Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

248 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. felhozni, azt hiszem, elég tárgyilagosan mondom el, amit elmondandó vagyok. Ne méltóztassék belém kötni, nincsen annak semmi értelme, és ha ilyen áron méltóztatik népszerűséget szerezni, azt hiszem, az nagyon hamar el fog párologni, mint valami füstöcske. Azt hiszem, hogy ha mindezeket jóindulattal méltóztatnak meggondolni, talán nem lesz olyan nehézség, amely ezt az aggodalmat eleloszlatná. A bizottságnak úgyis megvan az a joga, hogy véleményezhessen. *Azt hiszem, minden tekintetben kimeritettük azt a gondolatkört, amely itt szóba jöhetett. Az állandó működés biztosítását is méltóztatott felemlítem, t. barátomnak. Mit ér azzal, hogy a mellőzhet et lenséget mint elvet említi? Ha benne van t. i. a törvényben, hogy a minister bizonyos ügyekben köteles meghallgatni a bizottságot, akkor van egyszerűen egy papirostörvény, egy jogszabály, amelyet nem alkalmaznak. Sokkal helyesebb dolog tehát az, hogy a minister ur — és ismétlem, hangsúlyozni kívánom : nagy törvénytisztelet érői tett tanúságot, — ezzel a javaslattal idelépett. Én a magam részéről ezt köszönettel nyugtatom és általánosságban a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot, számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feliratkozva kérdem, kiván-e még valaki a javaslathoz szólni. Minthogy senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Ezzel a törvényjavaslattal az az igyekezetem, hogy egy életképes szervet csinálj mik a közlekedési kérdések tárgyalására. Én a jelenlegi időpontban a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket rendkívül fontosaknak tartom. Azt hiszem, hogy a tarifáiig kérdések azok, amelyek a termelés minden ágába a legnagyobb mértékben nyúlnak bele. Ezek a tarif ális kérdések ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem terén ma a legnagyobb fontosságúak és mindenképen a legnagyobb kihatással birnak. Ezért tartom fontosnak, hogy mindezekben a kérdésekben a kereskedelemügyi ministernek egy teljesen szakszerű és mozgékony szerv állj on rendelkezésére. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami ennek a szervnek elnevezését illeti, eleinte arra gondoltunk, hogy ugy, mint azt Hegymegi Kiss t. képviselőtársam emiitette, tanácsnak nevezzük, csak utóbb változtattuk meg a »tanács« elnevezést »bizottság«-ra, részben azért is, mert ezzel is mutatjuk, hogy nem arról a közlekedési tanácsról van szó, amely a gyakorlatban nem működött, hanem hogy most már tényleg egy életképes működő szervvel kivan mik dolgozni. Kérném, hogy továbbra is ez a »bizottság« kifejezés használtass ék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a kérdések terét illeti, amellyel ez a bizottság foglalkozzék, igyekezetem az volt ennél a törvényjavaslatnál, hogy minél általánosabban állapítsuk meg. Emellett nem zárkózom el a magam részéről attól, hogy ha a t, képviselő ur a tariévi június hó lé-én, csütörtökön. fális kérdéseket, amelyek itt tényleg az előtérben állanak, olyan fontosságuaknaktartja, hogy azokat külön kifejezetten mint olyanokat kívánja megemlíteni, amelyekkel ennek a bizottságnak minden esetben foglalkoznia kell, a magam részéről hozzájárulok ahhoz, hogy ez a törvényjavaslatban megfelelően kifejezésre jusson. Ami a bizottság összeállítását illeti, itt minél szabadabb kezet kívántam hagyni a javaslatban a kereskedelemügyi ministernek. (Helyeslés a jobboldalon.) Teljesen téves lenne, ha kizárólag kereskedelmi vagy ipari érdekképviseletek vonatnának be ebbe a bizottságba. Itt a fontos az, hogy ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem köréből olyan gyakorlati szakférfiak legyenek és pedig megfelelő arányban ebben a bizottságban, akik tényleg mindenkor, a legkülönbözőbb felmerülő kérdésekben a gyakorlatban szerzett tapasztalataikkal tudnak a minister rendelkezésére állani. Azt hiszem, hogy ennek a bizottságnak összeállításánál ép azáltal lesz meg a lehetősége annak, hogy a megfelelő helyes arányt elt alálj uk, hogy a javaslat e tekintetben szabad kezet ad. Kérem a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Minthogy az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Nemzetgyülést : méltóztatik-e az Országos Közlekedési Bizottságról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen !.) Ha igen, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felöl vásni sziveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. %-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t). Hsgymegi-Kiss Pál ! Hegymegi- Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel azokra az indokokra, amelyeket már előbb elmondottam javaslom, a következő rendelkezés beiktatását. (Halljuk/ Halljuk! a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Hegymegi-Kiss Pál (olvassa): »Az Országos Közlekedési Bizottságot vasúti és hajózási tarifák ügyében, főleg ha fontosabb elvi jelentőségű díjszabási ügyekről van szó, tartozzanak azok akár a kereskedelemügyi ministerium, akár a M. kir. Államvasutak igazgatóságának ügykörébe, a kereskedelemügyi minister kellő időben meghallgatni köteles.« A közérdek indokolja azt, hogy ilyen nagyjelentőségű kérdésekben ennek a bizottságnak meghallgatását biztosítsuk. Elnök: Minthogy az igen t. képviselő nr uj 2. §-t hozott javaslatba, ezt az uj 2. §-t fogjuk először tárgyalni. A minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Ezt a javaslatot, amelyet Hegy-