Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

206 A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. azt, hogy az illető a képzettséget nem szerezte meg, ezekben az esetekben az illetőt köteles a névjegyzékbe bevenni. A tökéletes megoldás természetesen az lett volna, ha kimondjuk, hogy mindenkit bent kell hagyni, akire a központi választmány ellenkező bizonyitékot beszerezni nem tud. Fábián Béla : Ugy van, ez a becsületes eljárás ! Rakovszky Iván belügyminister : Ugy az előzetes tárgyalások folyamán, mint előbb is bátor voltam említeni, hogy képtelenségre nem kötelezhetem a központi választmányt, csak arra, amit megtehet. Farkas István : De a választókat igen Î Rakovszky István belügyminister: Azt az expedienst kerestük ki tehát, hogy a központi választmányt kötelezzük erre az eljárásra mind­azokban az esetekben, amikor az illető választó a számi áiólapján feltünteti, hogy hol és körül­belül ^mikor, mely tanintézetet végzett el. Én abból indulok ki, hogy az a választó, aki a számlálólapjára valóban beirta azt, hogy mely tanintézetet mikor végzett el, igen való­színű, hogy el is végezte azt az iskolát, mert mégsem tételezem fel róla, hogy hamis adatokat fog a számlálólapjára beirni. Viszont ki kell jelentenem azt is, hogy az a választó, aki a számlálólapjára beírja ugyan, hogy ő öt vagy hat elemit végzett, de azt a rovatot, amely arra vonatkozik, hogy hol és mikor végezte, nem tölti ki, mégis bizonyos mértékig gyanús, mert hiszen a legtöbb ember, ha csakugyan elvégezte azt az iskolát, erre emlékezni is fog. Mindazokban az esetekben tehát, amelyeknél jogosítva vagyunk feltételezni, hogy az illető az iskolai képzettséget megszerezte, a központi választmány arra lesz kötelezve, hogy a kihagyást csak akkor rendelje el, hogyha a számlálólapon foglalt adatokkal ellenkező bizonyitékot szerzett be. Rassay Károly: Mi az ellenkező? Vázsonyi Vilmos : Ott van egy kis lyukacska a rendeletben ! Rakovszky Iván belügyminister : A harmadik indok az elköltözésekre vonatkozott, főleg a nagyobb városokban, ahol több összeíró küldött­ség is működik. Rassay Károly: Nem kötünk többé meg­egyezést a minister úrral, mert nem tartja be azt, amiben megállapodtunk. Rakovszky Iván belügyminister: Kikérem magamnak az ilyen gyanúsítást. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: Igenis, nem tartotta be. Rakovszky Iván belügyminister: Ha a kép­viselő ur ezt állítja, ugy magának is tudnia kell, hogy nem adja elő a dolgokat akként, amint történtek. Rassay Károly (közbeszól. Zaj.) Elnök: Rassay képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! A képviselő urnák nincs joga folytonosan közbeszólni. Rassay Károly: Csendben maradni? Elnök: Csendet kérek, képviselő ur. Rassay Károly: Az más. Rakovszky Iván belügyminister : A harma­dik eset az elköltözés kérdésére vonatkozott, ami a legaktuálisabb azokban a helyiségekben, ame­lyekben több összeíró küldöttség működik. Ha t. i. az egyik választó az egyik összeíró küldött­ség területéről elköltözött a másik összeíró kül­döttség területére, ebben az esetben az illető összeíró küldöttség esetleg teljes jóhiszeműséggel kihagyja az illetőt, mert az ő működési terüle­tén már nem lakik, ellenben a másik összeíró küldöttség nem törődvén az újonnan odaköltö­zött egyén esetével, őt nem veszi fel a névjegy­zékébe. Ezért köteleztük a központi választmá­nyokat arra, hogy mindazon esetekben, amelyek­ben valakit elköltözés jogcímén hagytak ki a névjegyzékből, állapítsák meg, hogy vájjon az illető elköltözött-e, az illető helyiség — a jelen esetben, a legaktuálisabb esetben a székesfőváros — területén egy másik összeíró küldöttség ható­sági területére és csak amennyiben csakugyan hivatalosan megállapítják, hogy nem, hanem a központi választmány területét végkép elhagyta, csak ez esetben vannak jogosítva őt a névjegy­zékből kihagyni. Az 1908-as névjegyzékbe felvett válasz­tókra vonatkozólag szintén igen egyszerű volt a helyzet, t. i. a választójogi rendelet szerint az, aki az 1908-as névjegyzékben szerepel, csak akkor hagyható ki a névjegyzékből, ha az illető községből, amelyben lakott, elköltözött: tehát a központi választmányokat köteleztük arra, hogy állapítsák meg hivatalból, vájjon az illető ott lakik-e vagy nem, amennyiben ott lakik és az 1908-as névjegyzékben szerepel, a névjegyzékbe okvetlenül felveendő. Fábián Béla : Nemcsak a községben, hanem a régi lakásában lakik, mégis kihamisitották ! Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Ezekkel az intézkedésekkel akartuk repa­rálni azt a nehézséget, amit a kihagyások nagy száma a további jogorvoslati eljárás folyamán okozott. A magam részéről tudom, hogy ezzel nagyon nagy munkatöbbletet róttunk a központi választmányra. Akkor azonban, amikor . . . Propper Sándor: Szegény központi vá­lasztmány ! Fábián Béla: Megint azon gondolkoznak, hogyan csaljanak! Elnök: Kérem Fábián Béla képviselő urat, méltóztassék ezektől a kifejezésektől tartózkodni. Fábián Béla: így történt! Rassay Károly : Csaltak ! Ugy van ! Propper Sándor : Tudatosan csaltak ós hami­sítottak. Fábián Béla: Csalók és hamisítók! (Nagy zaj.) Propper Sándor: Tudatosan csaltak! (Zaj a bal- és a szélsőbalóldalcm.)

Next

/
Thumbnails
Contents