Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-143

96 A nemzetgyűlés 143. ülése 1923. évi június hó 22-én, pénteken. mond a többségi párt mostani magatartása, de ellene mond az a párthatározat is. amelyet mi csak az újságból ismerünk, amely azonban az összes sajtóorgánumokban megjelent, hogy t. i, a többségi párt tegnap este azt határozta, hogy közre fog működni abban a tekintetben, hogy az indemnitási vita ne akadályozza a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésének ügyét. Állitólag olyan határo­zatot méltóztattak hozni, hogy a vitában nem fog­nak intenziv részt venni, hogy ezzel ne tolják ki a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésének ügyét. (Felkiáltások jobbfelöl : így is van !) Rassay Károly : Nem ugy van ! Eddig is ren­delettel szabályozták ! Ez valóságos revolverezés ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szilágyi LajOS : Nem az első eset ; mi már meg­szoktuk, hogy amikor cselekedetre kerül a sor, akkor homlokegyenest ellenkezőt méltóztatnak cselekedni, homlokegyenest ellenkező határozato­kat méltóztatnak hozni. Ez a mostani magatartás is homlokegyenest ellenkezik tegnapi párthatáro­zatukkal, mert ime, itt az első alkalom, hogy be­váltsák a szavukat, hogy a tegnapi határozatuknak érvényt szerezzenek és lehetővé tegyék, liogy a vita a közszolgálati alkalmazottak javára mielőbb be­fejezhető legyen, (Egy hang a jobboldalon : Ne beszél­jenek annyit ! Zaj bal felöl.), és máris megcáfolják ezt a határozatukat és előttünk ismeretlen, érthe­tetlen okokból nem akarnak holnap ülést tartani. (Zaj.) Mi már leszögeztük a nagy nyilvánosság előtt, hogy egyetlen egy módja lett volna az indemnitási vita megrövidítésének : annak az inditványnak elfogadása, amelyet mi megtettünk. Barthos Andor : Miért beszélnek olyan sokat ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly ; Hiszen csak két napja folyik a vita ! Terrorizálni akarnak bennünket. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendéi kérek ! Szilágyi LajOS : Kérve kértük a kormányt és a mögötte álló pártot, hogy az indemnitási javas­latból vegyük ki azokat a részeket, amelyek sürgősebb természetűek és amelyeket gyorsabban letárgyalva törvényerőre tudunk emelni, viszont pedig az indemnitási részt tárgyaljuk külön és tegye lehetővé a kormány, hogy azt a bírálatot, amelyet nemcsak jogunk, de kötelességünk is a kormány működése felett gyakorolni, szélesebb mederben eszközölhessük. A kormány leszavaztatta az idevonatkozó indítványunk at. A pénzügyi bizottságban nyolc szavazattal hat ellen, a plénum­ban 35 szavazattal 25 ellen le méltóztattak szavazni az idevonatkozó indítványt, ebből kifolyólag tehát a vita elnyulása tekintetében a felelősség egyedül és kizárólag a kormányt és a mögötte álló pár­tokat terheli. (Ugy van ! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Az indemnitási törvényjavaslat tárgyalására most igenis, több idő kell nekünk, mint ahogy kellett eddig, mert a kormány az indemnitási törvényjavaslatot megelőzőleg olyan külpolitikai akciót bonyolított le, amely felett annak idején ' amikor arról beszámolt, a kritikát nem gyako­roltuk, . . , Rassay Károly : Ide utalták. Szilágyi Lajos : . . . hanem abban állapodtunk meg, hogy a kritikát az indemnitási vita során eszközöljük. (Zaj.) Hasonlóképen jártunk el, akkor is, amikor a fixfizetésü alkalmazottak nyomorának kérdéséről volt szó és lojálisán hozzá­járultunk ahhoz is, hogy az én indítványom napi­rendre ne tűzessék. Semmiféle szavazást nem provokáltunk ebben a kérdésben, nem hoztuk a kormányt és a kormánypártot kényes helyzetbe, hogy szavazni kényszerüljön a napirendre tűzés mellett vagy ellen, hanem beleegyeztünk abba, hagy az efeletti vita is beolvasztassék az indemni­tási vitába. Tehát kétszer egymásután olyan lojálisán jártunk el a kormánnyal szemben, ami­lyen lojálisán még ellenzék a kormánnyal szemben sohasem járt, el. (Ugy VOM ! balfelöl.) Hozzáteszem, hogy nekünk igenis több idő kell ennek a törvényjavaslatnak letárgyalásához, mint az eddigi indemnitási törvényjavaslatokhoz, azon okból is, mert olyan részek vannak benne, amelyek nem valók oda és ha egyebet nem is említek, mint a hadirokkantakra, hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozó összes kormányrende­leteknek egy szakaszban törvényerőre való eme­lését, ez egymaga is legalább egy heti vitát fog provokálni. Hasonló hosszú vitára kényszerülünk a tiszt­viselők fizetésrendezésének kérdése tekintetében, igy tehát igenis ragaszkodunk minden egyes lehetőséghez, hogy üléseket tarthassunk és tilta­kozunk- minden szünnapnak beiktatása ellen, bármilyen ürügy alatt méltóztassanak is megtenni. Erdélyi Aladár : Ürügyre nincs szükségünk. Szilágyi Lajos : Ami az elnöki napirendi indít­ványnak azt a részét illeti, hogy délelőtt 11 órakor tartsuk az ülést, ez ellen határozottan tiltakozom egyszersmindenkorra. (Helyeslés balfelöl.) Ragasz­kodunk a délelőtti 10 órai kezdéshez, mert ha az elnöki székből figyelmeztetést kapunk abban az irányban, hogy mindennapi 10 órakor kezdhessük meg az ülést, akkor nem értjük, hogy két napra rá ugyancsak az elnöki székből egy indítvány hangzik el, amely szerint délelőtt 11 órakor kezdjük meg az ülést. (Felkiáltások jobbfelöl : Egy órával to­vább tart !) T. Nemzetgyűlés ! Az elnöki napirendi indít­vány ama része ellen is tiltakozunk, amelyben a bizottsági tagválasztásokat méltóztatnak napi­rendre tűzetni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalolda­lon.) A bizottságoknak, ugy vesszük észre, nem sok jelentőségük van. Ugy vettük észre, hogy épen a most tárgyalás alatt levő indemnitási tör­vényjavaslatot a pénzügyminist er ur borítékba téve terjesztette be s javasolta, hogy azt kizárólag csak a pénzügyi bizottsághoz utalják, ilyen irány­ban mondatott ki a határozat és nekünk fogal­munk sem lehetett arról, hogy mi van a zárt borí­tékban, milyen részeket tartalmaz az indemnitási javaslat, elleninditványt tenni nem tudtunk, s

Next

/
Thumbnails
Contents