Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

250 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. való biztosítására, illetőleg az engedélyezés kiadá­sára. Ami pedig a 19. §-t illeti, ennek a szakasznak 5. pontjában ez a jog a közigazgatási bizottságnak volt biztosítva 2000 koronától 60.000 koronáig, illetőleg 1000 forinttól 30.000 forintig, önként érte­tődik azonban és plauzibilis az, hogy ez az érték­határ a pénznek elértéktelenedése folytán annyira eltolódott, hogy ma már igazán idejét multa ilyen összegeknek megállapítása, ennélfogva rendeleti utón kell intézkedni aziránt, hogy ezek az érték­határok a kereskedelemügyi kormány által a szük­séglet mérvéhez képest szabályoztassanak. Csak egyetlenegy példára akarok rámutatni. Mig azelőtt a béke időben egy fuvar bányakavics 4—5 koronába került, addig ma 4000 koronáért is alig lehet megkapni, egy igának igénybevétele pedig valamikor 10 korona volt és ma 10.000 koro­náért sem lehet megkapni. Az előadottaknál fogva tehát szükséges, hogy a kereskedelemügyi kormány az értékhatárt a pénz mindenkori értékéhez képest állapitsa meg és aszerint adjon a szükséghez képest felhatalmazást. Ami végül a közutaknak és vicinális közutak­nak az 1890 :1.tc. rendelkezései alól való kivételét illeti, hivatkoznom kell arra, hogy az 1920. évi XXVII. te. 3. §-ából kifolyólag kibocsátott 51.000. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet a köz­utakra vonatkozólagamugyis ugyintézkedik, hogy a vicinális közutak a törvényhat óságok hatáskörébe tartoznak, ennélfogva mindarra, ami a közutakra vonatkozik, az 1890 : I. tcikknek szakaszai nem alkalmazhatók s igy ezekre nézve rendeleti utón kell intézkedni. Hogy rendeleti utón történik az intézkedés, nem pedig a régi törvény alapján, an­nak magyarázata abban rejlik, hogy a közutakról szóló törvény amugyis kidolgozás alatt áll ; az ősz folyamán valószínűleg a parlament elé fog terjesz­tetni, amikor is majd uj törvényi rendelkezés utján fog a kérdés elintézést nyerni. Addig is azonban a konkrét eseteknek szükséges elbírálására biztosítani kívánjuk a megfelelő törvényes intézkedéseket. Az előadottak után bátor vagyok at. Nemzet­gyűlésnek at örvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlani. Elnök : Szólásra következik ? (Senki sem.) Szó­lásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kíván-e valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Ha a kereskedelemügyi minister ur és az előadó ur sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a közutakról és vámok­ról szóló 1890. évi I. te. egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét fel­olvasni szíveskedjék. évi június hó 14-én, csütörtökön. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—2. §-aib, amelyele észrevétel nélkül el fogadlatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi inditványom során fogok a t. Nemzet­gyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tár­gyában Parisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a sző. Benárd Ágoston előadó: T. Nemzetgyűlés! Bizonyos, hogy az egész emberiséget egyformán fenyegető veszélyekkel szemben csak a nemzetek közös összefogásával lehet legjobban védekezni. Sajnos, ezt áz igazságot még nagyon kevéssé ismerték fel és nagyon kevéssé értékelik. Mind­azonáltal annak AZ igazságnak felismerésére mutat, hogy bizonyos fertőző betegségekkel szemben a nemzetek bizonyos egyezmények alapján közösen védekeznek. Ilyen közös védelmet szabályoz az az egyezmény, amelyet 1912-ben kötöttek különböző nemzetek Parisban. A Ház külügyi bizottsága ezt az egyezményt, amely a pestis, kolera és a sárgaláz elleni védekezésről szól, részletesen le­tárgyalta, általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadta, — hisz a nemzetközi egyezményeket máskép elfogadni alig is lehetséges. — Kérném ennélfogva a t. Nemzet­gyűlést, méltóztassék ezt az egyezményt becikkelyező törvényjavaslatot hasonlóképen elfogadni. (Helyeslés). Elnök: Kivan valaki szólni ? (Senkisem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Parisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki: Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét). Elnök: A cím meg nem támadtatván, elfo­gadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. Nemzet­I gyűlésnek javaslatot tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents