Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-131

24 A "nemzetgyűlés 131. ülése 1933. évi május hó 30-án, szerdán. a nyomozati iratok közt levő védekezésben előadta, - hogy őt el akarja gázolni, fokosával védekezett és ekkor ejtett rajta sérüléseket. Minthogy a körülmények elbírálása tuiajdonképen a bűnvádi eljárás feladata; mivel bűncselekmény fenforog, a személyi összefügés megvan s zaklatást nem lát fenforogni, a bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Lakó Imre képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen 1) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot ; a nemzetgyűlés Lakó Imre képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése becsületsértés vétsége miatt feljelentett Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A győri kir. főügyészség Reinprecht Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen ifj. Szász Kálmán becsületsértés vétsége miatt feljelentést adott be a veszprémi kir. járásbíróságnál azon a címen, hogy 1922 június 4-én Nemesvámos községben nagy tömeg előtt reá vonatkozólag azt mondotta: »Emberek! Ez az ur hazudik, vegyék tudomásul, hogy hazudik, ismerem őt már hírből«. A kir. törvényszék végzéséből kitünőleg ugyancsak Rainprecht Antal korábban egy feljelentést adott be ez ellen a Szász Kálmán ellen, azon a címen, hogy azt a valótlan tényt állította róla, hogy »Rainprecht Antal simpfelte a tisztviselőket«. Ez a két ügy tehát tulajdonképen összefügg. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény, a becsületsértés tényálladékai fennforognak és a cselekmény ós a képviselő személye között az összefüggés fennáll, s minthogy zaklatást nem lát fenforogni a bizottság: javasolja, hogy a nemzetgyűlés Rainprecht Antal képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni ? Szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmibizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot; a nemzetgyűlés Rainprecht Antal képviselő mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése izgatás bűntette miatt feljelentett Dénes István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A szegedi kir, főügyészség Dénes István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen a gyulai kir. törvényszéknél osztályelleni gyűlöletre való izgatás büntette miatt feljelentés adatott be azon a címen, hogy nevezett képviselő Tótkomlóson 1922 május 14. napján több száz főnyi hallgatóság jelenlétében a birtoktaian munkás- és kisbirtokososztályt a nagybirtokososztály ellen gyűlöletre izgatta; azt mondván, hogy legyen azé a föld, aki azt két keze munkájával megmunkálja, ellenben a mágnásoknak nem kell a föld, mert azokat hazaárulással szerezték; hogy a nagybirtok 80%-át fel kell osztani a földnélküliek között ; olyan kijelentést tett, hogy a nagybirtokosok vonakodnak leróni a vagyonváltságot és nem is fogják megfizetni . . . Drozdy Győző: Ez is igaz! Mikovínyi Jenő előadó: . . . majd kijelentette, hogy a Himnusszal és imádságokkal nem lehet jóllakni és hiába énekelik el nyolcszor— tízszer, azzal nem telik meg a gyomor; végül ugyanezen alkalommal a m. kir. kormányról azt állította, hogy a pénzt pocsékolja, a munkássággal nem törődik. A bizottság a nyomozati iratok megtekintése után meghallgatta Dénes István nemzetgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy a neki tulajdonított kifejezéseket nem mondotta, aminek legfényesebb bizonyítéka EZ, hogy az egész beszéd alatt jelen volt a járás főszolgabírója és nem talált megütközni valót egész beszédében. Az egész eljárásban ellene indított hajszát és zaklatást lát, amely akkor a választási izgalmak hevében keletkezett és indult meg ellene. A nyomozati iratok között elfekszik a képviselő ur által hivatkozott főszolgabíró vallomása, amely szerint a főszolgabíró, név szerint Margonyi Gyula, tényleg azt mondotta, hogy az egész beszéd alatt ott volt és ilyen alakban, ilyen formában ós ilyen szavakkal nem hallotta ezeket a kijelentéseket. A képviselőnek eme nyilatkozata folytán a bizottság mérlegelve a cselekmény elkövetési idejét és körülményeit, megállapította azt, hogy az eljárás tényleg a választási izgalmak közepette indult meg s akkor hallgattattak ki a tanuk is, amikor az egyes emberek a választásokkal járó kedélyhangulat hatása alatt állottak. Mivel az ügy összes körülményeiből a képviselővel szemben tényleg zaklatást lát fenforogni, a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Dénes István képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Szólni senki sem kivan, a vitát bezárom ; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot: a nemzetgyűlés Dénes István képviselő mentelmi jogát ez ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése