Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-132

A nemzetgyűlés 132. ülése 1923. évi június hó 5-én, kedden, ft raslatokra, amelyek e Házban tárgy altattak, a földadóreformra, a házadó, a társulati adó, a jövedelmi adó, a forgalmi adó, a fogyasztási adó kérdésére, amelyek szerves egészet alkotnak és amelyeknek hatása, ha ma még talán nem is jelentkezik, de abban a pereben, amikor a korona stabilizálódni fog, fokozottabb mértékben fogják éreztetni hatásukat a deficit eltüntetése szempontjából. Ezek súlyos megterhelését jelentették, jelentik és fogják még jelenteni a magyar adózó közönségnek, .. . Propper Sándor: Igen, de csak lefelé! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... de ugyanakkor a kormány a kiadások csökkentése érdekében is megtett minden lehetőt. A pénzügyminister ur elzárkózott minden uj felesleges kiadás elől. Sokszor vérző szívvel voltunk kénytelenek . . . Pikler Emil : »A Nép«-nek szubvenciót adni ! Gr. Bethlen István ministerelnök: ...sürgős szükségletek kielégítését visszautasítani, tisztán azért, mert a pénzügyi helyzet olyan volt, amely megkövetelte, hogy kiadásainkat a legszűkebb térre szorítsuk. .Régi intézmények megszüntetését kezdeményeztük.^ Peyer Károly: És uj különítményeket! Gr. Bethlen István ministerelnök: A természetbeni ellátást szűkebb térre szorították, hozzáfogtunk a tisztviselői létszám apasztásához, sőt ezen a téren tovább fog menni a kormány annak ellenére, hogy ma már Magyarországnak, átszámítva a lakosság összességére, kevesebb tisztviselője és kevesebb alkalmazottja van, mint amennyi lesz Ausztriának a népszövetségi akció végrehajtása után. Pikler Emil : De annál több a különítménye ! ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj a jobbóldalon.) Eckhardt Tibor: Szakszervezeti különítmények ! Rassay Károly : De ezek nem az állam pénzén vannak fizetve! Drozdy Győző : Es mennyi az udvartartás kiadása? Gr. Bethlen István : Már rámutattam, hogy a korona stabilizációja érdekében állította fel a kormány a devizaközpontot, hogy megszüntesse a devizaspekulációt, hogy lehetetlenné tegye a tőke és a korona exportját. Ezek mind súlyos terhei a termelésnek, a közgazdasági életnek, nem is beszélve a fogyasztásról, amelyet elsősorban terhelnek. Felvettük a harcot a kereskedelmi mérleg passzivitásával. Elég, ha ebben a tekintetben arra utalok, hogy bajaink egyik legfőbbje a kereskedelmi mérleg passzivitásában rejlik. Az elmúlt 1922. évben importjaink 548 millió aranykoronát tettek ki, ebből 214 millió aranykorona nem volt exportok által fedezve, kereskedelmi mérlegünk tehát 40%-os deficitet mutat fel. Ez akkora összeg, hogy összes állami bevételeink két harmadával ér fel. Ez a legsúlyosabb momentum, mely a korona kurzusát nyomja. De vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a két komponenssel szemben, melyekből a kereskedelmi mérleg alakul, milyen magatartást tanusit a kormány. Az egyik az export, a másik az import kérdése. (Halljuk!) A pénzügyminister ur a harcot elsősorban a felesleges importokkal szemben vette fel. Nehéz volt ez a harc, mert ennek a nemzetnek halaszthatatlan szükségletei mutatkoztak a háború után, hiszen a háború alatt iparcikkekben ez a nemzet ki volt éheztetve, tönkre ment berendezéseinket a háború alatt nem újíthattuk fel, az egyesek fogyasztási szükségleteit is alig bírtuk kielégíteni. A háború után ezek a szükségletek fokozottabb mértékben jelentkeztek. De az is természetes, hogy egy kulturnemzetnek egész más szükségletei vannak, mint pl. egy egyszerű balkán népnek, ahol nincs városi fejlődés, ahol nincs intelligens művelt középosztály, ahol nincs irodalom, művészet és mindaz, ami magasabb igényeket támaszt, amely magasabb igények természetesen nagyobb szükségleteket idéznek elő. Ebből a szempontból létesítettük egyfelől a devizaközpontot, másfelől szigorú import tilalmakat léptettünk életbe mindazokra a luxuscikkekie, amelyek a nemzetre nézve nélkülözhetők. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Az a kérdés már most, megtettünk e mindent a termelés fokozása érdekében Rothenstein Mór: Ez már nem is kérdés! Gr. Bethlen István ministerelnök : Az a kérdés, megtettünk-e mindent, ami abban a pénzügyi helyzetben, amelyben ez az ország van, meg lehet tenni és ami elégséges lett volna esetleg kiegyenlíteni az import és export terén kereskedelmi mérlegünknek deficitjét. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés! Sokan abban a hitben vannak akkor, amikor azt mondják, hogy ennek a nemzetnek önerejéből kell feltápászkodnia és megerősödnie, hogy elsősorban a termelés fokozásának a segítségével lehet idejutni. > Rupert Rezső : Ebben sok igazság van ! Nincs devizaközpont és ilyenek kellenek! Gr. Bethlen István ministerelnök : Igen, ebben sok igazság van, csak egyet nem vesznek figyelembe, és pedig azt, hogy a termelésnek egyik legfőbb tényezője a tőke. (Felkiáltások jobbfelől : Ugy van ! Ugy van ! Felkiáltások balról : A munka! Zaj.) Rupert Rezső: A munka szabadsága! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Pikler Emil: Mi a tőke munka nélkül? Gr. Bethlen István ministerelnök: Én is tanultam nemzetgazdaságot, és tudom, hogy a terr melésnek tényezői a természet, a munka és a tőke. Kérdem azonban, miféle befolyása lehet az országnak és a kormánynak egyfelől a természet kincseire, másfelől pedig a munkának a produktivitására és a munkának nagyobb erő kifejd