Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

À nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. 203 vétség forog fenn, hajlandó-e a belügyminister ur az 1918. évi XVII. te. 160. és 163. §-aiban megállapított fegyelmi, illetve büntető eljárást megindítani. Elnök : A belügyminister ur válaszolni kivan. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés! A választók összeírásának, illetve a vá­lasztói névjegyzékek kiigazításának kérdésében a kormány működését erősen bénítja az a tény, hogy az összeirás konkrétumában nemcsak azért, mert a törvényben, illetve a rendeletben ugy van, de azért is, mert ez minden törvénytisztelő és igazságkedvelő ember előtt természetesnek látszik, a független bíróság intézkedik ós a kor­mánynak mindössze az a hatásköre marad, hogy a formák betartása dolgában, valamint a rendelet előírásainak a hatóságok részéről külsőségek szempontjából való betartása dolgában intéz­kedjék. Rassay Károly : És a büntető szankciók érvényesítésében ! Rakovszky Iván belügyminister: Majd rá­térek erre is ! Amikor először merültek fel előt­tem panaszok, hogy a fővárosban, de más köz­ponti választmányok területén is a névjegyzékek kiigazítása alkalmával nagyon nagymérvű kiha­gyások történnek, nem voltam tisztában vele, hogy csakugyan ilyen egészen meglepő méretű kihagyási eljárásról van-e szó . . . Propper Sándor: Csalásról, hamisításról! Rakovszky Iván belügyminister:... és ezért bizonyos nyugalommal válaszoltam az egyes fel­szólalóknak olyanképen, hogy ebben az ügyben végső fokon a közigazgatási bíróság van hivatva dönteni; én a közigazgatási bíróság pártatlan­ságában és igazságérzetében megbízom, a magam részéről tehát nem látok módot arra, hogy bele­szóljak a kérdésbe akkor, amikor arról van szó, hogy egyik vagy másik választó a névjegyzékbe felvétessék vagy abból kihagyassék. (Zaj és fel­Máltások a szélsöbaloldalon : Egyik vagy másik !) Fábián Béla: Százhúszezer hamisítás! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister : Ugyanekkor merültek fel az eljárásra vonatkozó panaszok, (Zaj a bal- és a szélsöbalóldalon.) Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak meg­engedni, hogy ebben a komoly kérdésben nyu­godtan válaszolhassak. Teljes lehetetlenség komoly kérdésekkel igy foglalkozni. Rassay Károly: Önök csinálták! Vázsonyi Vilmos: Rosszul csinálták ! Téved­tek a vicékben! Peidl Gyula: Rosszul hamisítottak! Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek a minister ur válaszát csendben meg­hallgatni. Rakovszky Iván belügyminister : Ugyanakkor panaszok merültek fel, melyek tényleg az eljá­rásra vonatkoztak, nevezetesen a székesfőváros­ban előfordult az, hogy a központi választmány a rendelet szövegének téves értelmezése alapján a kihagyottak névjegyzékét nem a maga teljes egészében tette közszemlére; felmerült továbbá az a panasz, hogy a közszemlére tett névjegy­zékek megtekintése vagy lemásolása akadályokba ütközik. Ezekben az esetekben a magam hatás­körébe tartozó esetek fenforgását láttam, azon­nal intézkedtem is és a reparáció azonnal meg­történt. Rassay Károly: A központi választmány mondjon lei Rakovszky Iván belügyminister: Ami magá­banvéve a kihagyásokat illeti, kétféle kihagyást tudok elképzelni a választói névjegyzék kiigazí­tása alkalmával: (Halljuk! Halljuk! bal felöl) törvényes és szabályszerű kihagyást, téves ós szabálytalan kihagyást. Kétségtelen ugyanis, hogy a választási rendelet 34. §-a értelmében a köz­ponti választmánynak igenis joga van hozzá, hogy kihagyjon olyan választókat, akik tévesen kerültek be a névjegyzékbe, ha tehát ennek a szakasznak a figyelembe vételével történnek ki­hagyások, ezek ellen magában véve kifogás nem emelhető. Második kategóriája a kihagyásoknak az, ha valaki tévesen, ok nélkül, jogcím nélkül hagyatik ki. A választási rendelet, de különben általában a választási törvények, az eljárási szabályok az összes államokban az ilyen téves kihagyásokkal szemben bizonyos jogorvoslatokat engedélyeznek. Ezt teszi a szóbanforgó 2200. számú válasz­tási rendelet is, amely különbén teljesen kongruens a megelőző törvényes intézkedésekkel. Ez ki­mondja, hogy ha valakit a kiigazítás alkalmával kihagytak a névjegyzékből és ez indokolatlanul történt, akár az illetőnek, akár pedig bármely más a választói névjegyzékbe felvett honpolgár­nak joga van felszólalással, illetve észrevétellel élni és az erre vonatkozólag hozott határozato­kat a közigazgatási bírósághoz panaszolhatja. Azokban az esetekben tehát, amikor a kihagyá­sok csak normális mértékben történnek, volta­képen ez az általános jogorvoslati eljárás volna az, amely a sérelmeket reparálja. Rassay Károly: Most jön az abnormis ha­misítás ! Rakovszky Iván belügyminister : Miután a jelen esetben a kihagyások főképen a székesfő­városban... (Zaj bal felöl.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister : ... valóban oly méreteket öltöttek, amelyekre vonatkozólag — elismerem — a normális jogorvoslati eljárás nem mutatkozott elegendőnek, szükségesnek tar­tottam és szükségesnek tartotta a kormány . . . (Folytonos zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Rakovszky Iván belügyminister : .. . ebben az esetben, ahol ily nagyszámú kihagyás történt,... Rassay Károly: Mondjon le a központi vá­lasztmány, ez a legkevesebb. Rakovszky Iván belügyminister: . . . hogy intézkedés történjék abban az irányban, hogy 81*

Next

/
Thumbnails
Contents