Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

A nemzetgyűlés 137. illése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. 189 Amint méltóztatnak látni, itt G-ács főszolga­bíró ur nem kevesebbet kivan, mint azt, hogy egy ilyen szövetkezeti taggyűlést megelőzően neki bemutató főpróbát tartsanak,.. . Propper Sándor : Jelmezes főpróbát ! (Derült­ség a szélsobalóldalon.) Peidl Gyula :... hogy ott megtanulja a szö­vetkezetek hasznát, célját stb. Enélkül nem haj­landó ilyen szövetkezeti taggyűlés tartását enge­délyezni. Nem kívánom a nemzetgyűlést untatni, de Hallj uh! Halljuk! a ssélsobalóldalon.) sajnos, azt kell mondanom, hogy az ilyen rendőrségi és hatósági intézkedések egész légiójával rendelke­zünk, amelyekben gátolják a szövetkezeti moz­galom propagálását, holott a szövetkezeti moz­galom, amint emiitettem, politikailag neutrális, tisztán és kizárólag az a célja és rendeltetése, hogy a széles néprétegek gazdasági helyzetét akár fogyasztás, akár hitel, akár termelés utján előmozdítsa. Tovább is kell azonban mennem. Nemcsak a rendőrhatóság jár el igy, hanem az igen t. pénzügyminister ur figyelmét is egyenesen fel­hívni kivánom egy anomáliára, amely ugyan­csak a szövetkezeti mozgalom súlyos megkárosí­tását jelen,ti. Az Altalános Fogyasztási Szövetkezetben túlnyomó részt munkástagok vannak. Yannak mások is, állami alkalmazottak, rendőrök, postá­sok, egyéb polgári elemek, túlnyomórészt azonban munkások. Munkások alapították, s azok fejlesz­tették meglehetős naggyá, ugy hogy ma, azt hiszem, Magyarország egyik legnagyobb közgazdasági és kereskedelmi intézménye ez a szövetkezet, amennyi­ben az évi forgalom folyó évben körülbeiül 6—7 milliárdra fog rúgni. Magyar viszonyokhoz képest tehát ez mindenesetre nagyon hatalmas intézmény, amely a munkások százezreit látja el a minden­napi szükségletekkel, és igy megérdemelné, hogy objektíve kezeljék, ós ne tegyenek ok és szükség nélkül olyan intézkedéseket, amelyek a szövetke­zetet ós a a szövetkezet nagyszámú tagjait is súlyosan károsítják. Mégis azt látjuk, hogy a pénzügyigazgatóságok ennek a szövetkezetnek nemcsak hogy az utóbbi esztendőkben italmérési engedélyt nem adnak, — hozzá kell tennem, hogy csak zárt palackokban való italmérésről van szó, hiszen egyéb italmérés ott nem folyik, — hanem a meglevőket is a leglehetetlenebb ürügyek alatt elvonni igyekeznek. (Mozgás a szélsobalóldalon.) Propper Sándor : A száraz Magyarországon ! Peidl Gyula : Nem tudom ki hangoztatta egy közbeszólásban, hogy nagyon helyes, de az illető elfogultságára vall és arra, hogy sejtelme sincs arról, hogy miről van itt tulajdonképen szó. Kuna P. András: Nem erről az oldalról hangzott el I (Felkiáltások a jobboldalon : Nem hallottuk! Senki sem mondta!) Peidl Gyula : Hogy mi a magyarázata annak, hogy ezeket az italmérési engedélyeket a pénzügyigazgatóságok elvonják, arra nézve hosszas kutatások után sem tudtunk sokáig meggyőződést szerezni, mig végre a legközelebbi múltban egy véletlen a kezünkre járt, s akkor kitűnt a következő, amit talán legjobban doku­mentálhatok ismét magukkal a hatósági végzé­sekkel, amelyek erre az ügyre vonatkoznak. Azt mondja itt a fő- és székvárosi m. kir. pénzügy­igazgatóságnak egy végzése, amely 1923 május 30-án kelt (olvassa) : »A fő- és székvárosi m, kir. pénzügy igazgatóság az Altalános Fogyasz­tási Szövetkezet budapesti cég arra irányuló kérelmét, hogy részére Budapesten, IX. ker., Gyáli-ut végén lévő Epres erdőben 1923 június 3-án gyakorlandó kimérésre italmérési engedély adassék, elutasítja, mert a főkapitányság az en­gedély kiadásához közrendészeti szempontból nem járult hozzá, tekintettel arra, hogy az ital­mérési revízió során nevezett cég összes enge­délyeinek elvonását hozta javaslatba.« A buda­pesti m. kir, pénzügyigazgatóságnak ez a vég­zése pedig a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságának következő véleményén alap­szik (olvassa) : »Tekintetes Székesfővárosi m. kir. Pénzügy­igazgatóságnak, Helyben. Hivatkozással az Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet italmérési ügyé­ben folyó évi május hó 28-án kelt 38950/23. VI. számú megkeresésére, az iratokat vissza­küldöm és értesítem a tek. pénzügyigazgatősá­got, hogy az engedély megadását közrendészeti szempontból nem véleményezem, mert a folya­modó birtokában már eddig is meglévő italmé­rési engedélyek elvonását javasoltam. Az enge­délyek elvonását közrendészeti szempontból ja­vasoltam s az indokokat részletesen tárgyazó véleményemet 1921. évi december hó 13-án 4024/f. k. I. 1921. szám alatt küldöttem meg a tekintetes pénzügyigazgatóságnak. Budapest, 1923 május 29-én. Bédey s. k., főkapitány­helyettes.« T. Nemzetgyűlés ! Az ügy megvilágítása szempontjából a következő érdekes dolgot kell itt felemlítenem: 1921-ben, a kurzus virágkorá­ban ,az Altalános Fogyasztási Szövetkezet ellen az Ébredő Magyarok Egyesülete hajszát indított kifejezetten azzal a célzattal, ;— jegyzőkönyvileg van leszögezve (Ugy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) — hogy birtokba vegye ezt a mun­kásintézményt ... Propper Sándor : Ugy mint a munkásbiz­tositót ! Peidl Gyula '. . . . hogy ott állásokat szerez­zenek, elhelyezkedjenek egyes emberek. Rassay Károly : Osztozkodni akartak az igazgatósági tagságokon ! Peidl Gyula: Teljesen alaptalan feljelenté­sekkel fordultak a kormányhoz, és sikerült el­érniök azt, hogy a kormány oda kormánybiztost delegált, aki az intézmény működését meglehe­tősen hosszú ideig megakasztotta. Közben kormány változás történt és 1921 végén már a Bethlen-kormány visszaadta a

Next

/
Thumbnails
Contents