Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-131
A nemzetgyűlés 131. ülése 1923, S- tényleg igy történt az, bogy különböző érdekeltségek azt az áralakulást, amely megint a normális kezdett lenni, helyes irányba terelték. De szükséges volt ez azért is, mert éppen a kereskedelem részéről hívták fel a figyelmemet arra, hogy a spekuláció más irányban terelődött. Nevezetesen a közraktárak kezdtek megtelni óriási búza- és lisztkészletekkel, amelyek evidenter nem voltak sem hivatalos iparüzők, sem kereskedők kezében. Itt volt az, ahol a legnagyobb eréllyel akartam és fogok beleszőlani. (Helyeslés balfelöl.) Azt hiszem, hogy a közgazdasági életnek tartozunk azzal, hogy az áralakulás ilyen kinövéseit megakadályozzuk. (Helyeslés.) Ezzel feleltem nagyjában az igen t. interpelláló képviselő ur kérdéseinek java részére és megindokoltam azt is, hogy nem abból a szempontból tettük mi ezt a szabályozást — tulajdonképen ez nem is szabályozás, hanem bizonyos fokig, ameddig a gazdasági élet természetes helyzete megengedte, beleszóltunk az áralakulásba — hogy az állami vásárlásokat megkönnyítsük. Ebben a tekintetben is téves fogalmak vannak a közvéleményben. Mindig azt hiszik, hogy nekünk óriási készleteket kell megvásárolnunk. Hála Istennek, kijelenthetem, hogy mi tulajdonképen be vagyunk fedezve, nekünk a készleteink már a kezünkben vannak. Azt a j szemrehányást a kormánynak mégsem lehet tenni, hogy miért nem vásárolja be egyszerre a készleteket és miért csak folyamatosan. En tisztában vagyok azzal, hogy a gazdasági életben a gabona áralakulásánál van olyan időszak, amikor az árak tényleg a legmegfelelőbbek és talán a legalacsonyabbak, és állampénzügyi szempontból ezt az időpontot kell felhasználni. Meskó Zoltán : Amig a gazda kezén van a gabona, addig alacsony az ára. Bud János közélelmezésügyi minister : Méltóztassanak azonban figyelembe venni, hogy az államnak egyéb óriási pénzszükségletei is vannak, s ezeket összhangzásba kell hozni egymással. De bárki akar érdeklődni a vásárlások dolga iránt, szívesen állok rendelkezésre, mert be fogjuk bizonyítani, hogy nem mulasztottunk el egyetlenegy pillanatot sem, hogy ne a lehető legkedvezőbb viszonyok között vásároljuk meg azokat a készleteket, amelyeket meg lehetett vásárolni. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy több, mint két millió métermázsát kellett megvásárolnunk ebben az évben, mert ezen rendszer mellett vettem át a ministerium vezetését. Ez senki számára nem könnyű feladat, sőt azt hiszem, egyike a legnehezebb feladatoknak és bizonyos, hogy valahogyan meg kell oldani. Ki kell azonban jelentenem, hogy ami a jövő gazdasági évet illeti, oda törekszem, hogy ezeket a vásárlásokat a minimumra csökkentsem. Ezzel figyelemmel leszünk egyrészt az állam pénzügyi helyzetére, másrészt pedig ezen NAPLÓ XII. évi nwjiis hó 30-án; szerdán. 35 a módon is elkerüljük a piac minden szükségtelen befolyásolását, nehogy tápot adjunk a spekulációnak. (Helyeslés.) Még a kiviteli illetékek kérdésére óhajtok kitérni. (Halljuk!) Ez egyike a legnehezebb kérdéseknek. A kiviteli illetékek célja végeredményben nem az állami pénzügyi feladatok megoldási köréhez tartozik, nem is az állam pénzügyeinek megjavításához, hanem a cél az áraknak olyan színvonalon való tartása, mely a széles társadalmi rétegek megélhetését lehetővé teszi. Kétségtelen tény, melyet el kell ismernünk, hogy igen nagy tévedésben volna az, aki a kiviteli illetékekből ezután is messzemenő eredményeket várna. Ma erősen közeledünk a normális gazdasági élet kialakulásához, nagyon megfontoltan kell tehát a kiviteli illetékeket alkalmazni, nehogy több gazdasági kárt csináljunk, mint amennyi hasznot el tudunk érni. (Helyeslés.) Ezek után kérem válaszom szives tudomásul vételét. (Helyeslés.) Gaal Gaston: El kell törölni! Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Bármenynyire figyelemmel hallgattam a t. közélelmezési minister ur válaszát, az összes felvetett kérdésekre megnyugtató választ nem kaptam. Nevezetesen nem kaptam választ arra a kérdésre, vájjon nem történtek-e mulasztások a malmoknak, illetve a kereskedőknek nyújtott hitelek körül. Ezenkívül nem kaptam megnyugtató választ az elméletileg nagyon szép nyilatkozatok sorában arra, hogy a spekulációval szemben is más következtetésekre kell jutnunk ma, mint jutnánk normális időkben. Normális időben a gabonamennyiség gyorsan került a fogyasztóhoz, mert meg volt rá a mód, hogy az illető a gabona ellenértékét felhasználja, félretegye, szóval biztosítsa a veszteség ellen. Ma ez nincsen meg. Ma nem kerülnek a piacra olyan gabonamenynyiségek mint máskor, mert az egyszerű gazdasági munkástól, sőt a gazdasági cselédtől kezdve felfelé, mindenki nagyobb mennyiséget tartalékol. Halász Móric: Ez csak természetes. Farkas Tibor: Igen, de normális körülmények között ez nem igy volt. Azt hiszem, hogy ilyen formán tekintetbe kell venni azt, hogy a gabonaárak alakulásába belejátszik egy nagyon fontos momentum, amelyet némi rosszindulattal ugy lehetne magyarázni, hogy ez a korona esésére való spekuláció. Ezt én nem merném abszolút jogtalan spekulációnak nevezni, amikor azt látom, hogy a világ nagy része ugyancsak erre spekulál, és amikor tudvalevően igen rosszul járhat az, aki másképen gondolkozik. A gazdasági életet szimpátiák, érzelmek alapján megítélni nem lehet, s aki nagyon sok érzelmi momentumot visz bele a gazdasági kérdésekbe, az megüti a kezét. 7
