Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-139
268 A nemzetgyűlés 139. ülése 1923, évi június hó 15-én> pénteken. Még csak egy megjegyzést lennék bátor tenni. Farkas Istvánt, képviselő ur felszólalásában bizonyos adatokat hozott fel a különböző vállalatok által elért nyereségekről. Azt hiszem, hogy ezek az adatok teljesen téves beállításban adattak elő. Farkas István : Nem ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : Mert hiszen lehetetlen az, hogy aranykoronát papírkorona val hasonlítsunk össze. S miután itt a kiindulás teljesen téves volt, magától értetődőleg mindaz a következtetés is, amelyet ő ebből levont, eo ipso teljesen tárgytalan. Mindezek alapján kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az indítványt elvetni. (Helyeslés a jobbóldalon és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly : A vállalatoknak van alapjuk aranykoronában. Elnök : A házszabályok 199. §-a értelmében az indítvány felett érdemleges tárgyalásnak helye nem lévén, felteszem a kérdést a t. Nemzetgyűléshez : méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy Farkas István képviselő ur indítványát tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, akik tárgyalás alá kívánják ve ni Farkas István képviselő ur indítványát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Most kérem azokat, akik az indítvány tárgyalását nem kivánj ák felvenni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula: Mentsék a bankokat ! (Zaj!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kimondomtehát határozatkép, hogya n emzet gyűlés Farkas István képviselő ur indítványát nem kívánja tárgyalás alá venni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik Kabók Lajos képviselő ur indítványának indokolása a kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. te. 17. §-ának megváltoztatása tárgyában. Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. KabÓk LajOS : Igen t. Nemzetgyűlés ! A súlyos, immár teljesen elviselhetetlen kereseti adó ügyében a dolgozó milliók érdekében két hónappal ezelőtt benyújtottam egy indítványt, amely a kereseti adó 17. §-ának megváltoztatását célozza. Két hónap elteltével ma abban a szerencsésnek mondható helyzetben vagyok, hogy végre megindokolhatom indítványomat, akkor, amidőn azok az állapotok, amelyek még két hónap előtt fennállottak, nagyon erős mértékben megváltoztak; Akkor, amidőn bizonyos mértékig szerencsés pillanatnak tekintem azt, hogy indítványomat ma megindokolhatom, ezt a szerencsés pillanatot nagyon elhomályosítja a kereskedelemügyi minister urnák tegnap tett az a kijelentése, hogy semmi kifogása nincs az ellen, hogy a mai napon megtörténj ék az indokolás erre az indítványra vonatkozólag, érdemleges tárgyalásra való kitűzése azonban nem történhet meg hamarosan, ezt esetleg későbbidőre kell kitűzni azért, mert ez az indítvány nincs megfelelő módon előkészítve. Igazán nagyon megütközöm azon, hogy amikor két hónappal ezelőtt valaki egy indítványt benyújtott, két hónap alatt nem adódott elegendő idő arra, hogy az illetékes ministeri um megfelelő módon foglalkozhassak az indítvánnyal és két hónap elteltével azt kelljen kijelenteni, hogy az indítvány nincs megfelelő módon előkészítve. Ezt a szerencsés pillanatot egy másik ténykörülmény még jobban elhomályosítja. Az az elintézési mód, amely az előbbi pillanatokban itt lezajlott, s amelyben Farkas István t. képviselőtársam indítványa részesült, úgyszólván teljesen kétségbeejtő helyzetet teremt számomra és mindazok számára, akiknek érdekében ma itt szót emelek, mert abban a válaszban, amelyet a kereskedelemügyi minister ur arra az indítványra vonatkozólag adott, s amely válaszban megindokolta, hogy miért nem szükséges azt napirendre tűzni, semmi egyebet nem látok, mint tisztán a nagytőkének, a nagyipari vállalatoknak tipikus védelmét. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Akkor azonban, amikor a dolgozó milliók védelmét kellene eszközölni, nem hallunk semmiféle ministeri kijelentést és nem látunk semmi olyan ténykedést, amely legalább sejtetni engedné, hogy az agyonsanyargatott, agyonnyomorgatott dolgozó társadalom érdekében ki fog szót emelni és ki fog rajta segíteni. Ezek az elbírálások nemcsak bennem, hanem — higyje el a t. Nemzetgyűlés — az egész dolgozó társadalomban is nagy elkeseredést szülnek és ha önök e pillanatban ezt nem hiszik el, majd nagyon hamar meg fognak győződni erről, mert kijelentem itt, a nemzetgyűlés szine előtt, hogy alkalmam volt tapasztalatokat szerezni, alkalmam van továbbra is tapasztalatokat szerezni, mert ott élek napról-napra a munkások körében s hallom azokat a keserű, lázongásokba menő kifakadásokat, a mindinkább fokozódó különböző terhek ellen, amely terheken nem akar senki sem segiteni, amely terhek mindinkább erősödnek s ahelyett, hogy valaki segítene ezen, ennek ellenkezője történik. Ezelőtt kilenc hónappal tárgyalta a nemzetgyűlés a kereseti adózásról szóló törvényjavaslatot, amikor pénzügyi viszonyaink még egészen másként álltak. Csak egyetlen tény megemlítése is elegendő ennek bizonyítására ; ha nem megyünk tovább, hanem csak koronánk zürichi jegyzését vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy kilenc hónappal ezelőtt Zürichben 0"23 volt a korona, ma ellenben semmi esetre sem lehet többre tenni, mint 0"07-re. Ha pénzünk ilyen módon elértéktelenedett, hogy kilenc hónap előtti értékének több, mint harmadára csökkent, mint a törvényhozó testület egyik tagja, joggal elvárhattam volna a pénzügyi kormányzattól, hogy pénzünk értékének ilyen erős eltolódása következtében anélkül, hogy a törvényhozó testület valamely tagjának eszébe jutna,
