Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-131

32 A nemzetgyűlés 131, ülése 192, balsorsa olyan fogtechnikushoz sodort, aki kellő elővigyázat, előképzettség és arravalóság nélkül végzett olyan műveleteket, amelyekre különben sem volt jogositványa. Kénytelen vagyok tehát az első és a második kérdésre kijelenteni, hogy már készül a népjóléti ministeriumban a körrendelet, amely a legszigo­rúbban el fogja rendelni az 1911. évi belügy­ministeri rendelet tiltó rendelkezéseinek végre­hajtását és azokat a kihágási eseteket, amelyek­ről az előbb itt szó volt, a legélesebb közigazgatási üldözés tárgyává kivánja tenni. Azt hiszem, hogy minden anyagi kérdéstől teljesen függetlenül, tisztára a közegészségügynek tartozunk azzal, hogy megakadályozzuk embertársaink egészségé­nek esetleges tönkretételét. Ami már most a további kérdéseket illeti, hogy vájjon hajlandó-e a kormány, amelynek nevében szerencsém van ezt a választ megadni, a fog­technikusok memorandumában foglalt kérdésekre elutasitó válasszal felelni, tisztelettel vagyok bátor megjegyezni, hogy a memorandum egyes kérdései még mindig tárgyalás alatt vannak a ministerium­ban. Megvallom őszintén, hogy én, mint nem szakember, szerettem volna simább megoldást találni, szerettem volna egy kicsit hajlékonyabb lenni a fogtechnikusok kívánságaival szemben, azonban a szakembereknek, — nem a fogorvosok­nak, hanem orvosoknak, — egyértelmű és határo­zott magatartása engem, mint ebben a kérdésben nem szakembert, mégis csak arra az álláspontra kényszerit, hogy a memorandumban foglalt kéré­sekkel szemben teljesen elutasitó álláspontra he­lyezkedjem. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Sokszor jobban értik, mint az orvosok !) El tudok képzelni olyan esetet, hogy egy fogtechnikusnak nagyobb adaptáló képessége van, mint az arra képesített fogorvosnak. Elméletileg ezt el tudom képzelni, sőt el is hiszem, hiszen vannak erre példák, azonban a regulát a kivétel nem döntheti fel, a regulát a kivétel meg­erősíti. Alá mint fogtechnikus olyan képzettséggel rendelkezik és olyan eredményt tud felmutatni, mint a fogorvos, az nyilván csak azért tudja ezt az eredményt felmutatni, mert a fogorvo­séhoz hasonló vagy vele egyenlő képzettséget sikerült neki elsajátítani. De azt hiszem, olyan fogtechnikust nem méltóztatnak felemlíteni tudni, aki képzettség és arra való alkalmasság nélkül tudná eredményesen elvégezni az orvos mun­káját. A további kérdés az volt, hogy vájjon az úgy­nevezett repülő fogtechnikusok intézményét haj­landó-e a kormány valamiképen megszüntetni. Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a kérdés szinte magában rejti a feleletet. Végre is az az iparigazolvány, amely kiadatott, területre adatott ki és szükséges, hogy az illető terület közigazgatási hatósága állandóan szem előtt tudja tartani azokat, akik ilyen kiterjesztett vagy szűkített iparigazol­vány birtokában vannak. Ennek következtében visszaélésnek vagyok kénytelen minősíteni azt az '). éw májvs hó 30-án, szerdán. állítólag itt-ott felmerülő szokást, hogy arra a terű" létre nem képesített, vagy iparigazolvánnyal el nem látott fogtechnikus működik, sőt bizonyos propa­gandát iparkodik egyik-másik esetben a saját anyagi érdekében kifejtem. Én figyelmeztetni fo­gom külön is a közigazgatási hatóságot arra, hogy ezeket a visszaéléseket, amennyiben előfordulnak, a legerélyesebbeniparkodjék megszüntetni. Végül az ötödik kérdés, amelyet méltóztatott felvetni, az, vájjon nem tartja-e a kormány szüksé­gesnek, hogy az orvosképzés időfolyamatába egy félesztendő, vagy ennél hosszabb idő beosztassék abból a célból, hogy a medikus növendékek a fog­orvoslás terén is még avatottabb kiképzésben ré­szesülj ének. Tisztelettel vagyok bátor erre a kérdésre azt a választ adni, hogy a népj óléti ministerium a maga részéről nemcsak helyesli ezt a gondolatot, hanem ezen túlmenőleg már a maga részéről is felvetette illetékes helyen és az interpelláció alkalmát fel­használva, külön átirattal fogok fordulni az illetékes közoktatásügyi ministeriumhoz és az egyetemekhez abban az értelemben, hogy ezt a gondolatot meg­fontolás tárgyává tegyék. Tisztelettel kérem, méltóztassanak az inter­pellációra adott válaszomat elfogadni. (Helyeslés jobbfelől és a közéfen.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Alföldy Béla: T. Nemzetgyűlés! A t, nép­jóléti minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az összkormány nevében a népjóléti minister ur által Alföldy Béla képviselő ur interpellációjára adott választ tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Ki a következő interpelláló képviselő ur 1 Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Körülbelül öt héttel ezelőtt közölték a lapok, hogy a közélelmezésügyi minister ur akciót indít a gabonaárak szabályozása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a gabonaárak lényege­sen érintik a fogyasztót, érintik azonban a termelő közönséget is ; tekintettel arra, hogy nagy válto­zás történt a gabonabeszerzés terén, ugy hogy ma sokkal többen vannak érdekelve a gabonaárak­nál mint fogyasztók, és pedig egyszerűen azért, mert kénytelenek voltak a változó viszonyok kö­vetkeztében gabonájukat tezaurálni, lévén ez vál­tozó pénzérték mellett aránylag egy biztos elhelye­zési mód, ugy hogy ma tulaj donképen a fogyasztó­közönség előre hosszabb időre szerezte be szükség­letét, s így a gabonaárak emelkedésében sokkal többen vannak érdekelve, mint voltak azelőtt, ennélfogva kívánatosnak tartom, hogy ez a fontos gazdasági kérdés ugy tárgyaltassék, hogy ezzel a nemzetgyűlés és az érdekelt nagyközönség tisztá­ban lehessen. Ugyanis ezek az újsághírek sem meg­cáfolva, sem hivatalosan megerősítve nem lettek. Hivatalosan, nyilvánosan tudtommal a közélelme­zésügyi minister ur nyilatkozatot nem tett. Asért

Next

/
Thumbnails
Contents