Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

À nemzetgyűlés 138. ülése 1923. megi-Kiss Pál képviselő ur tett. a magam részéről is elfogadásra ajánlom. (Elénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni az uj 2. §-hoz ? Minthogy senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom és felteszem a kérdést, hogy méltóztatik e a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által benyújtott uj 2. §-t a felolvasott szövegben elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Igen ! Tehát a benyújtott szöveg alapján az uj 2. §-t elfogadottnak jelentem ki. Most következik a régi 2., uj 3. § tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Halász Móric előadó : (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! A régi 2., azaz uj 3. §-noz a bizottságok négyrendbeli indítványt fogadtak el és ezt a négyrendbeli indítványt bátor vagyok minden hosszasabb indokolás nélkül előterjeszteni. Az első (olvassa) : »A 2. § első bekezdésének végére az »államtitkár« szó után a következő szavak iktatandók be : »vagy a kereskedelemügyi ministeri um valamely főtiszt viselője«. Ennek indokolása az, hogy előfordult már olyan eset, amikor a kereskedelemügyi ministeriumnak nem volt államtitkárja, minthogy pedig itt a törvényjavaslatban egy szakasz kimondja azt, hogy amennyiben a bizottság x

/

3 része kívánja a bizottság összehívását, a bizottság 8napon belül összehívandó előfordulhat az a groteszk helyzet, hogy külön ezért kellene államtitkárt kinevezni. Indítványozza továbbá a bizottság, hogy a 2. § második bekezdésében e szavak helyett »alelnökön és alelnökökön«, »slnökön és alelnökön« szavak iktatandók be. Egyszerű sajtóhiba, amelyet ezzel helyreigazítunk. Indítványozza továbbá a bizottság, hogy a 2. § ötödik bekezdése következőképen stilizált as sék át (olvassa) : »Ha haláleset, lemondás vagy a 4. § második bekezdésének rendelkezése folytán e három éven belül uj kinevezés válik szükségessé, az uj megbízatás csak a hároméves időszak lejártáig tart«. Itt arról van szó, hogy amennyiben valamely kinevezett tag öt egymásután következő ülésről kimarad, szóval teljes érdektelenséget tanúsít, helyette a minister ur mást nevezhessen ki, akinek megbízatása ugyanaddig az időig tart, mint az előtte kinevezetteké. Végül az utolsóelőtti bekezdésnek utolsóelőtti sorában a »szállítási« szó helyett az »utazási« szót kérem tenni, mert elvégre a törvényjavaslat utazási és nem szállítási kedvezményt óhajt nyújtani a bizottsági tagoknak. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki %em.) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az uj 3. §-ra nézve a kérdést a következőképen fogom feltenni. Mindenekelőtt az uj 3. §-nak harmadik és negyedik bekezdése meg nem támadtat ván, azokat elfogadottnak jelentem ki. Az első, második, ötödik és hatodik bekezdésekre nézve, amennyiben azokkal szemben az előadó ur utján indítványok adattak be, akképen fogom feltenni évi június hó lá-én, csütörtökön. 249 a kérdést, hogy méltóztatnak-e ezeket a bekezdéseket eredeti szövegezésben elfogadni ; amennyiben nem méltóztatnak eredeti szövegben elfogadni, fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e az illető bekezdéseket az előadó ur módosításaival, illetve kiegészítéseivel elfogadni, igen vagy nem ? (Helyeslés") Kérdem tehát at. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az uj 3. § első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem.) Amenynyiben nem méltóztatnak eredeti szövegben elfogadni, kérdem, méltóztatnak-e az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Az első bekezdést tehát az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Kérdem, méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem.) Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni eredeti szövegezésben, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) A második bekezdést az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik az ötödik bekezdés. Kérdem: méltóztatnak-e az ötödik bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ! (Nem.) Amenynyiben nem méltóztatnak elfogadni eredeti szövegezésében, kérdem : méltóztatnak-e azt az előadó ur módosításával elfogadni? (Igen.) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a hat odik bekezdés. Méltóztatnak-e a bekezdést az eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem.) A hatodik bekezdés eredeti szövegezésben el nem fogadtatván, azt az előadó ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik az uj 4., régi 3. §. Forgács Miklós jegyző olvassa az uj 4-ik (régi 3-ik §-tól bezárólag az uj 10. (régi 9.) §-ig a javaslat szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Láng János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az előttünk levőtől vényjavaslat a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. egyes szakaszainak ideiglenes, rendeleti utón való módosításáról szól. Vonatkozik ez különösen az 1890. évi I, te. 19. és 20., valamint 83—86. és 90. §-ainak, továbbá a közutakra és vicinális közutakra vonatkozó rendelkezéseknek módosítására. Ami az 1890. évi I. te. 19. és 20. §-ait illeti, a régi törvény szerint a törvényhatóság első tisztviselője 2000 korona, illetve 1890-ben 1000 forint elejéig volt jogosítva egyéb költséget nem okozó közmunkák vagy szállítások saját hatáskörében