésének a ?endezésére, ugyanakkor nem látta be a nemzetgyűlés. hogy a társadalom másik részénél, amely nem közvetlenül az államnak teljesit szolgálatot, épugy szükség lett volna ezen dolgok elrendezésére. Ennek dacára a kormány az egységes párttal együtt olyan álláspontra helyezkedett, hogy a dolgozók, a fizikai munkások keresetének rendezése nem fontos : sőt hallottunk itt ministeri nyilatkozatot, amely szerint mintegy maga a minister az ő szavaival oda pártolt át a hatalmasok mellé s a hatalmasokat védte, ahelyett, hogy a gyengéket, az elnyomottakat vette volna védelmébe s ezeknek sietett volna segítségére. S a nemzetgyűlés többsége nagybölcsen szinte ujjongott ezen a megállapitáson. Azt hiszi a nemzetgyűlés, hogy ez a kérdés el van intézve, ez a kérdés végleg el van temetve ? Én tisztelettel bejelentem azt is, hogy ez a kérdés napnap után meg fog újulni ebben a nemzetgyűlésben, mert a dolgozó milliók nem tűrhetik tovább azt a sorsot, amely őket épen a kormány intézkedéseiből kifolyólag sújtja. Patacsi Dénes : Mindig a dolgozó milliókat emlegeti ! Annyi köze van hozzájuk, mint a szappanosnak a cukrászathoz ! (Zaj. ) Kabók Lajos : Mi ezért itt is és mindenütt, ahol erre mód és alkalom kinálkozik, szót emelünk, s mindaddig, amig ebben és egyéb dolgokban olyan. 16*