Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-131
36 A nemzetgyűlés 131. ülése 1923. évi marts ]ió 30-án, szerdán. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Én tehát nem tartom helyesnek és célszerűnek, hogy kiragadjuk épen a gabonaárak szabályozására közreműködő lélektani momentum befolyását, amikor azt látjuk, hogy a másik oldalon az árak szabadon mennek felfelé és mindazon cikkeknek az ára, amelyekre a gazdaközönségnek a termelés szempontjából igen nagy szüksége van, nem kezeltetik ugyanilyen jóindulatú befolyásolással, ugyanilyen kényszerítő jellegű lélektani momentumok bevonásával. Pedig ez utóbbi a kormánynak épugy módjában volna, hiszen amint a gabonakereskedelem érdekeltségét bizalmas értekezletekre hivta meg, épugy módjában volna más érdekeltségekkel is hasonló megállapodást kötni. Nem tartom helyesnek, hogy a kérdésbe beleviszik a jövedelemeloszlás momentumát. Én tisztában vagyok azzal, hogy a termelő osztály, a munkásosztály nagyrésze nem tudja elérni az életstandardot, hogy a munkabérek alatta vannak az életszükségletnek, azonban ez a kérdés nem tisztán a gabonaár kérdése, ez szabályozható másképen is. Nézzünk meg más államokat, amelyekben szintén igen nagy a megélhetésért való küzdelem, de azért jobban megtalálja a számítását a munkás is és a termelő gazda is. Örömmel hallom tehát, amikor a közélelmezési minister azt mondja, hogy a kormány az árak természetes szabad érvényesülését óhajtja, de ez a természetes szó magyarázatra szorul, mert lépten-nyomon azt látjuk, hogy a természetes áralakulás mégis egy különös áralakulás. Az áralakulás problémája nem olyan egyszerű, ezt nem lehet egy-kettőre elintézni. Mivel azonban a minister ur azt mondja, hogy a kormány a természetes áralakulást óhajtja, de ezzel szemben nem egészen természetes, sőt egyenes természetellenes jelenségeket látunk, bár elismerem, hogy a t. minister ur válaszában megvolt a jóindulat, de mivel a válasz engem nem kimerítő volta miatt meggyőzni nem tudott, azt sajnálatomra tudomásul nem vehetem. Elnök : A közélelmezésügyi minister ur kivan szólni. Bud János közélelmezésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Egész röviden óhajtok még válaszolni, a t. interpelláló képviselő urnák. Én nyíltan bevallom, hogy nem válaszoltam arra a kérdésre, hogyan áll a hitel ügye, mert nem voltam rá elkészülve, hogy fel fog merülni és mert ez nem az én ügykörömbe tartozik. Ez részben tanulmányozást igényelt volna, és csak akkor válaszolhattam volna arra a kérdésre, hogy nem történtek-e hibák. Méltóztassék azonban meggyőződve lenni, hogy a kormány részéről alig történhetett hiba, hiszen a gazdasági élet hitelszükségleteinek meg vannak a maga utjai és fel kell tennem, hogy itt minden a maga természetes utján bonyolódott le. A kérdés különben kivül esik az én ügykörömön, én nem akarok más ügykörbe beavatkozni és ezért nem is adhattam választ erre a kérdésre. Ami a dolog lényegét illeti, ismételten hangsúlyozom, hogy ha a világpiac áralakulására vonatkozó adatokat nézem, azt látom, hogy az árak a világpiacon egy hónap óta majdnem teljesen változatlanok, sőt ha egy-két héttel visszafelé megyünk, alapjában véve csökkenő tendenciát konstatálhatunk. Nálunk ezzel szemben erős emelkedést figyelhetünk meg, később áresést, de hogy az árak nem erőszakos beavatkozással állapittatnak meg, ezt épen az bizonyítja, hogy, a legutóbbi időben ismét némileg emelkedtek. Én nem egyszer bizonyítottam már be, hogy elvi kérdésnek tartom, hogy a termelést minden erővel előmozdítsuk, ezt én egész közélelmezési politikámmal bizonyíthatom, és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy amíg én képviselem á közélelmezési tárcát, részemről nem fog semmi történni, ami a termelés megbénításához vezethet. (Helyeslés.) De épen olyan kötelességem, hogy minden olyan áralakulást, vagy momentumot megragadjak, amely tulajdonképen túlmegy ezeken a határokon, mert ez a másik kötelesség rám nézve végeredményben az első, hiszen ón a fogyasztók érdekeit kell, hogy képviseljem. Mivel összhangban kell tartanom a gazdasági életet, és mivel nem lehet összhang nélkül helyes gazdasági politikát folytatni és én ezt szükségesnek tartom a fogyasztási politika szempontjából, ezért vagyok teljes erővel a termelő politika mellett, mert kötelességmulasztással lehetne engem vádolni, ha elmulasztanék egy alkalmat is, ahol indokolt esetben a fogyasztók érdekeit nem védelmezem. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e tudomásul venni a közélelmezési minister urnák Farkas Tibor képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Csik József képviselő úrnak a közélelmezésügyi minister úrhoz az állami gabonaellátás tárgyában bejegyzett interpellációja. Csik József képviselő urat illeti a szó. Csik József : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Interpellációm a hatósági liszttel ellátandók kategóriáinak kiszélesítését célozta volna, nevezetesen azt szorgalmaztam volna, hogy az arató- és cséplőrósz nélkül maradt és az ellátásra bebizonyithatólag rászoruló földmunkások hatósági lisztellátásban részesülhessenek. Minthogy azonban ez a kérdés a jelen gazdasági évben különösebb aktualitással nem bír, a jövő gazdasági évre nézve pedig a mélyen t. közélelmezésügyi minister úrtól bizonyos megnyugtató felvilágosításokat kaptam, azért interpellációmtól elállók. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció töröltetik.
