Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

242 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. mondja az indokolás, hogy a bizottság szűkebb terjedelmű lesz. Méltóztassanak megengedni, hogy ebben a tekintetben rámutassak arra, hogy a tanács a mi önkormányzati életünkben kialakult felfogás szerint mindig szűkebb szerv, mint maga a bizottság. Ebben a tekintetben elégséges magára a városi igazgatásra ráutalnom. Az egység biztosítása és a zavar elkerülése végett tehát kivanatos volna, hogy ennek a szervnek Országos Közlekedési Tanács legyen a neve. Ez a véleményező szerv hatáskörében is szűkebb, mint az 1907 : XXXVI. tcikkel megalkotott közlekedési tanács, holott a közlekedési ügyek fontossága azt kivánja, hogy azok a szervezési szempontok, amelyekről az imént beszéltem, s amelyekért ez a szerv is létesíttetett, érvényesüljenek. így hiába a hatáskör terjedelmi megszükitése, amely jelentkezik abban, hogy a posta, távírda és távbeszélő ügyei ennek az uj közlekedési véleményező szénnek hatásköréből ki lesznek vonva. Az indok a törvényjavaslat szerint az, hogy ezek közlekedési eszközök abból a szempontból, mint amilyennek a többi minősül. Ezt elismerem, de tágabb értelemben véve, a posta, távírda és távbeszélő is közlekedési eszköz. amely a forgalom lebonyolítására szolgál. Hiszen menjünk tovább ! Ma még a repülőgép nem közlekedési eszköz, mert ma még forgalmat nem bonyolít le, lehet, hogy idővel az lesz, ma a repülőgép tulajdonképen egyszerű jármű. Kiss Menyhért: Életveszélyes szórakozás! Hegymegi-Kiss Pál : De vannak egyéb erős kapcsolatok is a posta, távírda, távbeszélő és a javaslatba felvett közlekedési ágak között. Ebből a szempontból elégséges rámutatnom egyfelől arra, hogy a posta tevékenysége szorosan összefügg a többi közlekedési szervek jóságával; másfelől pedig ezek a kihagyott közlekedési ágak szubszidíárius jellegűek is, a többi közlekedési ágaknak mintegy segédszolgálatát látják el s ezek jóságától nagyon függ a vasúti és egyéb igazgatásnak megfelelő és kellő ellátása. Szóval szoros kapcsolat van ezek között. Azok a célszerűségi szempontok és kívánalmak pedig, amelyen az egyiknél érvényesülnek, kell, hogy érvényesüljenek a többinél is. Az egység kivánja azt, hogy ezeket a közlekedési igazgatási ágakat egymástól el ne különítsük. Hiszen a vasúti és a postai díjszabásikérdése igen szoros kapcsolatban van egymással. En az egység biztosítása indokából sajnálom, hogy ezeket a minister ur kihagyni kivánja. A minister urnák az az álláspontja, hogy ezekre vonatkozólag külön ilyen véleményező szervet méltóztatik felállítani. Nézetem szerint harmonikusabb volna, ha az egészet egybe, egy kalap alá méltóztatnék vonni Magának a véleményező szervnek jogköre is véleményem szerint igen sajnálatosan van megszükitve. Az, hogy az ilyen véleményező szerv saját hatáskörében is kezdeményezhet, évi június hó lá-én, csütörtökön. saját hatáskörében is véleményt nyilváníthat a ministernek, nézetem szerint ebben a javaslatban nincs megfelelően kidomborítva. Akármennyire nézem ugyanis a javaslat 1. és 3. §-át azokból azt a határozott megjelölést, amely az 1907 : XXXVII. tc.-ben benne van, kivenni nem tudom. Igaz, hogy az 1. § azt mondja, hogy a bizottság nemcsak véleményező, hanem javaslattévő szerv is, de a 3. § azt mondja, hogy az ügyeket a kereskedelemügyi minister állapítja meg. Igaz, hogy itt az is benne van, hogy indítványt tag is tehet, de ebből még nem tudom kivenni azt, hogy a bizottságnak megvan-e az önálló kezdeményezési joga. Én igy csak azt értem, hogy azokban az ügyekben, amelyeket a minister ur a bizottság elé utal, van a tagnak önálló indítványtételi joga. Méltóztassék csak ezzel szembeállítani az 1907: XXXVI tc.-et : mennyivel szabatosabban van ez ennek a törvénynek 10 és 11. §-ában körülírva. A 10. § azt mondja, hogy az ilyen ügyeket a tagok inditványozási jogának érintése nélkül a kereskedelemügyi minister jelöli ki. Lehet, hogy ez még burkoltan benne van a jelen javaslatban ; de mennyivel szabatosabb a 11. §, amely azt mondja, hogy bizonyos kérdésekben a tagok saját kezdeményezésükre is mondhatnak véleményt és tehetnek javaslatot. Itt kétségtelenül egy szabatos határozott intézkedés van, amit biztosit az is, hogy bizonyos időszakonkint ülést is tartanak, még pedig anélkül, hogy errenézve a tagok bizonyos számának kérvényt kellene a minister úrhoz benyújtani. Az elnök hivatalból is tartozik összehívni ezeket a szerveket üléstartásra. Nézetem szerirt igy szolgálja a véleményező szerv azokat a szempontokat, amelyeket felállítottam s amelyekért a minister ur is ezt a szervet létesíteni akarja. Lehet, hogy a minister urnák is ez a célja ebben az utóbbi kérdésben, mint amit én itt felfejtettem, a szakasz azonban olyan homályosan van megszövegezve, hogy ez teljesen határozottan ebből ki nem vehető. Tessék ezt szabatosabbá tenni ! A leglényegesebb változtatás a szervezet összeállításában jelentkezik, Itt vannak szerintem a leglényegesebb hibák is, melyek azokkal az elvekkel, melyeket az ily tanácsok szervezésénél irányadóknak kell tekinteni, összhangzásba nem hozhatók, úgyhogy ilyen összeállításban nézetem szerint gerinctelen, mit sem érő jelentéktelen szervvé fog ez a véleményező szerv összezsugorodni, koalíciós iránnyal ellentétben, tehát visszafejlődést jelent. Az 1907: XXXXI. te. tekintélyt adott ennek a véleményező tanácsnak, mert ebbe a szakérdekeltségek bevonattattak. Az egyik szervezési faktor a választás volt, amelynek jogán kerültek be abba a közlekedési tanácsba a parlament tagjai, a szakkörök hivatott képviselői és jtlentős érdekeltségek megbízottai. A másik jelentős szervezési faktor volt a hivatal-