Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

202: A nemzetgyűlés 137. 'ülése Î923. évi június M 13-án, szerdán. ha a központi választmány nem kap utasitást, akkor végrehajtja ezt a rendeletet. Propper Sándor : Játsszunk alkotmányosdit ! Farkas István : Nem akarok hosszasan beszélni, hisz részben benne van írásos interpellációmban is, de még egy dologra ki akarok térni, ez pedig a büntetés és a fegyelmi eljárás dolga. Az eredeti rendelet ugy intézkedik, hogy az 1918 : VII. te. 160. és 163. §-ai az irányadók a választójoggal szemben elkövetett visszaélések megtorlására. Az 1918: XVII. t.c. 160. §*a következőképen szól (olvassa): »A választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál és megőrzésénél, végül a képviselőválasztásnál közreműködő esküt (fogadalom) tett minden közeg, igy különösen a központi választmánynak, az összeíró küldöttségnek, a választási vagy a szavazatszedő küldöttségnek elnöke és tagja, a központi választmány jegyzője, a választásnál megbízásból közreműködő egyén, felesketett írnok, a névjegyzék megőrzésére hivatott személy ellen, ha a választói jogszabályokat, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi, vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektői függetlenül fegyelmi eljárásnak van helye.« (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) »A fegyelmi eljárást, illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot nemcsak feljelentésre, de hivatalból is elrendelheti, az illető közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság, vagy a belügy minister.« A belügyministernek tehát a törvény szerint módja van . . . Propper Sándor : Kötelessége ! Farkas István : ... sőt hivatalból kötelessége a fegyelmi vizsgálatot elrendelni és ezt a fegyelmi vizsgálatot máris el kellett volna rendelnie, mert ha csak az alkotmány látszatát is meg akarja óvni a kormány, akkor is legelső teendője az kell, hogy legyen, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson azok ellen, akik nyilvánvalóan az emberek tízezreit dobták ki a választók névjegyzékéből, olyan embereket, akiknek a fennálló jogszabályok szerint választójoguk van. Az előbb idézett törvénycikk 163. §-a a választójog védelmére vonatkozó büntető rendelkezésekről szól a következőképen (olvassa): »Az összeíró küldöttség elnöke, más tagja, vagy közege, aki a választók összeírása alkalmával szándékosan közreműködik akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan, törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe felvétessék, vagy abból ki ne hagyassék, akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe fel ne vétessék, vagy abból kihagyassék, bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel, valamint 4000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanez a büntetés éri a központi választmány elnökét, más tagját vagy közegét, aki az első bekezdésben meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének vagy a kihagyottak jegyzékének összeállításánál követi el.« Nyilvánvaló, hogy itt mind a két eset, ugy a fegyelmi, mint a bűnügyi eset fenforog és mind a két esetben magának a kormánynak kellene megtennie az intézkedéseket, hogy azok megtoroltassanak . . . Peidl Gyula: Az nem szokás! Farkas István : . . . mert ilyen nagyobbarányu jogsérelem elkövetését, az alkotmányossággal való ilyen játékot, mint amilyent a budapesti központi választmány csinált, (Ugy van! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon) egy nemzet sem engedheti meg magának és nem engedheti meg magának azt, hogy egy irányzat, mely nem tud gyökeret verni, melynek nincs gyökere a népben, melytől távol áll minden jó szándék, hamisítás utján tartsa fenn a maga gyatra, uralmát. Szeder Ferenc: Lopnak, csalnak, hamisítanak! • Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat kérem, tessék az ilyen természetű kijelentésektől tartózkodni ! Szeder Ferenc: Lopnak, csalnak, hamisítanak! Elnök ; Szeder Ferenc képviselő urat rendreutasitom ! (Zaj a baloldalon.) Fábián Béla: (közbeszól. Zaj.) Elnök : Fábián képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Farkas István : Ezek után a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa): »A 2200/1922. M. E. számú rendelet végrehajtása és értelmezése tárgyában június 9 én kiadott 4390/923. M. E. számú rendelet nem felel meg céljának, mert nem szünteti meg a választói névjegyzékek kiigazításánál elkövetett szabálytalanságokat és olyan hézagokat hagy, amelyek továbbra is lehetővé teszik, hogy az elkövetett szabálytalanságokat a központi választmányok fen tarthassák. Az emiitett 4390/923. számú rendelet az állampolgárságnál, az iskolai képzettség értelmezésénél olyan hézagokat hagy, amelyek alkalmasak arra, hogy az elkövetett jogsérelem ezeken a hézagokon keresztül továbbra is érvényesüljön. A nők választójogát illetőleg pedig nem tartalmaz a rendelet intézkedéseket és nem ad magyarázatot a 2200/922. M. E. számú rendelet 2. §-ának második és harmadik bekezdésében körülirt választói jogosultság meghatározására, holott a legnagyobb jogsérelem itt követtetett el. Kérdem a belügyministert : 1. hajlandó-e intézkedni, hogy a rendelet hiányai pótoltassanak, hogy a védelmezés ugy az állampolgárságnál, mint az iskolai képzettségnél és a nők választójogánál egyenlő arányban érvényesíttessék és az elkövetett jogdérelem minden vonatkozásban orvosoltassék ? 2. Miután nyilvánvaló, hogy a névjegyzék kiigazításánál az 1918. évi XVII. te. 164. §-ában körülirt, a választójog elkobzását megállapító