Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-131

Ä nemzetgyűlés J 81. ülése 192'à. évi májm- hó 30-án, szerdán. 33 tehát, hogy ez a nyilatkozat megtörténhessék, tisztelettel bátorkodom a közélelmezési minister urhoz a következő interpellációt előterjeszteni (olvassa) : »Hajlandó-e a közélelmezési minister űr tájé­koztatni a nemzetgyűlést arról az akcióról, amelyet a gabonaárak szabályozása végett körülbelül egy hónappal ezelőtt megkezdett ? Megfelel-e a valóságnak az a hir, hogy a gabonaárak leszorítása elsősorban azt a célt szol­gálta, hogy a közellátásban részesülők számára még szükséges gabonamennyiséget az állam ol­csóbban vásárolhassa meg ? Mi az oka annak, hogy a gabonában előirány­zott kiviteli illeték nem folyt be ? Nem-e a túl­magas kiviteli illeték és a hitelnyújtásnak az a módja, mely nem számolt azzal, hogy a gabonában és lisztben való tezaurálás romló valuta idején jó üzletté válik, volt az oka aimak, hogy a liszt ­kivitel pangott ? Miért nem vásárolta meg az állam a szüksé­ges gabonamennyiséget akkor, amikor ezt a vi­szonylag alacsony árak indokolták ? Nem gondolja-e a közélelmezésügyi minister ur, hogy a tőzsdei árak kormányzati eszközökkel való leszorítása különösen akkor kifogásolható, ha a kormány nagyobb mennyiségű gabonát vásá­rolt az évi átlagos tőzsdei áron ? Szükségesnek és hasznosnak tartja-e a köz­élelmezési minister ur a kiviteli illetéket a magyar közgazdaság szempontjából ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a közélelme­zésügyi minister urnák. A közélelmezésügyi minister ur kivan nyilat­kozni. Bud János közéielmezésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. interpelláló képviselő ur óhajának a legnagyobb készséggel teszek eleget már csak azért is, mert azt hiszem, hogy igen sok félreértés van ebben a kérdésben azon hirek folytán, amelyek különösen egyes újsá­gokban megjelentek. Azért azonban, hogy az egész probléma megérthető legyen, méltóztassék megengedni, hogy csak egy pár szóval megvilá­gítsam a gabona árak alakulását. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl) A múlt év október havában a gabonaárak folytonos emelkedéssel körülbelül 11.700 K-át értek el. Ettől az időtől kezdve két okból, először azért, mert a kiviteli illeték felemelte­tett és ez erősen éreztette hatását, másodszor pedig abból az okból kifolyólag, hogy a földadót természetben is le lehetett róni és ezért erős kinálat jelentkezett a piacon, az árak jelenté­kenyen estek, ugy hogy december vége felé 9.200—9.500 K-át értek el. Ettől az időpontból kezdve azonban egészen érthetetlen módon hir­telen egy áremelkedés következett el, amely a legélesebben január hóban jelentkezett. Van szerencsém az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét csak arra felhívni, hogy a gabona árát január közepén 14.700 K-val jegyezték. Nem akarok részletesen kitérni erre az időszakra, amikor különböző okokból a levegő folyton tele volt a korona árfolyamának esésével, ami azután kifejezésre jutott a gabona árhul­lámzásában is, de kétségtelen, hogy volt itt ez­után egy spekuláció is, amely erősen éreztette a hatását. (Zaj a baloldalon.) Nem állítom ezt... Gaal Gaston : Az aranyparitást még mindig nem érte el ! Bud János közélelmezésügyi minister : Az aranyparitás kérdésére is rá fogok térni. Ismétlem, ez a spekuláció éreztette hatását tulajdonképen annyiban, hogy amint épen a különböző érdekeltségek, kereskedői érdekelt­ségek is elismerték, egy de facto nem igazi határidőüzlet, hanem játék tárgya kezdett lenni a gabona. Felhívom a figyelmet arra, hogy hónapokkal előre történtek eladások, s azt is le akarom szögezni, hogy ez tulajdonképen határidőüzlet nem volt, ez határozottan effektiv üzlet volt, de igenis a háttérben volt egy játék­momentum, mert nem alkalmazkodott sem a világpiaci áralakuláshoz, sem az itteni készletek és terméseredmények hatásához. Tehát önmagá­ból alakult ki inkább mint játék, nem pedig objektiv tényezők hatása alatt. Itt volt az első eset, hogy a kormány egészen komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel és egész objektíve el kell ismernem, hogy a tőzsde és a különböző érdekeltséget segítségére siettek a kormánynak, és a tőzsdével való meg­állapodás utján ezen üzletek hatályon kivül helyeztettek, helyesebben sem a tőzsdén, sem azon kivül ily üzletet kötni nem lehetett, a tőzsde a jogsegélyt megvonta. Ennek hatása meg is volt, az árak normális alakot vettek, lementek 12.000—12.700 koronáig és tartották magukat hosszabb időn át. A korona árfolyamának esése természetesen maga után vonta a gabonaárak emelkedését is, a gabonaárak ehhez képest akkor, amikor a korona 0'20-ról kb. 0'10-re esett le, felemel­kedtek egészen természetszerűleg 20.000 koro­nára. Április 10-től kezdve azonban dacára annak, hogy a korona árfolyamában változás nem történt, dacára annak, hogy a világpiacon komoly áreltolódás nem következett be, a gabonaárak ismét erősen emelkedő irányzatot vettek, ugy hogy április vége felé már 28—30.000 korona között mozgott egy métermázsa búza ára. (Zaj a baloldalon.) Meg akarom itt jegyezni, hogy a kormány semmiféle intézkedést nem tett és nem céloz, ami a természetes áralakulást megadályozza. Igenis, a természetes áralakulást kell, hogy be­folyásolják a mi készleteink, várható termés­eredményeink és a világpiaci árak. Gaal Gaston: A kiviteli illeték! Bud János közélelmezésügyi minister : A ki­viteli illeték már nem érezteti hatását. Bátor leszek itt rámutatni arra is, hogy ebben a kér­désben más irányban is rendkívül sok téves fel-

Next

/
Thumbnails
Contents