Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

 nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. 205 költöztek a székesfőváros területéről és végül, hogy sokan kihagyattak olyanok, akik az 1918. évi névjegyzékbe fel vannak véve, tehát régi jogon ipso facto választók. Az előbb voltam bátor hangsúlyozni, hogy a tömegjelenségekre mutatkozott szükségesnek a könnyebb eljárási szabályok megállapítása. A tömeges kihagyásokra vonatkozólag intézkedni kellett ; az ezen kivül esők nem lévén tömegjelenések, továbbra is a normális reparációs szabályok alá fognak esni. Ha ennek a négy esetnek lényegét tekintjük, voltaképen mind a négy esetre vonatkozólag a 2200. számú rendelet elég határozottan intézkedik. Most csak arról van szó, hogy a rendeletben lefektetett szabályok bizonyítása hogyan történjék, mert hiszen végeredményben ez a punctum saliens. Nem arról volt vita, vájjon az alaprendeletben megállapított kellékek helyesek-e vagy nem ; nem arról volt szó, hogy vájjon ha a kellékek nem forognak fenn, az illetők kihagyhatók-e a névjegyzékből, igen vagy nem, hanem arról volt szó, hogy a kihagyás alapjául szolgáló bizonyítási eljárás megfelelő-e, igen vagy nem. Ezt a kérdést az alaprendelet nem érintvén, nézetem szerint a kormánynak módjában van egy magyarázó rendelettel bizonyos esetekre nézve kimondani, hogy a bizonyítás a központi választmány előtt hogyan történjék. (Ugy van! jobb felöl.) A megoldást a következőkben leltük meg. Először foglalkozom az állampolgárság kérdésével. A központi választmány az állampolgárság ügyében nézetem szerint teljesen téves alapból indult ki ós kétségbevonta mindenkinek az állampolgárságát, aki nem a jelenlegi* Magyarország területén született. Szeder Ferenc : Másutt is ugy csinálják ! Rakovszky Iván beliigyminister : Hangsúlyozom, hogy az állampolgárság szempontjából a jelenlegi jogállapot szerint a születés helye teljesen irreleváns. Igaz, hogy az 1879 : L. t.-cikk intézkedett arról, hogy azok, akik az ország területén születtek, az állampolgárság szempontjából bizonyos vélelmek alá esnek, ellenben a trianoni békeszerződés becikkelyezésével kapcsolatban olyan ujabb állampolgársági rendszabályok jutottak bele a magyar törvénykönyvbe, amelyek ezt az intézkedést hatályon kivül helyezik, mert hiszen a trianoni békeszerződés szerint az állampolgárság alapja nem a születés, hanem a községi illetőség, ezzel kapcsolatban az opció megtörténte, illetőleg annak meg nem történte. Ha itt kerestem egy logikus alapot, akkor egy vélelmet kell felállítanunk : a községi illetőségben kellett megtalálnom azt a módot, amelyen a megoldást keressük és a községi illetőség alapja a négyéves helybenlakás lévén . .. Szeder Ferenc: Ugy van! Rakovszky Iván beliigyminister : ... — amelyhez ugyan az illetőségi törvény szerint adófizetés is járul —, ez esetben azt a vélelmet állítottuk fel, hogy a helybenlakás magában véve elegendő, mert hiszen az adófizetés tényének kutatása túlságosan komplikált lenne és feltételezhető, hogy az, aki valamely községbén négy évig egyfolytában lakott, a községi közterhekhez ilyen vagy olyan formában hozzájárult. Rassay Károly: Az előzetes tárgyalás alatt erről sohasem volt szó ! Rakovszky Iván beliigyminister: Az egész tárgyalás alatt mindig községi illetőségről volt szó. Minden jogászember tudja, hogy a községi illetőséget a községben egyfolytában való lakással lehet megszerezni, tehát sohasem lehetett ugy magyarázni a szavaimat a tárgyalás alatt, mintha különböző községekben megszakításokkal eltöltött négy esztendőről beszéltem volna. Az olyan világos és természetes volt, hogy ezt legalább jogászembereknek magyarázni egyáltalában nem kellett. Rassay Károly: Benn sem volt a tervezetben, utólag méltóztatott felvenni ! Rakovszky Sván beliigyminister: Mert érthetővé akartam tenni a szöveget. Rassay Károly: Sohsem volt benne a tervezetben. Fábián Béla : Mert utólag méltóztatott Wolffékkal beszélni! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Magával nem beszélhetett !) Rakovszky Iván beliigyminister : Teljesen érthetetlennnek találom, hogy ezen a kérdésen jogászemberek akadnak fenn, akik a községi törvénynyel tisztában vannak. Mindig a községi illetőség tényéből indultunk ki ; a községi illetőségi törvény négy egy évi községben lakásról, nem pedig négy évig az ország területén való lakásról beszél. A második tömegindok a kihagyásoknál az iskolai képzettség hiánya volt. Erre vonatkozólag mindenekelőtt is felállítottunk egy egészen természetszerű vélelmet, kimondván azt, hogy akinek foglalkozása vagy állása természetessé teszi, hogy az elemi iskolai képzettséget vagy annál magasabbat megszerezte, annál ezt az iskolai képzettséget vélelmezni kell. Hiszen épen Farkas István képviselő ur olvasott fel olyan eseteket, amelyekben tanfelügyelők vagy egyéb magasabb állásokat betöltő egyének hagyattak ki azzal az indokolással, hogy iskolai képzettségük igazolva nincsen. Egészen természetes, hogy ezeket az egyéneket a névjegyzékbe be kell venni. A további intézkedés az iskolai képzettség szempontjából vonatkozik arra, hogy azokra az egyénekre nézve, akiket illetőleg a központi választmánynak módja van meggyőződni, hogy vájjon az iskolai képzettséget megszerezték-e, vagy nem, a központi választmány köteles legyen az adatokat beszerezni. Amennyiben az adatokat be nem szerzi vagy azok nem igazolnák